Strandadó, reptéradó, vadászlesadó – így próbálnak túlélni az önkormányzatok
Felügyeleti eljárást kezdeményezett a Budapest Airport a legújabb, a légi közlekedést érintő adó miatt. A közteher ötlete ezúttal nem valamelyik kormánytag fejében fogant meg: a XVIII. kerületi önkormányzat januártól ezer forint légiutasadót vetett ki mindenki felnőttre, aki a Liszt Ferenc Repülőteret használja, és nem kerületi lakos. Ugyan sokat lehetne vitatkozni arról, hogy jogos-e olyanok adójából tölteni meg a kerület kasszáját, akik nem igazán azért utaznak, hogy Pestszentlőrincet megtekintsék – az önkormányzat azzal az indoklással védené ki ezt a kérdést, hogy a bevétel egy részéből a repülőforgalom miatti zajterhelést enyhítenék –, a jogászok valószínűleg nem ezen a kérdésen fognak összecsapni. Hanem azon: szabályos-e úgy kivetni adót, hogy a repülőutat a kormány már egyébként is megadóztatja. Arra pedig a Niveus tanácsadó cég hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzat nem kötelezhet arra céget, hogy mástól beszedje az adót, csakis saját maga szedheti be a pénzt.
A csavar az, hogy amíg a kormány által kivetett extraprofitadó alanyai a földi kiszolgálást végző cégek – amelyek azt egy az egyben továbbhárítják a légitársaságokra –, a pestszentlőrinci adó esetében ők azok, akiktől beszedik az adót. Itt viszont kérdés, hogy ezek a cégek rendelkeznek-e egyáltalán például azzal az információval, hogy az utasok helyi lakosok vagy sem. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint a földi kiszolgálást végző cég hozzá sem juthat az adó beszedéséhez szükséges minden adathoz, hiszen a repülőjegy megvásárlásakor elég a nevet és a születési dátumot megadni, az utas lakcímét, anyja nevét, születési helyét és a havi utazásai számát nem, márpedig az adóztatáshoz ez is kellene.
Nem ez azonban az egyetlen, látogatókat sarcoló helyi adó: Budakalász önkormányzata 200 forintot szed be mindenkitől, aki a település területén lévő tavakhoz megy strandolni – kicsit egyszerűbb megfogalmazásban: aki a Lupa Beachre vesz belépőt. A strand tulajdonosai tárgyalnának az önkormányzattal, a település vezetői évi néhány tízmillió forint bevételt várnak az új adótól.
Nem véletlen, hogy most hallunk egyre több új adónemről. A kormány 2021-ben a Covid-járvány okozta gazdasági károkra hivatkozva megtiltotta, hogy az önkormányzatok új adókat vezessenek be, vagy a meglévőket emeljék (eközben pedig a kkv-k számára a felére csökkentette a helyi iparűzési adót). Ez a tilalom 2022. december 31-én lejárt, az új évtől már nyugodtan lehet adót emelni vagy újakat kitalálni.
A kreatív helyi adók kitalálására már volt nemrég alkalmuk az önkormányzatoknak. 2015-ben lépett életbe az a szabály, hogy a települések bármire kivethetnek adót, amit az állam nem adóztat. Az első években túlságosan sok helyen nem éltek a lehetőséggel – a százat alig lépte át az önkormányzatok száma, ahol valamilyen speciális helyi adót vetettek ki –, egész egyszerűen azért, mert a leggazdagabb helyeket kivéve igazán nem lehetett több pénzt beszedni az emberektől. Vagy ha lehetett is volna, akkor sem lett volna politikailag kifizetődő. Mostanra viszont annyit romlott a települések pénzügyi helyzete, hogy muszáj valahonnan pénzt szerezniük.
Polgáron tavaly novemberben javasolta az önkormányzat azt, hogy vessenek ki póznadíjat az áramszolgáltatóra, és fizessék ebből a megnőtt energiaszámlákat. Akkor abban maradtak, hogy kikérik a kormányhivatal véleményét, törvényes volna-e egy ilyen ötlet – a Magyar Államkincstár összesítőjében, ahol települési szinten lebontva jelenítenek meg minden helyi adót, egyelőre nem jelent meg az új díj.
Nagydobszán viszont hatályba lépett január 1-jével az a rendelet, amellyel adót vetettek ki a falu területén lévő majdnem minden vadászlesre. Egész pontosan vadászlesenként évente 50 ezer forintot kell fizetni, azok mentesülnek csak az adó alól, akiknek mindössze egy vadászlesük van a faluban.
Nagyobb hírverést kapott az is, hogy Hódmezővásárhelyen bevezették a földadót. Ezt a földtulajdonosoknak kell megfizetniük, nem azoknak, akik ténylegesen gazdálkodnak, nekik is csak 4 hektár fölött. A szántókra, kertekre, gyümölcsösökre, szőlőtermesztő területekre négyzetméterenként 0,99, minden más földterületre négyzetméterenként 0,59 forintot kell fizetni.
Nyilván nem nehéz az emiatti nagy felháborodás mögé odalátni azt, hogy Márki-Zay Péternek jár ki a támadás. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara például aláírásgyűjtésbe is kezdett a földadó ellen, méghozzá szinte napra pontosan akkor, amikor a testület egyik alelnöke, Szólláth Tibor hajdúnánási polgármester vezette önkormányzat úgy döntött, hogy megduplázza a saját földadóját. Hajdúnánáson most a szántók, gyepek, nádasok és gyümölcsösök után aranykoronánként az eddigi 200 helyett 400 forint földadót kell fizetni. 2022-ben nagyjából 40 településen volt érvényben földadó, azóta Hódmezővásárhely mellett Encsen is bevezették.
