Rétvári Bence abszolút érve: Az internet korában a kormány akkor se tudott volna hazudni, ha akar
Pénteken indult a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpo nevű minifesztivál Tihanyban, ahol a hazai politikában ritkán látható viták zajlanak ellenzéki és kormánypárti politikusok között két napon keresztül. A „Kezdősípszó – Ciklus eleji értékelés” című csörtében Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Márki-Zay Péter volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt feszült egymásnak.
Érezhetően lejtett a pálya Rétvárinak, hiszen a tihanyi program szervezője a Fidesz-közeli Kommentár Alapítvány, az előadások és viták műsorvezetői között pedig olyan prominens Megafonos arcok tűnnek fel, mint Deák Dániel vagy Déri Stefi. Márki-Zay számos kormánykritikus megszólalására fújolás volt a reakció, míg az államtitkár „poénjait” gyakran követte üdvrivalgás. A vitázó felek leginkább demagógiában próbálták lenyomni egymást, de ez annyira nem meglepő, tekintve, hogy a hazai vitakultúrát jelentősen leépítette többek között az, hogy az ország első embere 16 éve nem állt ki miniszterelnök-jelölti vitára.
Persze megkerülhetetlen téma volt az áprilisi választás, ezzel kapcsolatban a moderátori szerepet betöltő Horváth Szilárdnak a legégetőbb kérdése az volt, hogy:
mit érzett Márki-Zay Péter, amikor a választási vereség után egyedül állt ki a színpadra?
A hódmezővásárhelyi politikus próbálta elterelni a témát olyan triviális szempontokkal, mint hogy a Fidesz hazudott a kampányban, de ez láthatóan nem volt olyan izgalmas, mint hogy mire gondolt ott, egyedült a színpadon. Rétvári eközben brüsszelezett egy jóízűt, amikor elmondta, hogy az ellenzék „taktikát váltott, de stratégiát nem”, hiszen közösen indultak, de a kampányban a brüsszeli érdeket tartották szem előtt, nem a magyart.
Az államtitkár szerint az internet korában, ha akartak volna, akkor se tudnak hazudni, hiszen bárkinek lehetősége van megtalálni a hiteles információkat. Itt érdemes visszaemlékeznünk a YouTube-ot elárasztó politikai reklámokra, ahol gyakorlatilag nem lehet elkerülni az olyan tartalmakat, mint hogy „Márki-Zay Péter eltörölné a rezsicsökkentést”.
Hol a mélypont?
És ezzel meg is érkeztünk a vita egyik legnagyobb konfliktusához: Márki-Zay Péter szerint semmi nem bizonyítja jobban a Fidesz hazugságait, mint az, hogy Orbán Viktor a kampány során számtalanszor elmondta, megvédik a rezsicsökkentést, majd rögtön a ciklus elején változtatott annak feltételein. A volt miniszterelnök-jelölt egyébként úgy fogalmazott, ő nem merte volna így megszüntetni a rezsicsökkentést, annak ellenére, hogy annak korábbi formája fenntarthatatlan volt, de kétségtelenül sok emberen – köztük rajta is – segített. Rétvári szerint a kormány továbbra is a magyar embereket segíti és az átlagfogyasztás feletti díjak emelését nem belpolitikai, hanem külső tényezők miatt voltak kénytelenek meglépni – azt mindenki döntse el magának, hogy ez mennyire nyugtatja meg a téli számlák kifizetésekor.
A vitapartnerek elmondták, szerintük mi jelentette a magyar közélet „szellemi mélypontját” az elmúlt pár hónapban: míg az MMM alapítója a miniszterelnök tusnádfürdői fajelméleti fejtegetését tartotta annak, a KDNP-s politikus szerint a homofób népszavazási lapokra felkerült „közönséges rajzok” voltak azok. Márki-Zay szerint a népszavazás és az azt megelőző homofób törvény is „aberrált” volt, Rétvári azonban kitart amellett, hogy az LMBT-fenyegetettség – akárcsak a migráció – valós probléma.
A háborúról Rétvári elmondta a kormányzat unalomig ismételgetett álláspontját, miszerint a szankciók nem működnek, a háborúnak pedig csak a nagyhatalmak vethetnek véget. Márki-Zay kiemelte, a pusztítás okozója Vlagyimir Putyin, így azt csak ő tudja megállítani, a szankciók pedig jelentősen csökkentik az orosz technológia versenyképességét. Az pedig véleménye szerint nagyon helyes, hogy az unió fegyverekkel támogatja Ukrajnát. Azt is belátta, hogy Magyarországnak nincs olyan hadifelszerelése, amit tudna nélkülözni Ukrajna javára, és sokadszorra is elismételte, hogy nem akart magyar katonákat küldeni a frontra. Félig viccként hozzátette, szerinte az egyetlen ember, aki ezt megtette, maga Orbán Viktor volt, amikor Ruszin-Szendi Romuluszt, a Honvédség parancsnokát Kelet-Ukrajnába küldte.
A vita katarzisát egy nem várt kérdés hozta el, miszerint: hányan vándoroltak el 2010 óta az országból? Márki-Zay Péter ugyanis a Fidesz gazdasági politikáját teszi felelőssé azért, hogy – szerinte – egymillió ember hagyta el Magyarországot, Rétvári pedig kíméletlenül lecsapta a labdát, amikor visszakérdezett, hogy honnan vette ezt a számot ellenfele. Tapsvihar közepette meglobogtatta a saját magának előkészített statisztikákat, amelyek mindegyikénél megjelölte a forrást is, de nem igazán sikerült kizökkentenie vitapartnerét.
Márki-Zay ugyanis leegyszerűsítve azzal érvelt, hogy mindegy, hány százezer ember ez pontosan, abban biztosak lehetünk, hogy sok. Felvetette, hogy akkor egyezzenek ki nyolcszázezerben, vegyék úgy, hogy felfelé kerekített, az államtitkár pedig megkérdezte, ellenzéki győzelem esetén hogyan vezette volna egy olyan ember a kormányülést, aki kétszázezer embert kerekítési hibának tart. Rétvári szerint ő ilyen hibákat nem ejthetne, pedig ő „csak egy államtitkár”. Utolsó megszólalásában Márki-Zay sztálini módszernek nevezte az OMSZ vezetőinek kirúgását és annak a reménynek adott hangot, hogy Magyarország egyszer olyan hely lesz, ahonnan nem kell sokszázezer embernek elvándorolnia. Úgy tűnt, eddigre elege lett a következetesen ellene szurkoló közönségből, ugyanis kinézett a közönségre és megkérdezte: „Megállapodunk nyolcszázezerben? Az jobb? Mennyivel jobb?”
A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:
