Szegeden kitaláltak valamit, hogy gyorsabban lehessen oltani az erdőtüzeket
Az egyetem közlése szerint a módszer alapja egy terepi mérésekkel pontosított, aktuális és nagy méretarányú adatbázis létrehozása, amely egyfajta térinformatikai alkalmazásként tartalmazza egy adott terület felszínfedettségét, domborzatát, természetközeli, illetve telepített erdős állapotát, úthálózatát, a vízkivételi helyeket és még sok hasznos információt, amelyek segítenek megfékezni a tüzeket. A multispektrális műholdképeken a kutatók a látható és az infravörös hullámhosszakat is felhasználhatják egy terület erdőtűz-veszélyeztetettségének meghatározásához.
Mint Kovács Ferenc, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense kifejtette, a tűzesetek többsége emberi gondatlanság közvetlen következménye. Kialakulásukhoz azonban hozzájárul a klímaváltozás: az átlaghőmérséklet, a száraz időszakok hosszának növekedése, valamint a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása.
A szegedi kutatók a katasztrófavédelemmel együttműködve Ásotthalom közigazgatási területére – egyfajta pilot projektként – egy térinformatikai adatbázist és egy ráépülő alkalmazást dolgoztak ki. A csaknem 60 százalékban erdővel borított terület modelljét háromféle műholdkép – a Landsat, PlanetScope és a Sentinel-2 – adataival és terepi mérésekkel, megfigyelésekkel pontosítva aktualizálják.
Ahol a műholdas adatok alapján sikerül pontosítani egy-egy erdőterület tűzkockázatának mértékét, ott sokkal könnyebb reagálni a spontán, de a várható eseményekre is.
A kutatók a navigáció támogatásával is segíthetik a tűzoltók munkáját: meghatározhatják az adott tűzesethez vezető legrövidebb és leggyorsabb utat, azt, hogy egy szakaszon milyen sebességgel haladhat a tűzoltóautó, milyen az út minősége, járható-e az gépkocsival vagy csak gyalogosan.
