Schmitt Pál egykori jobbkeze lehet a választási bizottság új elnöke
Mindössze két régi tag újrázhat a Nemzeti Választási Bizottságban (NVB), ahová új tagokat és póttagokat választ a jövő héten az Országgyűlés. Az NVB jelenlegi tagjainak szeptember 30-án lejár a mandátuma, a hét új tagra és a három póttagra vonatkozó személyi javaslatait szeptember 16-án küldte el Novák Katalin köztársasági elnök Kövér László házelnöknek, a lista pedig most, pár nappal a parlament őszi ülésszakának szeptember 26-i nyitóülése előtt vált ismertté.
Az államfő nem kapkodta el egyébként a jelölti névsor benyújtását, és így a Parlament is csak az utolsó pillanatban tud dönteni, pedig a törvény szerint megteheti ezt akár a mandátumok lejárta előtt 90 nappal is – vagyis az Országgyűlésnek június 30. után bármikor lett volna lehetősége új tagokat választani, ha a május 10-én hivatalba lépő Novák Katalin előbb megteszi személyi javaslatait. Ugyanakkor a döntés csak formalitás, ami valóban könnyen és gyorsan meghozható:
A parlamenti választások eredményét megállapító, a választások során vitás kérdésekben kifogásokat, fellebbezéseket elbíráló és a népszavazásokról is döntő NVB jelenlegi tagjai közül ketten lesznek, akiket az új testületben is szívesen lát az államfő, és akiknek – más választása nem lévén – újra bizalmat szavaz majd az Országgyűlés. A jelölés az államfő joga, és ugyan nem előírás, de előzetesen egyeztethet a személyekről.
A javaslat utolsó pillanatra hagyását akár ez a hosszadalmas folyamat is indokolhatta volna, de a hvg.hu forrásai szerint a Sándor-palota a parlamenti pártok közül csak a Fidesszel és a KDNP-vel egyeztetett. Rákérdeztük az államfő hivatalánál, hogy Novák Katalin a névsor összeállítása előtt mely parlamenti pártokkal, alkotmányjogászokkal, jogtudósokkal, szakmai, illetve civil szervezetekkel egyeztetett, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Akárhogy is, a testület parlamenti által választott tagjai szinte teljesen kicserélődnek. A hét tagból – mindegyikük jogász, ez előírás – csak Sasvári Róbert és Szalay Tamás marad. Sasvári 2010–2013 között tagja és elnökhelyettese volt az NVB-előd Országos Választási Bizottságnak, az NVB-nek pedig kezdettől, 2013-tól tagja. Szalay az NVB-nek csak 2018-tól tagja, bár 2006–2010 között a Fővárosi Választási Bizottságnak is tagja volt. A három póttag mindegyike új, viszont a kilenc, frakcióval bíró párt delegáltjának személye most nem változik.
Nagyon is változik viszont az elnök személye. Az NVB jelenlegi elnöke, Téglási András 2021 februárjában lett a testület elnöke – ő póttagból lett ráadásul rendes tag, miután az addigi elnök, Rádi Péter lemondott. A Novák-listán viszont nem szerepel Téglási neve, így egyáltalán nem lesz tagja az új testületnek, amelynek viszont a tagjai közül kell választania elnököt. A hvg.hu értesülései szerint
az újjáalakuló NVB hét tagja közül Cservák Csabának van a legnagyobb esélye rá, hogy megszerezze az elnökké választáshoz szükséges feles többséget.
„A jog és az igazság elválaszthatatlan egységet alkot” – így szól saját szakmai életrajza szerint Cservák Csaba ars poeticája. A Magyar Nemzetben publikáló és a HírTV-n is gyakori vendég alkotmányjogász mellett szól, hogy van választási bizottsági tapasztalata, még ha az nem is olyan friss, mint Sasvárié vagy Szalayé. Cservák az NVB-elődszervezet, a 2013 előtti Országos Választási Bizottság MDF által delegált tagja volt 2002-2005 között, visszahívása pedig nem ment simán.
Az elnöki posztra esélyes Cservák – aki a feleségével együtt hallgatta néhány hete Orbán Viktort Kötcsén a Polgári Pikniken – a Károli Gáspár Református Egyetem alkotmányjogi tanszékét vezeti, tanít a Szegedi Tudományegyetemen is, közben főmunkatárs a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, 2007-től a Független Jogász Fórum elnöke, 2014-2020 között pedig a Független Rendészeti Panasztestület tagja is volt – mindezt 2007 óta vitt ügyvédi praxisa mellett. Mégis,
a legtöbben talán onnan ismerik, hogy 2010–2012 között a plágiumügyébe belebukott Schmitt Pál államfő bizalmasa és jobbkeze, hivatalvezetője volt.
Schmitt rövid államfői ciklusa alatt az elnöki hivatal jogi, alkotmányossági és közigazgatási hivatalvezetőjeként Cservák az államfő alkotmányossági vétóiért volt felelős, ugyanakkor Schmitt egyetlen ilyet sem adott be az Alkotmánybírósághoz, sőt az Országgyűlésnek sem küldött egy törvényt sem vissza – ezzel megtartotta ígéretét, miszerint a törvényhozásnak „nem gátja, hanem motorja" kíván lenni, ennek megfelelően pedig minden, elé kerülő jogszabályt aláírt.
Cservák neve egyébként onnan is ismerős lehet, hogy ő jegyezte azt a dokumentumot, melyet a volt államfő még 2010-ben küldött az alkotmány-előkészítő bizottságnak. Ebben többek között Isten országáról, a Sátán birodalmáról és az alkotmányozó hatalom isteni eredetéről is szó esett, de végül az új alkotmány, vagyis az Alaptörvény szövegébe szinte semmi nem került be az előkészítő bizottság által javasoltakból, a szöveg java ugyanis végül Szájer József fideszes EP-képviselő iPadjén íródott.
Az NVB tagjai várhatóan október elejei első ülésükön nemcsak elnököt, hanem elnökhelyettest is választanak majd maguk közül. Erre a „régieken”, Sasvárin és Szalayn kívül jó esélye van az újaknak is: a hat nyelven beszélő és a padlizsánkrémet szerető Kicsi Zselyke Borbálának vagy a 2019–2022 között a Fővárosi Választási Bizottság tagjaként dolgozó Lehel Zoltánnak éppúgy, mint a jelenleg egy jegybanki cég, az MNB Biztonsági Szolgáltatások Zrt. vezető jogtanácsosaként dolgozó Réthelyi Zoltánnak vagy éppen Szabó László Leventének is.
A Novák Katalin által az Országgyűlésnek javasolt három NVB-póttag közül talán Gerencsér Balázs a legérdekesebb személy. Nemcsak a Sólyom László volt államfő által adományozott Tehetség-ösztöndíjat kapta meg 2015-ben, hanem több Orbán-kormány alatt is dolgozott az igazságügyi tárcánál, 2011 óta ügyész, a közelmúltig pedig Polt Péter legfőbb ügyész kabinetvezetőjeként dolgozott. De elárulta magáról, hogy egy kórusban énekel, imádja az analóg fényképezést és van egy 40 éves, Ferrari-piros színű Volkswagen Bogara is.
(Nyitóképünkön Cservák Csaba a HírTV stúdiójában)
