Remény van, de csodát senki se várjon – mi jöhet az üzemanyagáraknál Nagy Márton ultimátuma után?
Hónapok óta drágulnak az üzemanyagok, így megint sláger lett a parlamentben a benzinárstop. Orbán Viktor évadnyitó beszédében azt mondta, az infláció letörésére bevetett kormányzati intézkedések működnek, és elérhető az év végére az egy számjegyű infláció, de ha a pénzromlás jelentős részéért felelős üzemanyagáraknál ismét be kell avatkozni, a kormány meg fogja tenni.
Néhány nappal korábban Nagy Márton már előmelegítette a témát. A gazdaságfejlesztési miniszter a Közgazdász vándorgyűlésen beszélt arról, hogy a kormány figyeli az üzemanyagárak alakulását.
Megnézzük, hogy van-e olyan tényező benne, ami indokolatlanul magas, ha kell, akkor beavatkozunk
– mondta Nagy. A miniszter kedden már aztán már tárgyalt is Ratatics Péterrel, aki egy személyben a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) elnöke és a Mol Fogyasztási Szolgáltatások ügyvezető igazgatója. Nagy gyakorlatilag ultimátumot adott az üzemanyagkereskedő társaságoknak, azt mondta, a drága nafta miatt lett az augusztusi inflációs adat 0,4 százalékkal rosszabb a kormány által vártnál, majd arra kötelezte az ágazat szereplőit, hogy a jövőben havi rendszerességgel jelentsenek a kormánynak az árak nemzetközi és hazai alakulásáról, illetve az árak minél hamarabbi moderálására tett ágazati lépésekről.
Mire lehet ez jó?
A szakma az árstop visszahozásának belengetésére fegyelmezetten reagált. A Mol közölte, hogy az iparágat sújtó jelentős terhek ellenére továbbra is eltökélt a versenyképes üzemanyagárak biztosítása mellett. A Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) pedig kijelentette, hogy érti a kormányzat szempontjait és az aggodalmakat, és hozzátette, tagvállalatai és az iparág egyéb szereplői a versenypiaci szabályok betartásával, saját eszközeikkel mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a piaci egyensúly ne sérüljön, az egészséges verseny érvényesüljön, és hogy ne lépjen fel ellátásbiztonsági kockázat.
A szövetség főtitkára, Grád Ottó ugyanakkor az Rtl.hu-nak adott interjújában már arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatósági árak visszahozásával nagyon hamar komoly ellátási problémák alakulnának ki, gyakorlatilag megismétlődne az előző ársapka története, amikor az üzlet ráfizetésessé tétele miatt eltűnt az országból a naftaimport majdnem egésze. Mindenki emlékszik, milyen volt, amikor a Mol egyedül maradt: hiába dolgoztak megfeszítetten, így sem jutott mindenhova időben elég üzemanyag, aki tankolni akart, sok esetben úgy kellett vadásznia a kutakat, ahová még beállhatott töltekezni.
Megkerestük Grádot, hogy a Nagy–Ratatics-találkozó két új fejleményét is kommentálja. A havi árjelentésekkel a cégeket a kormány tulajdonképpen arra kötelezte, hogy a jövőben rendszeresen üzleti titkokat közöljön. Ez nagyon ingoványos terep, Grád szerint rengeteg egyeztetés kell ahhoz, hogy kidolgozzanak egy olyan eljárást, ami nem sért versenyjogot, ráadásul, mivel a hazai piacon nemcsak a Mol érdekelt, hanem külföldi társaságok is, a módszernek a nemzetközi kereskedelmi szabályoknak is meg kell felelnie.
Csakis ilyenről lehet szó.
Ami pedig a cégek tulajdonképpen szintén kötelezővé tett ármérséklő lépéseit illeti, Grád szavai alapján hiba lenne túl lelkesen várni őket. A főtitkár nem nagyon lát "hipp-hopp megoldásokat" egyelőre, mert "a költségek továbbra is költségek, az adók továbbra is adók," vagyis a működés egyik olyan feltétele sem változott meg, amivel az árazásban változást lehet elérni.
Grád szerint a vásárlók is tapasztalhatták, hogy a benzinkutak árazása között jelentős eltérés lehet, akár ugyanazon társaság töltőállomásai között is. Szerinte ezekben az esetekben lehet ugyan csökkenteni a szélsőségeket, de
csodák nincsenek, a mozgástér szűk.
Van némi remény
Ismert, hogy januártól mindenképpen nagy áremelés jön a hazai kutakon, mert emelkedni fog az üzemanyagok jövedéki adója. A nyáron benyújtott adócsomag szerint a benzin jövedéki adója abban az esetben, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollárnál több, literenként 120 forintról 152,55 forintra nő, ha pedig a kőolaj világpiaci ára a hordónkénti 50 dollár alatt marad, akkor 125 forintról 157,55 forintra. A gázolaj adója pedig 50 dolláros világpiaci olajár fölött 110,35-ről 142,9 forintra nő literenként, 50 dolláros olajár alatt 120,35 forintról 152,9 forintra. Most nem, hogy az 50 dolláros szint átlépése a kérdés, hanem az, hogy vajon átlépi-e idén az olaj világpiaci ára a hordonkénti 100 dollárt. Esélyes, hogy igen.
A fent sorolt, megnövekedő adók a rájuk rakódó 27 százalékos áfával együtt azt jelentik, hogy benzinnél és dízelnél nagyon durva, literenként 40-41 forintos ármegugrás jön 2024. január elsején. Legalábbis hónapokig ez a verzió volt érvényben, de most van remény arra, hogy kisebb emeléssel is megússzuk, miután nemrég Gulyás Gergely, majd Nagy Márton is megígérte: a Varga Mihály által október elejére időzített, őszi adócsomag megjelenése után, a pontos értékek ismeretében felülvizsgálják a jövedékiadó-emelés kérdését.
A MÁSZ még nyáron, a 40-41 forintos emelés rémverziója idején el akarta érni a kormánynál, hogy a jövedéki adó emelése lépcsőzetes legyen, hogy ne egyszerre szakadjanak a fogyasztók nyakába az irreális terhek, és a lépés ne okozzon azonnali piaci sokkot. Grád Ottó most lapunknak azt mondta, az akkori felvetésük így, hogy a kormány nemsokára újraszámolja az emelés mértékét, okafogyottá vált. A MÁSZ-főtitkár úgy véli, reális esély van arra, hogy a korábban közölthöz képest kisebb lesz a január elsejei árváltozás.
Ugyanakkor Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója nemrég arról beszélt, hogy mivel az emelést az uniós minimum adómértéknek való megfelelés miatt kell végrehajtani, a kormány megtehetné, hogy – tovább – halasztja az emelést. Ám az elmúlt időszakban Magyarországnak sok konfliktusa volt és van az EU-val, Bacsa György úgy látja, a kormány bizonyos fejezeteket be akar zárni, így nem valószínű, hogy ebben az ügyben újabb kötelezettségszegést vállalna.
Őrült árak
Az üzemanyagárakat elsősorban a nyersolaj világpiaci ára határozza meg, azt meg a kereslet és a kínálat épp aktuális egyensúlya. Most hiány van, leginkább annak köszönhetően, hogy az árak felverése érdekében Szaúd-Arábia tavasszal napi egymillió hordóval fogta vissza a termelését, Oroszország pedig napi 300 ezer hordónyival, és a termelésszűkítést a két ország nemrég az év végéig kitolta. A dollár árfolyama is mindig fontos tényező, mert az olajért dollárral fizetnek, tehát, ha a forint épp gyengül a dollárhoz képest, az plusz árfelhajtó a nyersolajoknál. Említettük, hogy reális közelségbe került a hordónként 100 dolláros Brent olaj – a 95 dolláros szint nemrég már megvolt.
A Mol az ukrajnai invázió kezdete óta az irányadó Brenthez képest sokáig óriási diszkonttal vásárolta az orosz olajat a Barátság vezetéken. Sőt, Oroszország nemcsak nekünk adta mélyen ár alatt a termékét, diszkont árakkal tudta csak megszerezni a háborúk és a szankciók miatt elvesztett nyugati ügyfeleit felváltó új, távol-keleti vásárlóit, elsősorban Indiát. Árleszorító erővel bírt az orosz olajra és a finomított termékekre a nyugati ársapka is. Az utóbbi hónapokban azonban Oroszország már nyíltan az árlimit fölött értékesíti az áruját (bizonyíték van arra, hogy trükközéssel már korábban is többet kért értük), legálbbis, ami a tengeri szállításokat illeti.
Úgy tűnik azonban, hogy a Mol vezetékes vásárlásai sem fogják már annyira megérni. A Portfolio július végén úgy értesült, hogy az orosz fél a Brent olajhoz képest a korábbinál sokkal kisebb kedvezményt tervez adni a Molnak. Ehhez még hozzájön a megemelt orosz exportvám, illetve az, hogy Ukrajna emelt a Barátság csővezeték tranzitdíján. A lap értesülései szerint ezek együttese miatt szinte eltűnhet az Ural árelőnye a Brenthez képest.
Önmagában a csöves szállítás tranzitdíjának emelése a Molnak valóban plusz teher, emeli a gyártási költséget, de csak ettől még nem kellene drágulnia a benzinnek meg a dízelnek - erről Pletser Tamás, az Erste energiapiaci elemzője beszélt nemrég a 444-nek. Az persze a nagyvállalaton múlik, hogy a saját költség-emelkedéséből mennyit épít be az általa gyártott és árult üzemanyagok árába.
Pletser azt mondta, már nem a nyersolajnál, hanem konkrétan az üzemanyagáraknál az úgynevezett mediterrán jegyzési ár a meghatározó. Vagyis az, hogy mennyiért lehet az olasz kikötőkben üzemanyagot vásárolni. Ez azt jelenti, hogy a Mol a saját maga által gyártott benzint, dízelt is legfeljebb annyiért árulhatja, amennyiért Olaszországban meg lehet venni, és Magyarországra lehet szállítani az üzemanyagot, mert ha ennél drágábban adná, akkor más társaságok olcsóbban hoznák be az árut, mondjuk Triesztből, és a Mol veszítene a piaci részesedéséből. Éppen ezért Pletser Tamás arra számít, hogy a Mol lenyeli a nyersolaj megemelt tranzitköltségét. De nyilván, ha a nyersolaj drágul, akkor a belőle készült termék is drágább lesz – az olasz piacokon is.
A tranzitdíjat tavasszal Horvátország is megemelte az Adria csővezetéken, és ez az emelés jóval durvább is volt, mint az ukrán. Nagy és Ratatics mostani találkozóján meg is állapította, hogy a Mol a piaci átlag három és ötszörösét kénytelen kifizetni a szállításért az ukrán és horvát vezetékhálózat díjemelése miatt.
Meglesz a 700 forintos benzin, vagy sem?
Az üzemanyagok ára május közepe óta szökik felfelé, szinte rendületlenül. A benzin literje a május 10-i szinthez képest a hazai kutakon átlagosan 97 forinttal kerül többe, a dízelé 139-cel. A MÁSZ néhány hónapja azzal számolt, hogy jövőre akár 700 forint fölé is szökhet itthon az üzemanyagok literjének ára.
A Mol ennél optimistább (ha a kormány végül alacsonyabb jövedékiadó-emelést állapít meg, minden bizonnyal a MÁSZ is derűlátóbb lesz). A vállalat ügyvezető igazgatója, Bacsa György arról beszélt a 24.hu Della podcastjében, hogy szerinte csökkenő pályára álltak az árak, és ha a forintárfolyam stabil marad, akkor, legalábbis a benzinnél, távolodni kezdünk majd a 700 forintos literártól, nem pedig tovább közeledni hozzá.
Bacsa az ismét belengetett benzinársapkát is kommentálta, azt mondta, a piaci folyamatok jelenleg nem indokolják, hogy a kormány ismét hatósági árat vezessen be az üzemanyagoknál, és Grád Ottóhoz hasonlóan is rámutatott, hogy egy ilyen lépés megint veszélybe sodorná az ellátásbiztonságot.
A Holtankoljak.hu szerdai előrejelzése szerint egyébként péntektől csökken a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára, előbbi bruttó 6 forinttal, míg a dízelért bruttó 4 forinttal. Így szeptember 29-én 95-ös benzinnél 647 forint per literre, gázolajnál 678 forint per literre módosulnak az átlagárak, és a csökkenés várhatóan megjelenik majd a hazai benzinkutak árazásaiban is.
