Budapest
2024 november 28., csütörtök
image

Szabotázs és meghibásodás is felmerült az orosz gázvezetékek szivárgásával kapcsolatban

Több európai állam hatóságai is vizsgálni kezdték azt az orosz gázszivárgást, amelyet az Északi Áramlatnak a Balti-tenger mélyén, Svédország és Dánia között futó vezetékeivel kapcsolatban jelentettek – írja a Reuters. Az, hogy a szivárgás egy energetikai válság kellős közepén történt, sokakban keltette fel a gyanakvást, az oroszok és más szakértők sem zárták ki a szabotázs lehetőségét.

Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeiből érkező ipari gáz szivárgását a svéd hatóságok észlelték, melynek hatására a dánok egy öt tengeri mérföld (kb. 9 kilométer) sugarú körben lezárták a területet a hajóforgalom elől.

„Vannak jelei annak, hogy szándékos károkozás történt” – nyilatkozta egy európai biztonsági forrás a hírügynökségnek, bár hozzátette, hogy még túl korai volna messzemenő következtetéseket levonni a történtekből. „Fel kell tenni a kérdést: Kinek lehet haszna belőle?”

A két gázvezeték az Oroszország és az uniós tagállamok között, Moszkva ukrajnai támadása miatt kitört és sebesen eszkalálódó energiaháború egyik központi eleme. A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat 1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat 2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban leállította a rendszer üzembehelyezési eljárását. Ugyanakkor az incidensek végleg ellehetetlenítik annak esélyét, hogy Európa orosz gázhoz jusson a tél beállta előtt.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint aggodalomra ad okot a gázszivárgás, amelynek egyik lehetséges oka a szabotázs. „Jelenleg még semmit nem lehet kizárni” – jelentette ki.

„Az egyszerre, ugyanaznap, három helyen jelentkező sérülés az Északi Áramlat vezetékein példátlan helyzetet eredményezett” – jelentette ki a vezetékrendszer tulajdonosa és üzemeltetője, a Nord Stream AG, amelyben az orosz állami gázszolgáltató-vállalat, a Gazprom 51 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. „Egyelőre lehetetlen meghatározni, hogy mikorra állhat helyre a gázszállításhoz szükséges infrastruktúra.”

Jakub Godzimirski, a Norvég Külügyi Intézet orosz energiapolitikára szakosodott kutatója szerint a szivárgás oka lehet műszaki meghibásodás, de szabotázs is. A szivárgást nem sokkal azt megelőzően észlelték, hogy megindult volna a balti gázvezetéken az energiaszállítás Norvégiából Lengyelországba, ami Varsó legkomolyabb erőfeszítését képezi az orosz energiakitettségtől való megszabadulás terén.

A norvég Kőolajbiztonsági Hatóság még hétfőn éberségre intette az olajtársaságokat az ország partjaihoz közeli, olaj és gázplatformok környékén repkedő, azonosítatlan drónok miatt.

Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja: