Robbanás után beomlott az Oroszországot a Krímmel összekötő híd egy szakasza
Erős robbanás történt azon a hídon, amely a Krím félszigetet köti össze Oroszországgal. A közösségi médiában terjedő felvételek alapján a közúti híd megrongálódott, a vele párhuzamosan húzódó vasúti hídon pedig hatalmas lángokkal, fekete füsttel égettf egy tehervonat:
A BBC által idézett orosz állami hírforrások először csak annyiról adtak hírt, hogy kigyulladt egy üzemanyagtartály, Kyiv Post ukrán portál ugyancsak orosz hírforrásokat idézve pedig arról, hogy az oroszok szerint autóba szerelt pokolgép robbant a hídon, helyi idő szerint szombat reggel 6 óra 7 perckor, és emiatt gyulladtak ki a szomszédos vasúti hídon haladó olajszállító vagonok.
Az MTI az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság jelentését idézte, amely szerint egy teherautó felrobbanása következtében részlegesen beomlott a Krími híd két közúti hídlábköze és kigyulladt egy vasúti szerelvény hét üzemanyagtartálya. Az incidens a hídnak a Tamany-félsziget felőli útszakaszán történt. A járműforgalmat leállították, csakúgy mint a Moszkvából és Szentpétervárról Szimferopolba tartó legközelebbi vonatokat.
Az első adatok szerint a történteknek nincsenek áldozatai, az anyagi kár felmérése folyamatban van.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte egy kormánybizottság felállítását az incidens okainak megállapítására és a következmények felszámolására, ennek tagjai krasznodari és a krími vezetők lesznek, valamint a nemzeti gárda, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium képviselői.
Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke Ukrajnát tette felelőssé az incidens miatt. Azt állította, hogy nem jelentős a kár, és gyorsan helyre tudják állítani. Kijev részéről hivatalos személyek többször kilátásba helyezték a Krími híd lerombolását az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta.
Mihail Razzsovaev, Szevasztopol kormányzója Telegram-csatornáján arra kérte a hazautazni készülő turistákat, hogy egy napig még maradjanak a városban. Közölte, a helyi vezetés rendezi majd szállodai költségeiket.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó ukrán akcióra utalt, amikor azt írta a Twitteren, hogy
Krím, a híd, a kezdet. Mindent, mi illegális, el kell pusztítani, mindent, amit ellpotak vissza kell szolgáltatni Ukrajnának, mindent, ami az orosz megszálláshoz tartozik, ki kell penderíteni.
A Guardian szemtanúk beszámolója alapján arról ír, hogy a robbanást kilométerekről is hallani lehetett.
A felvételekről pedig az állapítható meg, hogy a híd közúti részének egy szakasza megsemmisült, de a szomszédos útpálya járhatónak tűnik. A beszámolók arra is felhívják a figyelmet, hogy a hídon nem látni rakétatalálatra utaló jeleket, vagyis nem kizárt, hogy valóban egy látványos szabotázsakció történt.
Egy, a BBC-nek nyilatkozó robbanóanyag-szakértő is azt mondta, hogy nem látni rakétatámadásra utaló jeleket, és nem kizárt, hogy a hidat alulról támadták meg. Szerinte a közúti és a vasúti hídon egyszerre léptek működésbe a robbanószerkezetek, amiket feltehetően rádiójellel élesítettek.
Az egyik felvételen látható, hogy közvetlenül a robbanás előtt több jármű - így egy teherautó - is halad a hídon amely úgy tűnik, hogy a robbanás középpontjában van. Az azonban nem látszik, hogy a robbanás a teherautóból indul ki vagy csak őt is eléri.
Orosz Telegram-csatornákon és a Twitteren olyan felvételek, terjednek, amint állítólag a robanás pillanata látható térfigyelő kamerákon keresztül:
És egy másik szemszögből:
A hidat 2018-ban személyesen adta át Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki pénteken ünnepelte 70. születésnapját. Ez a 19 kilométer hosszú átkelő biztosította az egyetlen szárazföldi összeköttetést a Kercsi-szoroson át Oroszország területe és a Krím-félsziget között. A híd építését a félsziget 2014-es megszállása után kezdték el, jelentősége részben szimbolikus, de fontos logisztikai kapcsolat Oroszország felé. A vasúti szakasz megrongálódásával a Krím felé mindössze egy vasúti összeköttetése maradt a Krímt és az Ukrajna déli részét megszállás alatt tartó oroszoknak. Ez, a Krasznodar és Melitopol közötti szakasz azonban már az ukrán tüzérség lőtávolán belül van - jelezte a Guardian.
A hídon a közúti személyforgalom 2018. májusban, a vasúti 2019 decemberében indult meg. 2020. június 30-án pedig megkezdődött a teherszállítás is. A presztízsberuházásként kezelt, a Krímet az orosz gazdaságba integráló 19 kilométeres híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában - emlékeztet az MTI.
A Kercsi-szoros két partja közötti létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. A híd éves utasforgalma 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna. A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el ennek legitimitását.
