Sokkal több magyar gondolja, hogy rosszabb irányba mennek a dolgok, mint egy éve
Az Ipsos év elején publikált reprezentatív kutatásából kiderül, hogy bár globális szinten csökkent az infláció miatti aggodalom, Magyarországon éppen az ellenkezője történik, főleg a múlt év vége óta. Az áremelkedések mellett a magyarokat leginkább az egészségügy helyzete aggasztja.
2022 januárjában még csak a megkérdezettek 26 százaléka vélte a legnagyobb problémának az inflációt Magyarországon, az év végére viszont ez az arány 57 százalékra emelkedett, ez 31 százalékpontos emelkedés. Ugyanilyen arányban említették az egészségügyet is. Év végére a magyar infláció volt a legmagasabb az unión belül. Globális mértékben viszont 13-ról 11-re csökkent azon országok száma, ahol az inflációt tartják a legnagyobb problémának (pl. az első helyezett Argentínán kívül Ausztrália, Belgium, Németország, Franciaország, Lengyelország, Egyesült Királyság).
A magyarok 42 százaléka tartotta fontos problémának az infláció és az egészségügy mellett a szegénységet és a társadalmi egyenlőtlenségeket is, aminél csak Indonézia ért el magasabb arányú aggodalmat, 44 százalékot. A korrupció a válaszadók 39 százalékát zavarta, a bűnözést és az erőszakot viszont alig 9 százalék tartotta fontos problémának, a munkanélküliség 14 százalék, a klímaváltozás 6 százalék, a koronavírus pedig csak 2 százalék számára volt kiemelt fenyegetés.
2022 januárjában a magyarok 32 százaléka mondta azt, hogy jó gazdasági helyzetben van az ország, ellenben decemberben már csak a 16 százalékuk. A legpesszimistább ország Peru lett (89 százalék látja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok), a legkevésbé sötéten pedig a szaúdiak látják a jövőt (8 százalék). Magyarország a középmezőnyben van, enyhe romlással az év során. Januárban a magyar válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy rossz irányba haladnak a dolgok, decemberben már 84 százalékuk. Ezzel a harmadik legpesszimistább ország lettünk a világon Lengyelországgal osztott helyen, Peru és Argentína után.
