Szerbiában újra előkerülhet a lítiumbánya ügye
Diplomáciai értesülésekre hivatkozva nem kevesebbet állít a szerbiai kutatóintézet és médiavállalat, a Demostat, mint hogy egy európai bank, a Mercedes, és a Rio Tinto bányavállalat tárgyalnak egy szerbiai elektromos autógyár beruházásról, és nem kizárt, hogy a Jadar bányaprojektet is újra előveszik. A szerbiai médiavállalat értesülései szerint mindezt az Európai Unió ahhoz kötné, hogy Szerbia igazodjon az uniós külpolitikai irányultsághoz, ami jelentheti Koszovó elismerését, és az Oroszország elleni szankciókhoz való csatlakozást is, a szerb lap szerint a feltételek teljesítése meglehetősen kétséges. Egyébként hétfőn éppen Koszovó ügyében egyeztet a szerb elnök Brüsszelben. A Világgazdaság szemlézte a szerbiai Demostat értesüléseit, amelyeket más, erre a lehetséges verzióra utaló jelek is alátámasztanak.
A kemény feltételek ellenére a Demostat azt írja, hogy a tárgyalások egyre közelebb kerülnek a végső megállapodáshoz, a tét egy 2,5 milliárd eurós projekt. A szerbiai üzemben tervezett elektromos autókat lítium akkumulátorokkal szerelnék, így kapcsolódik a bányamágnás a lehetséges projekthez.
A Rio Tinto már évekkel ezelőtt belevágott a Jadar völgyében tervezett lítiumbánya nyitásába, de 2021-ben egy gigantikus mozgalom bontakozott ki ennek megakadályozására. Tavaly a szerb választási kampányban ez volt az egyik fő téma, végül a bányaengedélyeket, amelyeket addig megszerzett a bányavállalat, visszavonták.
A bányavállalat azonban nem adja fel a bányanyitási tervét, ez a honlapjukról is kiderült: álláspontjuk szerint az ellenzők által felvetett problémák kezelhetők, de arra is utalnak, hogy egy sor kötelezettséget is vállaltak, ezeket teljesíteniük kell. A világ második legnagyobb bányacége a jadari projektre egy vagyont, legalább 200 millió dollárt elköltött már, a Szerbiában remélt termelés az előzetes kutatások szerint negyven év alatt elérné a 2,5 millió tonna lítium-karbonátot, ami a világ termelésének is jelentős részét tenné ki, valamint az európai szükséglet kilencven százalékát fedezné.
A Rio Tinto szerbiai vállalatának tavaly májusi közgyűlésén is kiderült, hogy nem mondtak le véglegesen a jadari projektről, egy német céggel készítik a hatástanulmányt. A szerb miniszterelnök, Ana Brnabic decemberben még azt nyilatkozta, hogy nem lát esélyt a projekt újraélesztésére, viszont a szerb elnök, Aleksandr Vucic inkább a bánya elűzése miatt lehet elégedetlen.
A bányanyitás ellen szerveződő civileket viszont igencsak aggasztja, hogy az engedélyek tavalyi visszavonása homályos, még azt sem tudják biztosan, hogy csak annak felfüggesztésről van-e szó, vagy véglegesen visszavonták az engedélyeket. Egyébként 38 ezer aláírást is gyűjtöttek a szerb civilek, a SAOS és a Ne damo Jadar, hogy tartósan tiltsák be a lítium és bór bányászatát Szerbiában. A petíciót be is nyújtották a képviselőháznak, de semmi jelét nem látják annak, hogy az bármilyen grémium elé került volna, pedig azt már az idén januárban napirendre kellett volna vennie a parlamentnek. Az is tudott, hogy a Rio Tinto több földterületet is megvásárolt a Jadar völgyében, erre ők maguk is hivatkoznak a honlapjukon a projekttel kapcsolatban. A civileket az aggasztja, hogy egy 5,7 hektáros területről az derült ki, hogy azt az engedélyek tavaly januári visszavonása után szerezte meg a nemzetközi vállalat.
A mostani tárgyalásokról szóló hírek is abba az irányba mutatnak, hogy még nincs lezárva az ügy. A Demostat értesülései szerint Szerbia kikötötte, hogy csak abban az esetben támogatná az egyébként az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) már más projektben együttműködő Rio Tinto Jadar projektjét, amennyiben a bánya mellett akkumulátorgyár, és elektromos autógyár is épülne.
Képünkön: Tüntetés Belgrádban 2022 januárjában a Rio Tinto tervezet lítiumbánya-beruházása ellen
