Stiglitz: Álljon le a kamatemelésekkel az amerikai jegybank!
Sokan újabb nagy alapkamatemelést várnak a Federal Reserve Boardtól, melynek döntései nemcsak az amerikai, de az egész világgazdaságra nagy hatással vannak. Joseph Stiglitz és Dean Baker szerint jobb lenne, ha a jegybank szerepet betöltő Fed a kivárásra játszana, és következő kamatdöntő ülésén – szeptember 20-21-én – nem emelné tovább a kamatot. Miért tanácsolnak óvatosságot a kamatláb további emelését illetően? Mert az nem váltotta be a reményeket. Miközben alaposan lefékezte a gazdaságot, különösen az ingatlanpiacot, közben nem bizonyult elég hatékonynak az inflációval szemben.
A pénzügyi politika általában csak késéssel van hatással a gazdaságra különösen akkor, ha nagy a felfordulás. Márpedig most ez a helyzet. Ez indokolja az óvatosságot – véli a két közgazdász.
Csökken az infláció
A legfőbb érv a alapkamat további növelése ellen az, hogy az infláció nem gyorsul, hanem lassul az Egyesült Államokban (a friss adatokat magyar idő szerint kedd délután közlik). Ennek következtében az inflációs várakozások is mérséklődnek. A fogyasztói árindex nulla volt júliusban, és augusztusban valószínűleg ugyanígy nulla vagy esetleg még az alatt is.
Ennek megfelelően a személyes fogyasztás is csökkent: júliusban 0,1 százalékkal. Sokan ezt a Federal Reserve Board politikájának tudják be, de valójában egyáltalán nem biztos, hogy az alapkamat emelése váltotta ki az infláció lassulását. Az árak emelkedést ugyanis nem a túlságosan nagy kereslet váltotta ki, hanem a hiány a kínálati oldalon.
Most, hogy enyhül a hiány, mérséklődik az infláció is. Sokan azt gondolták – beleértve a Fed néhány közgazdász szakértőjét is – hogy mind a pandémia, mind az ukrajnai háború következményeit a világgazdaság villámgyorsan leküzdi. Ebben tévedtek, de csak a tempót becsülték meg rosszul. A világgazdaság normalizálódik, csak nem olyan villámgyorsan, ahogy sokan remélték. Természetesen most sem tudjuk megjósolni, hogy meddig húzódik el a háború Ukrajnában, de az inflációs sztori viszonylag egyszerűvé vált.
Sok tényező, amely felfelé vitte az árakat a kínálati oldalon, most lefelé viszi azokat. Például a benzin ára 7,7 százalékkal csökkent júliusban az Egyesült Államokban. Augusztusban a tendencia tovább folytatódik. Tegyük hozzá, hogy az ukrajnai háború miatt 5 dollár fölé ment egy gallon benzin ára az USA-ban, most pedig ez már csak 3 dollár körül van.
Janet Yellen pénzügyminiszter épp ezzel kampányol az Egyesült Államokban, ahol novemberben választásokat tartanak a kongresszus megújítására. Stiglitz professzor és szerzőtársa arra is felhívják a figyelmet, hogy nemcsak a benzin ára ment le, de más árak is követik ezt a trendet: az árindex, melyben nincs benne az energia és az élelmiszer csak 0,3 százalékkal nőtt júliusban. A szállítási költségek ugyan még mindig jóval magasabbak, mint a pandémia előtt, de csaknem 50 százalékkal alacsonyabbak, mint tavaly ilyenkor, amikor elértek a csúcsra. A hiány is mérséklődött: korában az autóipar azzal küzdött, hogy nincs elég chip a folyamatos gyártáshoz, most viszont júliusban már meghaladta a pandémia előtti termelési szintet.
Ha a Federal Reserve Board tovább emeli a kamatlábat, akkor elkerülhetetlen a munkanélküliség növekedése. Épp emiatt Stiglitzék igyekszenek lebeszélni erről a döntéshozókat. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az alapkamatemelés recesszióba taszíthatja az Egyesült Államok gazdaságát. Ezért jó lenne, ha a Federal Reserve Board szünetet tartana a kamatláb emelésben – javasolja Robert Stiglitz és Dean Baker a Project Syndicate oldalon.
