Szépségük lett a vesztük a Trónok harca sorozatból elhíresült állatoknak
Magyarországon a szánhúzók közül a szibériai husky a legnépszerűbb fajta, de előfordul az is, hogy alaszkai malamutot és a samoyedet tartanak az otthonokban. „A fajta azóta lett nagyon népszerű, mióta a Trónok harca sorozatban szerepeltek az állatok, a másik oka a népszerűségnek a külsejük, ugyanis sokan gyönyörű, kék szemű kutyát szeretnének, a husky pedig csodaszép bundájával egyedi a többi fajtával szemben” - mondta el a hvg.hu-nak Stefán Helga, az Összefogás a Szánhúzókért Közhasznú Alapítvány munkatársa.
Mint mondja, a szépségük lett a vesztük, mert az utóbbi időben rendkívül megszaporodtak a kidobott huskyk. Már a PETA állatvédő szervezet is arra kér, hogy csak az vegyen huskyt, aki valóban tud törődni vele.
Az északi szánhúzóknak a maihoz képest gyökeresen más volt az életük: eredetileg nem társállatok voltak, hanem haszonállatok, amelyeket meglehetősen zord körülmények között használtak teherhordásra. „A kutyáknak kellett dönteniük arról, hogy mi történjen, amikor valamilyen veszély jött az úton, így nem véletlenül lettek önálló és makacs kutyák.” Emellett Stefán Helga szerint rendkívüli a szabadságvágyuk is, és nagyon intelligens, kíváncsi állatok.
Bár mostanra gyakran társállatokként élnek mellettünk, nagy az igényük arra, hogy falkában legyenek, ezért kell rájuk nagyon odafigyelni.
Kevesen használnak husky-biztos kerítést, így gyakran elszöknek az állatok
Ennél is nagyobb kihívást jelent a gazdik számára, hogy nagy a mozgásigényük, olyan sportkutyák, akikkel biciklizni, futni, vagy rendszeresen fogatozni kell. Bár Stefán Helga szerint az idősebb kutyáknak már nem olyan nagy a mozgásigényük, nekik is szükségük van napi hosszabb sétákra: „lehet, hogy elég egy óra, de 2-3 is kellhet nekik.” Ráadásul fizikailag és szellemileg is igénylik azt, hogy foglalkozzanak velük: szeretnének részesei lenni a család tevékenységeinek, emellett nagyon intelligens állatok, ami nehezíti a képzésüket, hiszen sok türelmet igényelnek: „gyorsan megtanulnak és megunnak dolgokat, így mindig kell nekik valamilyen új tevékenység.”
A 2008-ban alapult Összefogás a Szánhúzókért Közhasznú Alapítvány munkatársa ezért felhívja a figyelmet arra, hogy „lefárasztás nélkül bezárni egy szánhúzót hiba, és egyúttal veszélyes is, hiszen bánatukban és unalmukban mindenféle elfoglaltságot kitalálnak maguknak, ami a gazdi számára rendkívül kellemetlen meglepetés lehet, amikor hazaér, rosszabb esetben pedig elszöknek.” Stefán Helga szerint bár a szökés ellen a legalább 2 méter magas, beton alapú husky-biztos kerítéssel lehetne védekezni, amit nem tud létraként használni a kutya, azonban kevesen rendelkeznek ilyennel.
© Veres Viktor
Ráadásul, az utóbbi időben azért is találkozhatunk egyre több elkóborolt szánhúzóval, mert megszaporodott a szaporítók száma az országban, így
mára az alapítvány gondozásában 60 kutya van, de szinte minden menhelyen megtalálhatóak a huskyk.
A fajtamentő egyébként nem ellenzi azt, hogy lakásban tartsunk huskyt, viszont ez esetben mindenképpen naponta többször nagy sétára kell őket vinni, alkalmanként legalább egy órára, és lehetőleg az egyik séta még ennél is legyen hosszabb. Azoknak ajánlja, hogy szánhúzót tartsanak, akik sportos életmódot élnek, vagy legalább sétálni, kirándulni, túrázni szeretnek. Az állatok a családba is nagyon jól beilleszkednek, miután a huskyk nagyon szeretik az embereket, ritkán agresszívak.
És a fajtamentő mit mond arra, hogy a huskyk számára kínzás-e a fogathajtás? „Csak az hiszi azt, hogy állatkínzás, aki nem látott még huskyt! Ők munkakutyák, nekik nemhogy nem kínzás a fogathajtás, hanem ettől boldogok, és kifejezetten jó nekik az, ha lemozgatják őket.”
A kutyafogattúrák ideális edzést jelentenek a versenyekre
„Ügyes vagy, okos vagy!” - dicséri a fogatba befogott szánhúzókat Hering Tamás Európa-bajnok kutyafogathajtó, aki 1994 óta foglalkozik szánhúzó kutyákkal, 1997 óta a kutyafogathajtó sporttal, ez idő alatt több mint 170 alkalommal állt dobogón a kutyákkal, főként nemzetközi versenyeken. Mostanra pedig kutyafogattúrákat szervez heti több alkalommal Mátrafüreden.
„Eleinte csak tenyészteni szerettem volna a szánhúzókat, azonban sajnáltam őket odaadni, hiába jöttek a vevők.” Később meglátta Schumacher egy híres fotóját, amin egy kutyaszánon állt, ekkor készítette el saját kezűleg, régi, fából készült katonai síléc talpakból az első kutyaszánját.
Majd egyre több kutyát kezdett tartani, ekkor az edzés és a kutyák lefárasztása miatt kezdett el kutyafogattúrákat szervezni Mátrafüreden. „7 éve vettünk elektromos autókat, hogy a kutyákat ne terheljük le túlságosan, bár a pálya 80%-án lekapcsoljuk az elektromos hajtást, hogy a kutyák dolgozzanak, akik ráadásul ezt élvezik.” Ugyanis Hering Tamás is megerősíti, hogy „ha nem fáradnak el, szétszednek mindent.”
Hering Tamás Európa-bajnok kutyafogathajtó © Veres Viktor
Jelenleg 36 kutyát, alaszkai és szibériai huskykat tart, a kutyafogattúrák pedig ideális edzést jelentenek a versenyekre. „A szibériai husky leginkább a rövidtávú sprintekben (legfeljebb 30 kilométeres futamok), míg az alaszkai husky a hosszútávú futamokban erős, utóbbiból Európában 1200 km-es a leghosszabb, a világ leghosszabb kutyaszán versenye pedig az alaszkai 1600 km-es Iditarod.” Bár, mint mondja, ő mostanra már csak rövid távon indul.
A kutyák ma is hordoznak farkas ösztönöket, ilyenek például a vonyítás, és a falkaszellem
A kutyák már a túra indulásakor izgatottan ugrálnak, azonban Hering Tamás szavaira nagyon odafigyelnek. Mint mondja, a hangsúly is számít, ahogy a kutyákhoz szól a túra közben, szavait végig hallják az állatok, akik hallása 5-7-szer jobb az emberekénél. "Anakin a vezérkutya elöl, Swan mindig középen van bekötve, és Hektor és Csillag pedig hátul állja meg a helyét a fogatban. Van egy szabadon, a szán mellett futó kutya is, aki még csak 11 hónapos."
© Veres Viktor
A túra végén jön a jutalomfalat, ugyanis az eszkimó kutyákból tenyésztették ki a huskyt, a kutyák ma is hordoznak farkas ösztönöket, ilyenek például a vonyítás, és a falkaszellem.
A túrát is úgy fogják fel, amint amikor vadásznak
- meséli Hering Tamás. Mint mondja, „jól dolgoznak, így a kutyák a túra végén nyers húst kapnak, amit prédának tekintenek.” A kutyákat naponta minimum 1 kg nyers kacsa-libafarháttal etetik, de kell nekik a táp is, emellett főzött eledelt is esznek. Plusz télen, mínusz 5 fok alatt kacsa-, libazsírt is kapnak, hogy legyen mit elégetni a túra során.
A huskyk a túra végén úgy várják a jutalomfalatot, hogy behajtják maguk alá a farkukat, azonban, mint Hering Tamás segítője elmondja, ez sem az agresszió jele, sokkal inkább a hideg elleni védekezésé, ugyanis a szánhúzók hóban lettek kitenyésztve. Majd, amikor meglátják a jutalomnak szánt nyers húsfalatokat, izgatottak, ugrálnak, csak úgy, mint amikor az indulást várták. A megérdemelt falatok után odajönnek, barátságosan várják a simogatást, sőt Csillag még kéri is, átkarolja a lábainkat.
© Veres Viktor
Hering Tamás csupán egy dologért érzi magát hibásnak: ugyanis akarva-akaratlan Gyöngyös környékén ő népszerűsítette a huskykat, a kutyáit látva egyre többen vettek szánhúzót. Azonban, neki is volt már olyan tapasztalata, hogy a kezdeti lelkesedés után a friss gazdi szabadulni akart a kutyától, miután kiismerte a természetét. Hering Tamás éppen ezért nem ajánlja, hogy lakásban, vagy úgy vegyünk huskyt, hogy azzal nem mozgunk eleget.
