Rogán Antal kétszer annyi pénzt „kommunikált” el, mint amennyit törvényileg kapott
Összesen 107 milliárd forint kiadása volt 2021-ben a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának, ez több, mint kétszerese a költségvetésbe a tárcához eredetileg betervezett 51 milliárd forintnak – derül ki a 2021-es büdzsé tényleges teljesülését bemutató zárszámadásból.
A költségtúllépéseket a Rogán-minisztérium és az alá tartozó intézmények nagyrészt nem saját hatáskörben követték el, az előirányzatokat jogszabályi felhatalmazás alapján végrehajtott átcsoportosítások módosították főként a maradványalapból, a „gazdaság-újraindítási” alapból és a „rendkívüli kormányzati intézkedések” névre keresztelt tartalékból. Az átcsoportosítások nem jártak a költségvetési törvény módosításával, ami az országgyűlés hatásköre – ebben a cikkben is írtunk róla, miért probléma, hogy a kormány saját hatáskörben szinte korlátlanul eltérhet a költségvetési törvénytől.
A Kabinetiroda alá tartozik a kormányzati „kommunikáció”, a költségek egyértelműen itt szálltak el a leginkább: 24 milliárd forint helyett 54 milliárd ment el, ami önmagában 30 milliárd forintos előirányzat-túllépés.
A Kabinetiroda saját állítása szerint arra törekszik, hogy folyamatosan tájékoztassa a magyar állampolgárokat az őket érintő kormányzati döntésekről.
„Az MK kiemelt feladata a nemzeti konzultációk lebonyolítása is. 2021. év februárjában indult el egy online konzultáció, amelyben a magyar állampolgárok elmondhatták a véleményüket arról, hogy melyek azok a járvánnyal összefüggő intézkedések, amelyeket az ország újraindítása érdekében a leginkább támogatnának. 2021. év nyarán került sor a járvány utáni életről szóló nemzeti konzultációra. Ebben a magyar állampolgárok állást foglalhattak arról, hogy a Kormány hogyan erősítse meg Magyarországot annak érdekében, hogy hazánk meg tudjon felelni a koronavírus-járvány utáni, megváltozott világ kihívásainak.”
A valóság a fentiekkel szemben az, hogy a kormányzati „kommunikációs” kampányokat nagyrészt jóindulattal sem lehet lakossági tájékoztatásnak tekinteni, a plakátok, reklámszpotok stb. információtartalma nulla vagy minimális, legjobb esetben a kormány/párt véleményeit tükrözik, inkább csak politikai üzenetek továbbítására alkalmasak, vagyis propagandát testesítenek meg. A nemzeti konzultációknak semmiféle jogi következményük nincs, a visszaküldött válaszok feldolgozása teljesen ellenőrizetlen, a feltett kérdések és a felkínált válaszok pedig enyhén szólva irányítottak, sugalmazók. Cserébe a konzultációk jó drágák, a Kabinetiroda által közzétett adatok szerint a 2021-esek közül a nyitásról szóló 5,8 milliárd forintba került, a járvány utánról szóló 6,2 milliárd forintba.
Eközben a kormány/párt 2010 óta a jogkövetkezményekkel járó népszavazás intézményét alig alkalmazza. Összesen kettő volt, egy a kötelező menekültkvóták kapcsán 2016-ban, 2022-ben pedig egy „gyermekvédelminek” nevezett kérdésekről. Mindkettő érvénytelen lett, különösen a 2022-es kérdések inkább a konzultációs kérdések színvonalán mozogtak. Például meglehetősen fölöslegesnek tűnt a nemváltó műtétek kiskorúak felé történő népszerűsítéséről népszavazást tartani, adva, hogy ilyen népszerűsítéssel semmiféle intézményes szereplő nem foglalkozott (és nem is szándékozott foglalkozni) Magyarországon, kiskorúakon amúgy sem lehet ilyen beavatkozásokat végrehajtani, továbbá a kiskorúak számára bemutatható tartalmak amúgy is erősen szabályozottak és ellenőrzöttek.
A Kabinetiroda nemcsak a „kommunikációval” lépte túl a törvényi előirányzatokat. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MKÜ) számára egy forint sem volt betervezve a Kabinetirodában – végül 17 milliárd forintot költött rá. A Kabinetiroda a turisztikai tárhelyszolgáltató rendszer kiépítését és a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő fejlesztését nevesíti, mint az MTÜ-höz tartozó feladatot az alapvető működésen túl. Az MTÜ alá tartozó vállalkozásokra a Kabinetirodán keresztül elment további 1,2 milliárd forint, egyebek mellett gyógyfürdő-fejlesztésekre.
Szintén jelentős kiadástúllépés jött össze az állami digitális beszerzéseinek irányítójánál, a Digitális Kormányzati Ügynökségnél (DKÜ). Ahhoz képest, hogy törvényileg nulla forint volt betervezve a DKÜ-re a Kabinetirodához, a kiadás végül megközelítette a 13 milliárd forintot. 8,9 milliárdot költöttek a DKÜ alá tartozó cégekre tőkeemelések formájában, ebből 5,5 milliárd a Datrak (Digitális Adattranzakciós Központ) – ez egy digitalizációs állami háttérintézmény Üvegkapu informatikai rendszerére. 2,8 milliárd forintot vitt el a DKÜ-cégek támogatása, elsősorban Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. e-közigazgatással, informatikával, valamint infókommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztési programok keretében megvalósuló projektjei.
