Szakember a népszámlálásról: „jó lenne, ha nem azon múlna az eredményesség, hogy mennyi vásárlási utalványt sorsolunk ki”
Október első napján startolt el a 2022-es népszámlálás, melynek űrlapját az interneten is ki lehet tölteni. A KSH tájékoztatása szerint csütörtök reggelig 853 ezer címről 1,9 millió személyi kérdőív érkezett be a rendszerbe. A népszámlálásban mintegy 5 millió cím érintett, azaz a címek 17 százalékáról van szó. A költséghatékonyság szempontjából cél, hogy az október 16-i határidőig minél többen válasszák az online kitöltést, így minél kevesebb helyet kelljen személyesen felkeresnie a kérdezőbiztosoknak. (Saját online tapasztalatainkról ide kattintva olvashat.)
Hortobágyi Ágoston, a Biztonságos Digitális Társadalomért Egyesület alapítója szerint az elektronikusan is kitölthető népszámlálási ívvel kapcsolatban probléma, hogy a lakosság háztartásonként csupán egyetlen hozzáférési kódot kap a postaládájába. Hatékonyabb lenne, ha minél több magyar állampolgár rendelkezne digitális személyazonossággal, így nem jelentene gondot a számlák és akciós újságok között elkeveredő boríték, valamint az sem ha egyik családtag táskájában van a kód, amikor a másik otthon éppen ráérne kitölteni.
„A problémára megoldást jelenthetne a digitális személyazonosság bevezetése és széles körű alkalmazása, mely lehetővé tenné, hogy minden magyar hitelesen és jogszerűen képviselhesse magát az online térben: így például elektronikusan igényelhetnénk és szignózhatnánk hivatalos okmányokat, jelenthetnénk be gyermekeink születését és házasságkötésünket, vagy éppen szavazhatnánk a választásokon” – véli Hortobágyi, hozzátéve, hogy éppen ezt, a digitális állampolgárság 2026-is való bevezetését tűzte ki egyébként egyik fő céljául a nemrégiben megalakult Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ).
A digitális stratéga úgy látja, ehhez nemcsak infrastrukturális fejlesztésekre van szükség. Hiszen az OECD-mérések szerint a magyar gyerekek már az alapfokú oktatásban lemaradnak a kontinens legtöbb országában tanulókhoz képest a matematikai ismeretek terén, melyek pedig megágyaznak a digitális kompetenciák későbbi fejlesztéséhez. A digitalizációs fejlődésre még egyáltalán nem reflektáló oktatási rendszerből kikerült mai felnőttek pedig sokszor csupán most, szülőként szembesülnek az ehhez kapcsolódó kérdésekkel.
A szakember szerint nagyon fontos figyelembe venni, hogy napjainkban rengeteg kérdés és kétség merül fel azzal kapcsolatban, ha mások is hozzáférnek személyes adatainkhoz, különös tekintettel arra, ha a „nagy testvér”, vagyis az állam kéri azokat tőlünk. A digitális állampolgárság bevezetését kétségtelenül meg kell tehát előznie a bizalomépítésnek, és nagyon fontos, hogy átlátható módon használják a rólunk elérhető információkat – hangsúlyozza. A másik fontos pont a kontroll kérdése, amelyre Hortobágyi szerint nagyon jó példaként szolgál az észt államigazgatás. Az ország polgárai ugyanis – miközben az e-közszolgáltatások előnyeinek széles körét élvezik – megszabhatják, hogy a rendszerben szereplő adataik közül ki, mihez férhet hozzá. Dönthetnek tehát például úgy is, hogy bizonyos orvosi eredményeikhez csak a kezelőorvosuknak engednek hozzáférést, senki másnak. Az észt modell transzparenciáját egyébként a blokklánc technológia szavatolja, miközben hangsúlyozzák, fontos elegendő időt szánni a folyamatra, és egy bizalmi kultúrát építeni az e-közigazgatás köré.
A kompetenciát és a bizalmat a 2022-es népszavazás kontextusába emelve Hortobágyi Ágoston úgy fogalmazott, az igazi ugrást az jelentené, ha már minden magyar rendelkezne digitális személyazonossággal és jól is tudná azt alkalmazni, hiszen akkor szinte egy „gombnyomás” lenne a népszámlálás.
„És nem azon múlna az eredményesség, hogy mennyi vásárlási utalványt sorsolunk ki azok között, akiket véletlenül rá lehet venni az elektronikus kitöltésre.”
