Szabálymódosítás miatt nem várt akadályok gördültek azok elé, akik napelemes rendszert építenek ki
Már egy korábbi tanulány is azt mutatta ki, hogy Magyarországnak nincs megbízható és hosszútávú stratégiája a megújuló energiaforrásokra, nincsenek egyértelmű ágazati céljai és következetes szabályozási keretei, ráadásul a szabályozás számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt.
Miközben a kormány egyre-másra a napelemes energiatermelés kapacitások jelentős bővítéséről beszél, egyelőre nem tűnik könnyűnek az ilyen beruházások hálózatra kapcsolása. Tavasszal például kiderült, hogy a Mavir nulla szabad kapacitást hirdetett meg új energiatermelők rendszerbe állítására, ami miatt már akkor kongatták a vészharangot a napelemes iparág szereplői.
A Mavir akkor azt jelezte, hogy szinkronba kell hozni az elektromos hálózat infrastruktúráját és rugalmasságát az időjárásfüggő kapacitások rohamos növekedésével, ez azóta el is indult, legalábbis a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Titász Zrt. 26,6 milliárdos beruázába kezdett a napelemes termelők integrációját biztosítandó.
Most azonban további nehézséggel néznek szembe azok, akik napelemet telepítettek legyen szó nagyobb, vagy háztartási méretű rendszerekről.
Egy július közepi maviros szabályváltozás miatt például nem várt költségekkel szembesülhetnek azok a közepes társasházak, iskolák, vállalkozások, amelyek napelemes rendszert építettek ki – hívta fel a figyelmet Kiss Ernő, a Magyar Napelemes és Napkollektor Szövetség elnöke.
Üzemi Szabályzata legfrissebb (M28.) változatában ugyanis a Mavir előírta, hogy minden 50 kW-nál nagyobb teljesítményű napelemes rendszer esetén kötelező távolról vezérelhető akkumulátoros energiatárolók kiépítése, legalább a felszerelt napelemek kapacitása 30 százalékáig és két órán keresztül. A módosítás jóformán minden új napelemes rendszert érint, még azokat is, amelyek nem is táplálhatnak vissza energiát az elektromos rendszerbe.
Az elnök szerint komoly probléma az összes folyamatban lévő beruházást érintő módosítás, mivel az előírt tárolókra kevés műszaki megoldás létezik a világon és drágák is: 50 százalékos költségnövekedést jelent. Ez például egy 50 kW-os rendszernél 7-10 millió forint szerinte, de egy nagyobb, például 10 MW-os rendszernél már akár 3,5 millió eurós többletköltséggel is járhat. Ráadásul kevés értelme is van, mivel a Mavir rendszere nincs felkészülve az ilyen energiatárolók szabályozására – mondta a hvg.hu-nak az elnök.
A hvg.hu ezzel kapcsolatban megkereste a Mavirt, amely jelezte, hogy a szabályzat nem kizárólag akkumulátoros energiatárolók kiépítését írja elő kötelezően, hanem szabályozható, vagyis időjárástól nem függő kapacitást kell biztosítani legalább a kapacitás 30 százalékáig. Itt szóba jöhet gázmotor, törpe vízerőmű, vagy olyan eszköz, amivel szabályozott módon lehet elektromos áramot termelni.
Az előírás azonban minden olyan napelemet érint, amelyre új csatlakozóként vonatkozik a magyar villamosenergia-rendszer üzemi szabályzata (és ennek megfelelően elosztói szabályzata). A projekteket kizárólag a hálózati csatlakozás végleges megvalósítása szempontjából limitálja a rendelkezés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kiépítendő szabályozható kapacitásnak, valamint a napelemes beruházásnak egyidejűleg kell megjelennie a magyar villamosenergia-rendszerben.
Az 50 kilowattos határ persze jóval felette van annak, ami egy átlagos családi ház energiaszükségleteit fedezné ezt a Mavir is megerősítette a hvg.hu-nak, jelezve, hogy a szabályzat módosítása nem hat az otthonfelújítási pályázatokra – és az állami napelemes pályázatban is a legfeljebb 5 kilowatt teljesítményű rendszerek kiépítését támogatják –, vagyis a lakossági napelemes rendszerek jó részét nem érinti a fenti intézkedés.
Inkább a vállalkozások, gyárak, társasházak, középületek – akár iskolák – és persze a napelemes erőműveket telepítők számára okoz jelentős plusz költséget a lépés, amely visszaveti a beruházási kedvet, holott nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú a napjainkban közel 50 százalékos mértékű brutális árú villamosenergia-import mérséklése
– mondta KIss Ernő, aki arra is emlékeztetett , hogy a Mavir immár közel két éve nem ad csatlakozási lehetőséget a napelemes erőművek hálózatba kötésére, pedig a kormány többször kinyilvánított célja a megújuló – napelemes – kapacitások nagy ütemű bővítése. Legutóbb Palkovics László technológiai és ipari miniszter beszélt arról – törökországi tárgyalásai után a török Anadolu Ajansı hírügynökségnek –, hogy már 2023 végére 8 gigawattra emelnék az ország napenergia-termelési kapacitását.
Kiss Ernő szerint azonban ezt nagyban megnehezítik az elektromos szolgáltatóknál és a Mavirnál tapasztalt, a fentiekhez hasonló további adminisztrációs nehézségek, például hogy a napelemes rendszerek telepítésére vonatkozó, az energiaszolgáltatók által kiadott műszaki gazdasági tájékoztatóra a szolgáltatók leterheltsége miatt, a jogszabályban rögzített 30 nappal szemben, több hónapot, akár fél évet is várni kell.
Ráadásul – és ez nagyban érinti a családi házaikat jelentős számban állami támogatás révén napelemmel korszerűsíteni kívánó ingatlantulajdonosokat is –
a szolgáltatók immár megkövetelik, hogy a 2,5 kW-nál nagyobb teljesítményű napelemes rendszerek telepítésére vonatkozó igények benyújtása előtt alakítsák háromfázisúra az érintett ingatlan elektromos rendszerét.
Az elnök szerint ez korábban párhuzamosan működött, - melyet alátámaszt az E-on és az Opus Titász honlapjain elérhető tájékoztató is - vagyis egyszerre lehetett kezdeményezni az ingatlan hálózati csatlakozásának egyébként fél-egymillió forintos költséggel járó háromfázisúra átalakítását, illetve beadni a napelemek telepítésre vonatkozó igényt. Azzal, hogy az átalakítást az igénybenyújtás előzetes feltételévé tették, több hónapos csúszást okozhat a projektekben, ráadásul a szolgáltató végül sok esetben nem járul hozzá, hogy napelemeket telepítsen az érintett.
A mind az év végén lejáró 3 millió forintos, 50 százalékos otthonfelújítási pályázat mind a 43 ezer 100 százalékos támogatású állami napelemes pályázat keretein belül telepíteni kívánt rendszerek szinte mindegyike esetében fennáll ez a probléma és a kockázat, hogy bukják a pályázatot
– figyelmeztetett Kiss Ernő. A napelemes pályázatokat emellett a rendszerhez szükséges eszközök hiánya is hátráltatja:
