Svédország hajlandó lenne szakítani a szíriai kurdokkal a NATO-tagságért cserébe
A török kormány a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) meghosszabbításának tekinti a Szíriában működő YPG milíciát valamint annak politikai ágát, az YPG-t. A PKK 1978-ban jött létre azzal a céllal, hogy harcoljon a török elnyomás ellen, a szervezetet Törökország, az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorista szervezetként tartja nyilván. Ugyanakkor az YPG az Iszlám Állam elleni küzdelmét több ország, köztük Svédország, és több NATO-tagállam, főként az Egyesült Államok is támogatta a 2010-es évek második felében.
Május 16-án Svédország, a rákövetkező napon pedig Finnország is beadta csatlakozási kérelmét a NATO-ba, miután egyre komolyabb fenyegetésként érzékelték az orosz agressziót. Törökország viszont kijelentette, hogy blokkolja a ratifikációt, ha a svéd kormány nem szakít meg minden szálat a szíriai kurd hadsereggel.
Tobias Billstrom külügyminiszter a svéd közrádiónak adott szombati interjújában kijelentette: „Túl közeli kapcsolat áll fenn ezen szervezetek és a PKK között (…) ahhoz, hogy ez segítse kapcsolatainkat Törökországgal”. Hozzátette: az elsődleges cél Svédország NATO-tagsága – írta a Reuters.
Billstrom kijelentéseivel láthatóan megalapozni igyekszik a svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson jövő hétre tervezett ankarai látogatását, ahol Tayyip Erdogan elnökkel fog találkozni Svédország NATO-felvétele ügyében.
A két jelentkező felvételét 30-ből 28 tagállam támogatja, egyedül Törökország és Magyarország nem hagyta még jóvá azt. Ankara álláspontja a kezdetektől fogva ismert volt, Magyarország viszont hivatalosan soha nem indokolta meg, miért nem ratifikálta még a két skandináv állam felvételét a NATO-ba.
Néhány napja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra hivatkozott, hogy az Országgyűlés annyira feszített tempóban tárgyalja a Brüsszel kérésére benyújtott jogszabálytervezeteket, hogy nem jut ideje ezzel foglalkozni.
