Budapest
2024 november 20., szerda
image

Romák oktatási szegregációja miatt marasztalta el Magyarországot a strasbourgi bíróság

Magyarországot 7000 euró (nagyjából 2,7 millió forint) nemvagyoni kártérítésre kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága egy roma kisfiú diszkriminálása miatt – közölte az Európai Roma Jogok Központja.

Szolcsán Imre a piliscsabai, kizárólag roma gyerekek által látogatott Jókai Mór Általános Iskolában kezdte meg a tanulmányait, de 2014-ben, amikor a fiú 8 éves volt, az édesanyja a közeli pilisjászfalui általános iskolába szerette volna átíratni, hogy ne szegregált körülmények között tanuljon.

Az iskola az átvételt indokolás nélkül elutasította. Az anyuka ezért az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány segítségével a fenntartó tankerülethez fellebbezéssel fordult, de az sem engedte az átiratkozást. Arra hivatkoztak, hogy a másik településen lévő iskola túl messze van, a gyerek érdekét az szolgálja, ha lakóhelyéhez közel jár iskolába.

Az édesanya hiába érvelt azzal, hogy busszal mindössze 5 perc az út és vállalják az ezzel járó korán kelést.

A tankerület érvelését a hazai bíróságok is elfogadták. A Kúria pedig nem is foglalkozott érdemben a panasszal, úgy találta ugyanis, hogy a Jókai Iskola nem tekinthető csak azért szegregáltnak, mert oda roma gyerekek járnak.

A sikertelen átiratkozási kísérlet után már nem próbálták meg Imrét kivenni az iskolából, már csak  azért sem, mert Imrén kívül másik 10 gyerek próbálkozott hiába a környékbeli iskoláknál, Tinnyén, Pilisvörösváron is.

Miután a hazai lehetőségek elfogytak, 2016-ban Imre az Európai Roma Jogok Központjának segítségével kérelemmel fordult a strasbourgi bírósághoz.

A strasbourgi bíróság előtt a Kormány azzal érvelt, hogy Imre nem a megfelelő fórumot vette igénybe, a szegregációs panaszát nem átiratkozási kérelmében kellett volna felhoznia, hanem külön eljárást indíthatott volna az akkor még működő Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt.

Az ügybe Rosa Parks Alapítvány is bekapcsolódott, ők azt mutatták be a strasbourgi bíróságnak, hogy Magyarországon tömegesen különítik el a gyerekeket az iskolákban, a már szegregált oktatásban tanuló roma gyerekek kizárólag átiratkozás útján mehetnek vegyes összetételű iskolákba, nincsen más hatékony jogorvoslati lehetőségük arra, hogy jobb iskolába kerüljenek.

Imre ma már 17 éves, és hegesztőnek tanul egy szakiskolában Esztergomban. Az anyukája a bíróság döntése után azt mondta: bár a múltat megváltoztatni ez az ítélet nem tudja, mégis valamiféle elégtételt hozott a megalázó bánásmód után. A kártérítést részben Imre oktatására fogják fordítani.

A családot 2014 óta képviselő Kegye Adél ügyvéd szerint a csütörtöki döntés precedens értékű, mert a bíróság a mellett, hogy megállapította, hogy a kisfiú oktatási szegregáció áldozata, arra is kötelezte a Kormányt, hogy a Jókai Mór általános iskolában fennálló szegregált oktatást szüntesse meg,

és ami még fontosabb, dolgozzon ki olyan közpolitikai intézkedéseket, amelyek az érintett iskolán is túlmutatóan az oktatási szegregáció megszüntetésére irányulnak a nemzetközi szervezetek javaslatai alapján.

Az ügyvéd szerint az ugyanakkor sajnálatos, hogy a magyar bíróságok nem érvényesítették a gyerekjogi szempontokat ebben az ügyben, és nem mérlegelték, hogy mi szolgálta volna leginkább Imre érdekét.

Az Európai Roma Jogok Központjától Brassói Vivien és az ügyön dolgozó Gellér Judit hangsúlyozták, hogy a Magyarországgal szemben folyamatban lévő, a roma gyerekek oktatási szegregációja miatt indult kötelezettségszegési eljárás szempontjából is fontos ez a döntés, mert újabb nyomást jelent a Kormánynak, hogy kötelezze el magát az iskolai szegregáció felszámolása mellett.

(Kapcsolt képünk illusztráció.)