Stiglitz: A politikusokon múlik a világgazdaság sorsa
Két olyan esemény határozta meg a globális gazdaság működését 2022-ben, amely kívül áll a gazdaságon: az egyik a Covid-pandémia, a másik pedig az orosz–ukrán háború. Sokan “gyászos tudománynak“ tartják a közgazdaságtant, és a tavalyi év megerősíti ezt a nézetet – hangsúlyozza Joseph Stiglitz újévi írásában, amely a Le Monde hasábjain jelent meg.
Kiemeli: a Covid-járványt Kína különösen rosszul kezelte. Stiglitz nem a zéró tolerancia elvet bírálja, hanem azt, hogy Kína nem szerzett olyan korszerű vakcinákat, amelyek a hatvan év fölötti lakosságot is védték volna a vírusfertőzés ellen. Olaf Scholz német kancellár Pekingben ugyan ajánlotta a Biontech vakcinát Hszi Csin-ping elnöknek, de a kínai államfő csak abba egyezett bele, hogy a Kínában élő külföldieket beoltsák ezzel.
A másik gazdaságon kívüli tényező az orosz–ukrán háború, amely óriási kockázatot jelent, és semmilyen megoldás sem körvonalazódik, sőt fennáll az eszkaláció veszélye.
Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Mindenekelőtt az energia- és az élelmiszer-inflációt kell megfékezni – hangsúlyozza a Nobel-díjas amerikai közgazdász.
Itt fennáll szerinte annak a veszélye, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed túltolja a kamatemelést. Ez pedig kontraproduktív, mert a jelenlegi inflációnak nem pénzügyi okai vannak elsősorban, hanem az, hogy hiány mutatkozik a kínálatban. Az elmúlt hetekben ez a hiány enyhült, ennek megfelelően csökkent az inflációs nyomás is a világban. Ilyen körülmények között a kamatemelés fenntartása nem eredményez több élelmiszert, földgázt vagy kőolajat, viszont növeli a szükséges összeget, amely a kínálati hiány megszüntetéséhez szükséges.
Populisták kora?
A kamatok emelése lassítja a világgazdaság növekedését. Sokan recesszióba akarják vinni a világgazdaságot, hogy így csökkentsék az inflációt. A baj orvoslása helyett azonban csak növelik a gondokat, mert sok szegény ország a fizetésképtelenség határára kerül. A kamatemelés és a dráguló energia miatt sok cég megbukhat, növekedhet a munkanélküliség. Ez megszorítást jelenthet sok családnak. A nagy pénzügyi válság – 2008 – óta egyre olcsóbb lett a hitel, és ennek következtében sok állam, vállalat és család nyakig eladósodott. Mi lesz velük?
A szegény országokban felgyűlik a keserűség, és ez a populisták malmára hajthatja a vizet.
A politikai kockázat a legnagyobb jelenleg a világgazdaságban – állítja Stiglitz, aki rámutat: az emberiség több mint fele tekintélyű rendszerben él. Még az Egyesült Államokban is kialakult egy ilyen irányzat – utal Donald Trumpra a Nobel-díjas közgazdász, aki egyenesen a fasizmus veszélyét véli felfedezni. A populista mozgalmak célja, hogy az elmúlt 250 év fejlődését tagadják, pedig a demokratikus rendszerek hatékonyabbak a gazdaság fejlesztésében – írja Stiglitz.
Mit lehetne tenni ez ellen?
Az amerikai farmereknek és az európai gazdáknak ötven éven át azért fizettek ki jelentős pénzeket, hogy ne termeljenek annyit, amennyit képesek lennének. Most ezen lehetne változtatni: termeljenek többet! Európa korábban megváltoztathatta volna energiagazdálkodási rendszerét, most az orosz–ukrán háború miatt itt az alkalom arra, hogy ezt megtegye. Az Egyesült Államokban javítani lehetne a család támogatási rendszeren, így egyre több nő érkezhetne a munkaerőpiacra.
Minden ország, amely extraprofit-adót vetett ki, oly módon menedzselheti azt, hogy csökkenjen az infláció, és gyorsuljon a gazdasági növekedés – tanácsolja Stiglitz.
Ami a Covid-járványt illeti, szerinte fel kellene függeszteni a hatékony vakcinák szabadalmi jogát, hogy mindenki hozzájuthasson a hatékony védőoltáshoz.
