Részletezte a KSH, hogyan tette meg az első lépést a magyar gazdaság a lejtőn
Kiadta a Központi Statisztikai Hivatal a harmadik negyedéves GDP-adatokról szóló részletes becslését. A fő számok a két hete közzétett első becsléshez képest nem változtak: az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4,1 százalékkal nőtt a GDP a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint, azonban az előző, április-júniusi negyedévhez képest már 0,4 százalékkal csökkent.
Ha két egymást követő negyedévben csökkenést mérnek, az már technikai recessziónak számít, azaz most megtettük az első lépést efelé.
Éves összevetésben kimondottan jónak tűnik viszont a 4,1 százalékos növekedés. Ennek három fő oka van:
A KSH közzétette a részletes számokat is, hogyan jött össze a nagy növekedés 2021 harmadik negyedévéhez képest: a növekedésből 3,4 százalékpontot magyaráz a szolgáltató szektor, 1,7 százalékpontot az ipar, 0,1 százalékpontot az építőipar, a mezőgazdaság pedig 1,8 százalékponttal csökkentette az összteljesítményt.
Sokkal problémásabb a helyzet, ha azt nézzük, hogy a második negyedévhez képest mért 0,4 százalékos visszaesés hogyan jött össze. A ipar hozzáadott értéke 2,9 százalékkal nőtt, az építőiparé 0,1 százalékkal. Azaz jól látni, hogy az ipar tartja magát, a termelés nem áll le, és nem csak a bázishatás számít.
A szolgáltató szektorban már rosszabb a helyzet, ott 0,7 százalékos visszaesést mértek negyedéves alapon, itt már mutatkoztak annak a jelei, hogy elkezdték az emberek visszafogni a kiadásaikat.
A mezőgazdaság számain pedig látszik a brutális nyár, 5,2 százalékos visszaesést mértek az április-júniusi helyzethez képest.
Emiatt írta azt Virovácz Péter, az ING elemzője, hogy a GDP-adat negatív meglepetést okozott a piaci konszenzushoz képest. Az ipar ugyan hozta a várt jó teljesítményt, de a mezőgazdaság nagyon rosszul teljesít, arra pedig, hogy a szolgáltató szektor hozzáadott értéke csökkenjen negyedéves alapon, a Covid-sokk óta először volt példa. Az, hogy a háztartások tényleges fogyasztása negyedéves bázison csökkenjen (0,1 százalékkal), utoljára a koronavírus miatti lezárások alatt, az előtt pedig 2012-2013-ban történt meg.
A leginkább részletes számokat akkor kapjuk, ha az egy évvel korábbihoz viszonyítunk. Ezek azt mutatják, hogy a tavalyihoz képest miért jobb a teljesítmény, akkor is, ha nem elég jó.
Az ipar teljesítménye 9,6 százalékkal nőtt éves alapon, ezen belül a feldolgozóiparé 10,6 százalékkal. Ennek a fő oka a KSH szerint az volt, hogy az autógyártás, valamint a villamos berendezések gyártása sokkal jobban teljesített idén július-szeptemberben, mint 2021 azonos időszakában. Ezt el lehetne intézni annyival, hogy a bázishatás segít, de
a magyar gazdaság mostani állapotában az valóban a nagyon kevés jó hír egyike, hogy az orosz–ukrán háború és az ellátási láncok akadozásai ellenére sem álltak le vagy tértek át rövidített munkaidőre a gyárak tömegesen.
Az építőipar eközben 1,8 százalékkal nőtt tavaly ilyenkorhoz képest.
A szolgáltató szektor teljesítménye 5,6 százalékkal volt jobb a 2021. július-szeptemberinél. A legnagyobb növekedést ezen belül a logisztikában (+11,5 százalék) és a „szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység” nevű csoportban (+10,6) mérték.
A szolgáltatásokon belül az is nagyon fontos, hogy a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás hozzáadott értéke 6,4 százalékkal nőtt, a kereskedelemé pedig 5,2 százalékkal. A vendéglátásban egyértelműen a bázishatás volt a fontos: sokkal több külföldi vendég érkezett, mint tavaly (júliusban 118, augusztusban 60, szeptemberben 25 százalékkal), ami jó hír az egész gazdaság számára, hiszen sokkal több ember költötte itt a pénzét. Ettől a turizmus helyzete még nem lett jó, a szektor számai még mindig nagyon elmaradnak a járvány előttitől, de a GDP-t éves alapon mérik, úgyhogy az is növekedésnek számít, hogy a nagyon rosszból elmozdult a kicsit rossz felé.
A kereskedelemben felemás a helyzet: ott a forgalom azért növekszik, mert a nyomott árú benzint sokkal többen vásárolták, mint tavaly (már amíg van) – júliusban 27,6, augusztusban 18,4, szeptemberben 18,6 százalékkal több üzemanyag fogyott. Eközben viszont az élelmiszerboltok forgalmában 2,9, 2,4, majd 2,8 százalékos volt a visszaesés, azaz az ételeken spórolni kezdtek. (Itt érdemes hozzátenni, hogy ez a mennyiséget jelenti, nem az értéket, vagyis az infláció miatt több pénzt költünk, de ez így is azt jelenti, hogy már kevesebbet vásárolunk.) A háztartások tényleges fogyasztása 4,2 százalékkal volt nagyobb ebben a három hónapban, mint egy évvel korábban.
És hogy mi lehet ez után? Virovácz Péter azt írta: a szolgáltató szektor negyedéves visszaesése
jól jelzi, hogy az infláció erősödése és a szolgáltatókat ért költségsokkok együttese már a harmadik negyedévben elkezdte visszavetni a keresletet. A neheze pedig még csak most jön.
Az első fél év számai annyira jók voltak, hogy a 2022-es egész éves GDP-növekedés még így is közel 5 százalékos lesz 2021-hez képest, a technikai recessziót – azaz az egymás utáni két negatív negyedévet – viszont csak akkor kerülhetjük el, ha valami nagyon komoly meglepetés történik decemberben.
A következő év pedig sokkal rosszabb lesz ennél. Az ING stagnálás közeli teljesítményt vár 2023-ra, talán minimális 0,1 százalékos növekedést. A CIB Bank pedig két nappal korábban mutatta be a prognózisát, ők úgy számolnak, hogy akár 0,2 százalékkal is nőhet jövőre a gazdaság, legalábbis a legjobb forgatókönyv szerint.
