Szijjártó: Energetikai szankciókat megtárgyalni se vagyunk hajlandóak
„Új világ születik – Magyar érdekek a formálódó új világrendben” címmel tartott előadást Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a Tihanyban megrendezett, Fideszes kötődésű Tranzit fesztiválon. A miniszter izompólóban és rövidnadrágban lépett a színpadra és a közönséget tegezve, fiatalos hangnemet megütve mondta el, hogy a magyar külpolitika előtt álló legfontosabb kérdés a következő:
Meg tudjuk-e védeni magunkat és lehetünk-e lokális kivétel a globális válságban?
Szijjártó szerint az Ukrajnában zajló háború által Magyarország és Európa élete új dimenzióba került, ugyanis közelben zajló háborúról csak a nagyszüleinktől hallottunk, de idén rá kellett jönnünk, hogy „ez nem a Fortnite”, vagyis egy fiktív szimuláció, hanem a valóság. A külügyminiszter egyórás előadásának nagyjából kétharmada az orosz agresszióról és annak hazánkra gyakorolt hatásáról szólt, egyszer sem hangzott el Vlagyimir Putyin neve és olyan érzésünk támadhatott, mintha ez a háború csak úgy a semmiből lett volna. A saját kompetenciáját fáradhatatlanul bizonygató politikus ugyanis kínosan figyelt rá, hogy Oroszországot kizárólag egy kontextusban említse: Magyarország energiaellátásának legnagyobb garanciájaként.
„Válságok és veszélyek kora” – az előadó így jellemezte az előttünk álló időszakot és mindenkit igyekezett biztosítani arról, hogy sikeresek leszünk a védekezésben: fizikailag, gazdaságilag és a magyar értékek védelmében is. Szijjártó a legnagyobb veszélyek közé sorolta az elhibázott szankciók és infláció okozta esetleges globális recessziót, az ukrán gabona hiányából eredő destabilizáció miatt meginduló illegális migrációt és azt is, hogy immár nem az energiahordozók ára a kérdés, hanem az, hogy egyáltalán van-e. Négy pontban foglalta össze, miért gondolja, hogy Magyarország sikeres lesz:
Úgy tűnt, első kijelentésére a legbüszkébb, ugyanis feltette a költői kérdést a közönségnek, hogy tudják-e melyik volt a magyar rendszerváltás utáni gazdaságtörténet legsikeresebb éve. Mint elmondta, miközben a világ még nem tért magához a koronavírus utáni válságból és „mindenkinek lefelé mutattak a számai”, addig Magyarországon 2021-ben a hét százalékot is meghaladta a gazdasági növekedés. Igaz, mindeközben a lakosságarányos halálozások számában a világ egyik legrosszabb eredményét láthattuk itthon, de erről persze a külügyminiszter nem beszélt.
Arról is beszélt, a kormány beruházások tekintetében sehogyan sem diszkriminál. „A világgazdaság nagy átalakulásainak passzátszelét ma már keletről fújják” – mondta Szijjártó, majd hozzátette, hogy a külföldi nagyvállalatok esetében „mindegy, honnan jön[nek] csak tarts[ák] be a törvényeinket”. A háború elől menekülők esetében azonban közel sem mindegy, honnan jönnek: Ukrajnából továbbra is mindenkit beengedünk, a déli határon átkelni próbálók azonban veszélyt jelentenek az ország szuverenitására, hiszen – Szijjártó nem győzte hangsúlyozni, - éles fegyverekkel fenyegetik a határőröket.
A külügyminiszter, ahogy azt az elmúlt hónapokban megszokhattuk, elmondta, az energetika nem politikai, hanem fizikai kérdés és úgy látja, „az oroszok nélkül nincs európai energiaellátás”. Kitért a gáztárolók töltöttségére is: az európaiak 78, a magyarok 61 százalékos töltöttségűek, de a számok senkit ne tévesszenek meg, Magyarország e tekintettben is jobban teljesít, ugyanis a mi tárolóink nagyobbak. Szijjártó elmondta,
a hazai tartalék a fogyasztás 36 százalékára elég, míg ez a mutató európai szinten 21 százalék.
Úgy látja, az orosz gáz belátható időn nem kiváltható, így Magyarország semmilyen – kőolajat és földgázt érintő – energetikai szankciót tárgyalni sem hajlandó.
Szijjártó megtapsoltatta magát azzal, amikor elmondta, megvan a létesítési engedély Paks II-re, így reális esély van rá, hogy az 2030-ra elkészül. Nem említette, hogy ezek az engedélyek még csak az alapozásra vonatkoznak, de megerősítette, hogy a reaktor megépül, eddig csak jó tapasztalatai vannak a Roszatommal, amely a világ egyik legfejletteb technológiáját alkalmazza.
Szijjártó szerint a magyar külpolitika a kölcsönös tiszteletre épül, majd – nyilvánvalóan ennek jegyében – az előadás során odaszúrt David Pressman amerikai diplomatának, aki hamarosan megkezdi nagyköveti kiküldetését, ugyanis azt mondta, „mi nem azért csinálunk külpolitikát, hogy úgy beszéljünk egy másik országról, mint [Pressman] rólunk a szenátusban”.
Az előadás első felében a külügyminiszter értékelte a választási eredményt (itt azzal poénkodott, hogy ő is nagyon izgult, és minden este frissítgette a taktikaiszavazas.hu-t, majd örömmel értékelte, hogy csak a Balaton lett kék) és az ellenzéket is éles kritikával illette. Elmondása szerint a Fidesz arra készült, hogy a gazdaság- és társadalompolitikai álláspontok ütköztetéséből áll majd a kampány, de végül április 3-a tétje a háború és béke kérdése lett.
Visszaidézte Orbán Viktor győzelmi beszédét, miszerint akkor nyertek a legnagyobbat, amikor mindenki – ideértve a nemzetközi liberális elitet – összefogott ellenük, így hát van mire szerénynek lenni. Úgy gondolja, a tusnádfürdői beszédre érkezett nemzetközi kritikák hiteltelenek, hiszen azokat nem hallotta, amikor „a fasiszták és a kommunisták” összefogtak a választások előtt.
Rég hallottunk Fideszes politikust ilyen hosszan Gyurcsány Ferenc nevének említése nélkül beszélni, de a külügyminiszter kreatívan névtelenül bele tudta szőni mondandójába az exminiszterelnököt, például itt: „Halljuk a készülődést és ehhez az előző négy választás fényében hasonló sportsikereket kívánunk!”
A teljes előadást itt lehet megnézni:
