Rosszul alszik éjszakánként? Könnyen lehet, hogy asztmás lesz
A világon nagyjából 300 millió ember szenved az asztmától. A tudósoknak eddig nem sikerült megfejteniük, hogy egyes embereknél miért alakul ki, másoknál pedig miért nem. Egy, a BMJ Open Respiratory Research című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint azonban a rossz minőségű alvás elősegítheti az állapot kialakulását – írja a The Guardian.
A kínai Shandong Egyetem csapata a brit biobankból származó adatokat vizsgálta, mintegy egy évtizeden át. Összesen 455 405, 38 és 73 év közötti önkéntes adatait nézték át, és arra jutottak, hogy a rossz minőségű alvás ráerősíthet az asztma kialakulását okozó genetikai hajlamra, megkétszerezve az állapot kialakulásának esélyét. A kutatók szerint ezért minél hamarabb diagnosztizálni kell az alvászavarokat, hogy megelőzzék más betegségek kialakulását.
Mint ismert, az alvászavarok a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát is növelik.
A vizsgálat kezdetekor az önkénteseket megkérdezték az alvási szokásaikról: pacsirta- vagy bagolytípusúak-e, mennyit szoktak aludni, horkolnak-e, szenvednek-e álmatlanságban, vagy túlzottan fáradékonyak voltak-e napközben. Ezek alapján azt tartották egészségesnek, aki
A kikérdezés mellett az alanyok genetikai vizsgálatát is elvégezték, hogy kiderüljön, mennyire hajlamosak az asztmára. Ez azt mutatta, hogy az emberek nagyjából harmadának magas, harmadának közepes, harmadának pedig alacsony a genetikai kockázata.
Az egy évtizeden át tartó utánkövetés során 17 836 embernél diagnosztizáltak asztmát. Akiknél magas a genetikai hajlam erre, azoknál 47, míg az alvászavarban szenvedőknél 55 százalékkal nőtt az esélye az asztma kialakulásának azokhoz képest, akiknek alacsony a genetikai kockázata. Akiknek a genetikai hajlamuk is magas volt, és alvászavarban is szenvedtek, a kialakulás kockázata több mint a kétszerese volt az alacsony genetikai kockázatú emberekéhez képest.
Mindeközben az egészséges alvás 44 százalékkal csökkentette az asztma kockázatát az alacsony genetikai kockázattal rendelkezőknél, 41 százalékkal a közepes kockázatúak, valamint 37 százalékkal a magas genetikai kockázatúak esetében.
A kutatók szerint a vizsgálatnak vannak korlátai, az ugyanis a megfigyelésen alapul. Ugyanakkor jó kiindulópont lehet ahhoz, hogy az asztma kialakulásának esélyét csökkenteni lehessen.