Kecskeméten nem új adót vezettek be, hanem egy régi kedvezményt szüntettek meg. A helyi iparűzési adó maximálisan 2 százalék lehet, az ország nagyobb városai közül mindeddig Kecskemét és Győr nem ment el a falig ebben. Most már Bács-Kiskun megye székhelyén is csatlakoztak az összes többi önkormányzathoz, januártól ott is 2 százalék helyi iparűzési adót kell fizetni, így maradt az egyetlen kivételként Győr, ahol csak 1,6 százalékos ez az adókulcs.
Gyöngyösön már visszakozott is az önkormányzat, igaz, ott előre bejelentett módon. Még tavaly novemberben döntöttek úgy, hogy megemelik a kommunális adót és az építményadót, azzal a kitétellel, hogy ha a kormány kompenzálja az energiadrágulás miatti többletköltségeket, akkor ezt visszavonják. Azóta meg is érkezett a kormányzati ígéret, a városvezetők pedig bejelentették, a képviselő-testület elé viszik a javaslatot, hogy az adókat állítsák vissza a 2022-es szintre.
Nagymaroson ellenben a közfelháborodás vette rá a település vezetőit, hogy visszacsinálják az új adószabályukat. November végén döntöttek úgy, hogy megszüntetik az építményadó-kedvezményt azoknak, akik nem lakásként nyilvántartott épületbe jelentkeztek be. Nagyon sok terület ugyanis még most is külterületi besorolású, az ottani épületeket csak nyaralóként lehet regisztrálni, miközben valójában életvitelszerűen laknak ott emberek, épp csak túl drága volna az összes beruházást elvégezni, ami ahhoz kellene, hogy belterületivé minősíthessék át a helyet. Az önkormányzat előbb azzal a magyarázattal, hogy sokan trükköznek, négyzetméterenként 150-ről 1100 forintra emelte az ilyen épületek építményadóját, azóta viszont megígérték, hogy segítenek azoknak, akik valóban ott élnek.
Egy speciális adó így is maradt Nagymaroson: minden vízi jármű, amelyet a település területén tárolnak, adóköteles. A jármű teljesítménye alapján kell fizetni az adót, kilowattonként 50 és 150 forint közötti összeget évente.
A Duna szemközti oldalán, Visegrádon továbbra is érvényben van a csúnya épületekre kivetett adó. Még 2012-ben döntöttek úgy, hogy az elhanyagolt, rendezetlen, gondozatlan épületek után négyzetméterenként 800 forintot kell fizetni, a félkész épületekre pedig négyzetméterenként ezer forintot. Elhanyagoltnak az az épület számít, amelynek a vakolata és tetőszerkezete omladozó, hiányos, a nyílászárói töröttek, piszkosak, utcafronti kerítése, ha van, hiányos, düledező. Félkésznek pedig azt az épületet minősítik, amelynél az építési engedély érvényessége már lejárt és még nem kapta meg a használatba vételi engedélyt, falak és tető már van, de lakhatásra alkalmatlan.
Hasonlóval megpróbálkoztak 2016-ban Óbudán is – ezt hívtuk a médiában egyszerűen giccsadónak –, a lényege az volt, hogy minden új épületre kivetették a helyi adót, de kapásból mentesítették alóla azokat, amelyekről a főépítész igazolta, hogy beleillik a településképbe. Nem sokat élt meg ez az adónem, 2017 őszén már meg is szüntették.
Megvan viszont még mindig a traktoradó Apajon. Ezt azzal az indoklással vezették be 2015-ben, hogy a traktorok után nem kell gépjárműadót fizetni, miközben ezek is megterhelik az úthálózatot. A 30 kW fölötti teljesítményű traktorokra a teljesítmény alapján kell fizetni, kilowattonként 200 forintot.
Szintén létezik még az előző évtized közepén bevezetett adók közül Bodonhelyen a 30 méternél magasabb építményekre kivetett évi 500 ezer forintos adó. Természetesen nem felhőkarcolókat kell elképzelni, hanem telefontornyot. Hat-hét éve több falu önkormányzata is próbálkozott azzal, hogy a mobilcégek átjátszótornyait megadóztassák, mostanra Bodonhely tart ki. Pilisjászfaluban lehetett volna kormányhivatali vizsgálat a toronyadó jogszerűségéről, de az önkormányzat inkább eltörölte magától ezt. Nagyszentjánosban és Somogytúron viszont amikor még volt toronyadó, akkor a jogalkotás külön szépségét láthatták: bele kellett írni a rendeletbe, hogy a helyi templomot azért nem adóztatják meg.
Nem sok időt élt meg a zalaapáti kutyaadó sem. 2014-ben döntöttek úgy, hogy aki háromnál több kutyát tart, annak állatonként 1000, öt kutya fölött kutyánként 10 ezer, tíz állat fölött pedig mindegyik után 100 ezer forintot kell fizetni. Ennek az volt az oka, hogy a falu egyik legsűrűbben lakott utcájában 43 kutyát tartottak egyetlen házban – az akkori hírek szerint nem hivatalos menhely volt ott, ahova sok sérült állatot vittek a környékről –, és mivel az állatok számát nem tudta az önkormányzat korlátozni, inkább büntetőadót vetett ki. Nem sokáig élt a rendelet, 2015 végén már el is törölték.
Hasonlóan nem tartott ki sokáig a pilisjászfalui lóadó sem. Ott minden belterületen tartott lóra 150 ezer forint adót vetettek ki, de kicsit nyilvánvaló volt, hogy személyre szabott rendeletről volt szó, mert a faluban csak egy család tartott akkor lovakat (igen, le kell írni: kilógott a lóláb). De amikor a család az ombudsmanhoz fordult, a település vezetői inkább eltörölték ezt az adónemet.
