Rakják át Felcsútra, ha annyira biztonságos az aksigyár - forrtak az indulatok a debreceni lakossági fórumon
A polgármesternek sem lehet túl sok beleszólása a kormány a kínai akkugyár debreceni megépítéséről való egyeztetésekbe, a jelenlegi hatósági engedélyeztetésekbe meg végképp. Debrecen első emberének legfeljebb annyi a feladata, hogy meghallgassa a helyiek kifogásait, és ütésálló legyen. Papp László jól állta az ütéseket, pedig sorozatban kapta a lakosoktól a jókora pofonokat, ahogy ez a nagyon dühös főrumon készített videónkból is kiderül. A közel ezres tömeg meg sem hallgatta az ott felsorakozott szakértői csapatot.
Hétfőn este a kifejezetten dühös debreceniek közül akadt olyan is, aki már nem is a gyár üzemeltetésének lehetséges veszélyeire volt kíváncsi, hanem konkrétan arra, hogy a demokrácia alapelveit betartotta-e a polgármester, aki nem előzetesen tájékoztatta az őt megválasztókat, hanem utólag, akkor is csak a kötelező körben. Ugyanis a CATL gigaberuházásáról, bár civilek szerveztek már több fórumot, a polgármester, az önkormányzat még egyetlen egyet sem. Papp László, debreceni polgármester erre úgy reagált, hogy neki polgármesterként ott csupán az a feladata, hogy a gyár biztonsági jelentéséről tartott közmeghallgatáson részt vegyen.
A hétfői és a következő január 20-i közmeghallgatást törvény írja elő az engedélyeztetést végző hatóságok számára, így ezek megkerülhetetlenek. Lényegében a hétfői fórumon, ebben az értelemben, a polgármester is csak vendég volt, talán emiatt is tűrte rezzenéstelen arccal a debreceniek dühét. A katasztrófavédelmi szakemberek mellett a pulpituson ott ültek azok a szakértők is, akik a cég kockázati elemzését végezték, valamint jelen volt a kínai cég európai kereskedelmi és marketing igazgatója, Jason Chan is, aki szintén faarccal hallgatta a nem finomkodó közönséget.
A közmeghallgatást hivatalosan a jogszabályokat betartva azért kellett összehívni, hogy a kötelező tájékoztatási előírásnak megfeleljenek a hatóságok. Hétfőn az építési engedélyezéshez szükséges biztonsági jelentést kellett volna a lakosok elé tárni, a január végén a környezeti hatástanulmány kerül terítékre. Az előbbiről január 13-ig hoz határozatot a hatóság, az utóbbiról február közepéig születhet döntés, apelláta nincs.
Az a hétfői fórumon a résztvevők felvetései alapján kiderült, hogy az kockázati elemzések modellezéssel, íróasztal mellett készülnek, a jelenlévő szakértők közül csupán egy járt már működő akkugyárban. Azt pedig a közzétett dokumentumokat átnézve az egyik lakos fedezte fel, hogy még az adatok sem egyeztek az elemzésekben, ezt a szakértő is nehezen tudta kimagyarázni. Ez a debrecenieknél kiverte a biztosítékot, főként azzal összevetve, hogy a lakosoknak semmilyen jogi lehetőségük nincs a beruházás megakadályozására. Ősszel ugyan volt egy kísérlet a helyi népszavazás kiírására, ez azért hiúsult meg, mert időközben a kezdeményező LMP tudomására jutott, hogy a kormány szándéka az, hogy Magyarország akkumulátor nagyhatalommá váljon, így országos népszavazást kiírásán dolgoznak.
Ezt a szándékot szeptember elején számszerűsítette is a kormány, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) honlapján azt írják, hogy 2016-22 között összesen 43 akkumulátorgyártáshoz kötődő beruházás pozitív döntésében működtek közre, 7,9 milliárd euró értékben. A debreceni beruházás a tervek szerint gigantikus méretében, és a kapacitását tekintve is. A beruházó CATL 2011-ben alakult, mára 13 ázsiai és két európai helyszínen vetették meg a lábukat. Az egyik európai gyáruk Németországban már működik, ezzel szoktak példálózni a gyár megépítését támogatók: ha a nagyon zöld németeknek megfelel, akkor itt is bizalommal lehet fogadni a kínai építkezést. Csakhogy az eddig megismertek szerint a német egységben 14 gigawattórás kapacitást terveznek, míg a debreceni gigaüzem tervezett csúcsteljesítménye 100 gigawattóra. Igaz, jelenleg az első ütem engedélyeztetése zajlik, az pontosan még a debreceni fórumon feltett kérdésekre adott válaszokból sem derült ki, hogy hol áll meg a beruházás majd a végén. A fórumon, ahogy az a videóból is kiderül, a lakosok aggódtak az ivóvizük, az ingatlanaik elértéktelenedése, az egyre fogyatkozó termőföldek, és a levegőjük tisztasága miatt. Azt, hogy Debrecen levegőjét szennyezi a gyár, a kínai CATL közügyekért felelős igazgatója is elismerte, de szerinte a vállalat globálisan hozzájárul a tiszta energia használatának a terjedéséhez, tehát lokálisan szennyező, de globálisan zöld.
