„Ráröhögtem a fejükre a mai disznófejű nagyuraknak” – díjat nyert Székely Csaba
Székely Csaba nyerte meg a kedd délután ötödik alkalommal átadott Kortárs Magyar Dráma-díjat Mária országa című színdarabjáért. A díjat Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította a Kossuth-díjával járó összegből. Idén különdíjat is átadtak: ezt a Karaffa című drámakötet kapta, amelyben tíz mai drámaíró kísérelte meg befejezni Petőfi Sándor azonos című, töredékben maradt drámáját. A kötetet a Pesti Kalligram kiadó és a Pannon Várszínház adta ki.
A Mária országát a Szegedi Nemzeti Színház mutatta be 2022-ben, Alföldi Róbert rendezésében. A díjátadón a Rózsavölgyi Szalonban is Alföldi méltatta a szerzőt és a drámát, amely Alföldi szavai szerint „valami hasonló társadalmi, politikai közegben játszódik, a magyar történelem középkorából, tele ugyanazokkal a lózungokkal, hazugságokkal, kavarásokkal, amiket nap mint nap megéltünk és megélünk. És az történt, hogy miközben próbáltunk, a Székely Csaba drámáiban jelenlévő szeretet, vagy mifene… egyszer csak levette rólunk a jelen rögvalóságának a terhét. Egyszer csak mosolyogtunk, egyszer csak felszabadított bennünket saját magunk terhe alól.
Jó, ez persze elég faramuci vigasz, hogy már a középkorban is ez volt szép kis hazánkban, de mégis.
Én a magam részéről egyszer csak elengedtem a jelen szemétségét, nem kavarogtam benne, nem szenvedtem tőle, nem határozta meg a létezésemet, hanem ráröhögtem a fejükre ezeknek a mai disznófejű nagyuraknak, örültem annak, hogy megmutathatom, hogy mennyire nevetséges és kicsinyes és visszataszító mindez.”
A Mária országáról mi is írtunk; kritikánk szerint a darabnak akár Punk Bán is lehetett volna a címe, „az Adidas-susogósba bújtatott magyar fejedelmek és királyok popoperájának, a 14. századi Magyarország rizspor helyett vérrel megfestett, heavy metal nagyáriájának, a Mária országának. Mintha Székely Csaba lefordította volna Shakespeare egyik királydrámáját, de nem nyelvi értelemben: kitörte az aranyfüsttől csillogó angol trón egyik lábát, és a billegő széket letette a magyar ugar sarába. Ha Shakespeare-nél zengő jambusokból áll össze a költészet, akkor Székelynél fokhagymaízű káromkodásokból és disznóbélbe töltött profanitásból.”
A Kortárs Magyar Dráma-díj nyerteseiről Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg, díjalapító és a kuratórium további tagjai, Lőkös Ildikó dramaturg, Csizmadia Tibor rendező, Németh Gábor író, Nánay István színikritikus döntenek minden évben.
A díjat először, 2019-ben az Egy piaci nap színpadi szövegének alkotói – Mohácsi János, Mohácsi István, Závada Pál –, illetve Kelemen Kristóf a Megfigyelők című darabjáért vehették át a díjat. 2020-ban Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Török-Illyés Orsolya és Hajdu Szabolcs egy-egy művét ismerte el a díjjal a szakmai kuratórium. 2021-ben Spiró György a Sajnálatos események című drámakötetéért, illetve Garaczi László a Veszteg című karanténdrámájáért kapta a díjat. 2022-ben Márton Lászlónak a Bátor csikó című kötetéért, Barabás Olgának és Sebestyén Abának Bódi Attila Lázadni veletek akartam című regényének színpadra adaptálásáért, Dömötör Andrásnak és Bíró Bencének Térey János Káli holtak című regényének színpadi verziójáért ítélték oda a díjat.
Radnóti Zsuzsa így fogalmazott a díjról: „Amikor átvettem a Kossuth-díjat, már akkor bejelentettem, hogy a díjjal járó juttatásból alapítványt hozok létre annak kapcsán, amely a fél évszázados munkámat végigkísérte: olyan kortárs drámákat, színpadi írásműveket díjazunk, amelyek közéleti tartalmúak, kritikus hangvételűek; tehát történelmi múltunk eddig kibeszéletlen, fájdalmas eseményeiről beszélnek. Vagy olyanok, amelyek kendőzetlenül szólnak a minket körülvevő jelenkori magyar valóságról, és képesek arra, hogy fontos és érzékeny társadalmi jelenségeket fogalmazzanak meg a nagy nyilvánosság erőterében.”
Székely Csabával készült legutóbbi interjúnk itt olvasható:
