Sosem látott fehérjét találtak egy vírusban a kutatók, nem tudni, pontosan mit csinál
A Stanford Egyetemhez tartozó kaliforniai Stanford Linear Accelerator Center kutatói egy olyan új gént fedeztek fel, ami betekintést nyújthat a talajban élő organizmusok közötti kölcsönhatásba, és abba, hogy a vírusok miért hordoznak olyan géneket, amelyek egyébként nem szükségesek a túlélésükhöz.
A kutatás azért is fontos, mert még egy kis mennyiségű talajban is mikroorganizmusok – vírusok, baktériumok, gombák – milliárdjait lehet megtalálni. Ezek együttesen dolgoznak az alapvető molekulák és tápanyagok keringésén, valamint a talaj egészségének megőrzésén. Közülük a vírusokban találni olyan géneket, amik szükségesek ehhez a folyamathoz, de nem szükséges a szaporodásukhoz. Ezeket AMG-knek (auxiliary metabolic gen) nevezték el.
Mivel az AMG-k működését továbbra sem értik teljesen a kutatók – azt feltételezik, hogy talán a szén körforgásához lehet közük –, ezért röntgensugárzás segítségével szkennelték be az AMG által kódolt fehérje mintáját. Összesen 5000 felvételt készítettek, hogy aztán abból állítsák össze a teljes szerkezetet.
A kutatás végző egyik tudós, Clyde Smith szerint ennek köszönhetően pillantást vethettek a fehérje minden atomjának helyzetére, ami segít kitalálni, hogy miként is működik az. „Megdöbbenve láttuk, hogy a fehérje hasonlít a baktérium és a gomba enzimjeinek atomi szerkezetére, ám teljesen új részeket is tartalmaz” – nyilatkozta a kutató az Interesting Engineeringnek.
A kutatók által vizsgált AMG-fehérje a chitosanase nevet kapta, ami a kitint lebontó enzimet jelenti. Ezek szerint a fehérje képes a talajban lebontani ezt.
A fehérjét emiatt a GH45 glikozil-hidroláz, vagyis a szénhidrátot lebontó enzimek csoportjába is besorolták. Ugyanakkor ebbe sem passzol bele teljesen, mert a fehérjének bizonyos része nem egyezik meg a csoport többi fehérjéjének szerkezetével. A felfedezést a Nature Communicationsben publikálták a kutatók.
A jövőben tovább szeretnék vizsgálni a szakemberek a fehérjét, hogy kiderüljön, pontosan mi a szerepe a körforgásban.
