Rájöttek a tudósok, miért akarunk többet pihenni, ha elkapjuk az influenzát
A Nature beszámolója szerint a tudósok most olyan neuronokat azonosítottak az egerekben, amelyek jelzik az agy felé, ha megtörténik a fertőzés. Válaszreakcióként az agy csökkenti a mozgékonyságot, az éhség és a szomjúság érzését.
Ishmail Abdus-Saboor, a New York-i Columbia Egyetem biológusa szerint – aki nem vett részt a kutatásban – az eredmény alapvetően megváltoztathatja azt, ahogyan a betegségekkel kapcsolatos viselkedésről gondolkodtunk eddig.
Stephen Liberles, a tanulmány társszerzője szerint a kutatás előtt nem volt világos, hogy az agy miként veszi észre, hogy a szervezet megfertőződött. Úgy sejtették, hogy a hírvivő molekulák a fertőzés helyéről a véráramon keresztül eljutnak az agyba, majd közvetlenül aktiválják azokat a régiókat, amelyek a betegség során tapasztalható viselkedésért felelősek.
Az egyik legjobb jelölt erre a hírvivő címre a prosztaglandin nevű lipidmolekula, ami a fertőzés során termelődik a szervezetben. Az aszpirin és az ibuprofén gátolja a prosztaglandin termelést, így elnyomja a betegséggel kapcsolatos viselkedést is. Mindez arra utal, hogy a prosztaglandinok kulcsfontosságúak az ilyen viselkedések kiváltásában.
A kutatók most kimutatták, hogy egy specifikus prosztaglandin-receptor, az EP3 felelős a betegséggel kapcsolatos viselkedések kialakításáért.
Az EP3 a test összes neuronján megtalálható, beleértve az agyi neuronokat is. Hogy kipróbálják, milyen szerepe van, törölték az egerek agyából az EP3-receptorokat, majd influenzavírussal fertőzték meg az állatokat. Kiderült azonban, hogy az állatok így is megváltoztatták a viselkedésüket, ami azt mutatta, hogy nem a vérből érkező prosztaglandinok okozzák ezt a változást.
Kiderült, hogy a kulcsszerepet egy speciális EP3-tartalmú neuronpopuláció jelenti, ami az egerek nyakában helyezkedik el. Ezeknek olyan ágaik vannak, amely az egér „mandulájától” egészen az agyig nyúlnak. A szakemberek szerint ez a terület tele van immunsejtekkel, amelyek prosztaglandionokat termelnek, ha a szervezet megfertőződik.
Ezek szerint amikor a vírus bejut a légutakba, aktiválja ezt a rendszert, ami eljuttatja az agyba az információt és már küldi is a választ.
Az idegpályák a vérárammal ellentétben arról is informálják az agyat, hogy pontosan hol történt a fertőzés. A kutatók szerint lehetnek más idegpályák is, amelyek például a bélfertőzést azonosíthatják vagy a hányingert válthatják ki.
További érdekesség, hogy korábban úgy vélték a tudósok, az ilyen viselkedésnek – étvágytalanság, kevesebb mozgás – evolúciós előnye van, ugyanis képes lehet a szervezet jobban leküzdeni a betegséget. Kiderült azonban, hogy amikor az idegsejtek útját blokkolták, és nem változott meg az állat viselkedése, az egerek kisebb valószínűséggel haltak meg az influenzától.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a mostani felfedezésük csak a fertőzés korai szakaszára érvényes. Ha a vírus bekerül az alsó légutakba, más idegpályák aktiválódhatnak az agy felé. Ha ezt is sikerülne blokkolni, akkor annak óriási jelentősége lehet a klinikai kezelések során.
