Putyin befolyása világszerte gyengül, amíg az oroszok Ukrajnában harcolnak
Ha csak az ukránok által közölt orosz veszteségadatok felét vesszük, akkor is rengeteg orosz katona esett ki a harcokból a februárban kezdett hadműveletek óta – mondta Kaiser Ferenc katonai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a hvg.hu-nak. A modern felfogás szerint ha meghal 25 ezer katona (az ukránok szerint ez a szám már átlépte az 50 ezret), akkor annak a háromszorosa lehet a súlyos sebesültek száma, akik már nem fognak fegyvert fogni a későbbiekben. Ha azt vesszük, hogy kb. 180 ezer fővel indították meg a támadást, akkor a katonáknak több mint a fele már elveszett az orosz tábornokok számára – mondta a szakértő.
Az inváziós haderő elsősorban elsővonalbeli katonákból állt, így ezt a veszteséget nagyon nehéz pótolnia Moszkvának. Az eddig pótlásként odaküldött katonák eddig leszerepeltek Kaiser szerint. Az elmúlt hetekben indított ukrán offenzíva is azokon a pontokon volt a legsikeresebb, ahol nem elsővonalbeli katonák álltak. Harkivnál gyakran belügyi erőket, frissen kiképzett katonákat, kisegítő személyzetet állomásoztattak a fronton, akiknek a morálja is meglehetősen alacsony volt, ráadásul – mondta Kaiser – nem volt kiépítve rendesen a védelem, nem voltak beásva megfelelően a csapataik.
Persze az ukránok érdemeit sem lehet elhallgatni ebben az ügyben: Kaiser értékelése szerint a XXI. század talán legnagyobb hadászati átverésével – és az orosz hírszerzés csődjével – értek el sikereket, amikor azt lebegtették, hogy Herszonnál lesz a fő támadás. Az oroszok erre számítva tíznél több harcászati zászlóaljat csoportosítottak át délre, így jelentősen meggyengítve a harkivi frontszakaszt. Bár az oroszok átcsoportosításról beszéltek az ukrán áttörés után, a szakértő szerint már azon is látszott, hogy menekülésről van szó, hogy rengeteg eszközt hátrahagytak. Ilyen esetben általában a harckocsikat és egyéb járműveket megsemmisítik, most azonban egyszerűen otthagyták őket, amit az ukránok köszöntek szépen.
Az orosz veszteségek pótlása a külpolitikára is hatása van Kaiser szerint: az orosz érdekeltségű magánhadseregeket, mint amilyen a Wagner-csoport is, nagy számban rendelik haza. Azonban ezek a csapatok az orosz érdekeket érvényesítették olyan országokban, mint például Csád, Venezuela vagy Szíria. Ahonnan az oroszok kivonulnak, ott Kína léphet elő, mint meghatározó erő, vagyis olvad az orosz érdekszféra. Arról már nem is beszélve, hogy az oroszok ukrajnai lefoglaltságát kihasználhatják a Kaukázusban is.
Hétfőn Azerbajdzsán intézett támadást az örmény erők ellen Hegyi-Karabahban, amelynek eddig orosz békefenntartók szavatolták a biztonságát, de kétséges, hogy erre továbbra is képesek-e az ukrajnai harcok miatt. Általában elmondható, hogy ahonnan az oroszok csapatokat vonnak ki, ott potenciálisan meggyengülnek Putyinék és szövetségeseik pozíciói. Ugyanakkor a mozgósítást még mindig nem rendelték el, sőt Dmitrij Peszkov, orosz elnöki szóvivő azt mondta kedden, hogy nem merült fel a téma. Kaiser szerint ha ezt meglépnék, az a paradox helyzet állna elő, hogy ki kell mondani, háború van. Azonban Oroszországban jelenleg az ilyen kijelentésekért bíróság előtt kell felelni.
A harkivi offenzíva egyik jelentősége a több ezer négyzetkilométer területnyereségen kívül Kaiser szerint az, hogy kitolják az ukránok az orosz hagyományos tüzérséget, ezért már nincsenek lőtávolságban, nem tudják lőni Ukrajna második legnagyobb városát. Ráadásul a precíziós tüzérségi lőszerből – pl. a rakéta-póthajtásúakból - is kezdenek kifogyni az oroszok, az Iszkander rakétákból pedig már alig lehet. Az mutatja, mekkora utánpótlási nehézségekkel küzdenek az oroszok, hogy már Észak-Koreától próbálnak szerezni lőszert, pedig már az iráni drónok megvásárlása is hatalmas presztízsveszteség volt.
Kaiser Ferenc szerint nagy kérdés, hogy meddig tudják folytatni a támadást az ukránok. Ők is komoly veszteségeket szenvednek el és az orosz határ elérésével egy új frontszakaszt is védeniük kell, ahol be kell ásniuk magukat, mert onnan is támadás érheti őket. A logisztika is kulcskérdés a szakértő szerint, a visszafoglalt területeken is meg kell szervezni az ukránoknak az utánpótlást, míg az oroszok közelebb kerültek a saját utánpótlás-bázisaikhoz, amelyeknek – mivel azok Oroszországban vannak – a támadása nem igazán lehetséges. Egyelőre az ukránok még teret nyernek a frontokon, de hamarosan eljöhet a háborúban egy műveleti szünet a szakértő szerint: mindkét fél a veszteségeinek pótlásával lesz elfoglalva és leállhatnak a komolyabb harcok.
A szakember a későbbiekben vár orosz ellentámadást, de ennek a hatásfokát egyelőre nem lehet megbecsülni. Az ukránok bizonyították, hogy akár támadásban, akár védekezésben nagyon erősek – mondta.
Az oroszoknak problémahegyekkel kell szembenézniük: folyamatosan váltogatják a katonai vezetőket, ráadásul a tábornokaiknak nincsenek olyan összetett hadműveleti tapasztalatuk, mint amit alkalmazniuk kellene. Az orosz légierő az ukránoknak juttatott nyugati légelhárító rendszerek miatt korlátozottan tud működni, ráadásul ugyanaz a probléma, mint a tüzérségi lőszereknél: már csak „butafegyvereik” maradtak, amivel közel kell menni a célhoz, kiszolgáltatva magukat a Stingereknek.
Felmerül a kérdés, hogy nem lenne-e észszerűbb egy békekötés. Kaiser szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök épp nyerésre áll, miközben rengeteg ukrán terület van orosz megszállás alatt, tehát neki nem érdeke most békét kötni. A másik oldalról Vlagyimir Putyin orosz elnök nem az a vezető, akinek beleférne az imázsába, hogy vesztes félként leüljön egy asztalhoz tárgyalni. Ráadásul az oroszok még nem tettek le arról végleg – bár egyre messzebb kerülnek tőle -, hogy elfoglalják Odesszát, elzárva Ukrajnát a Fekete-tengertől. Erre utalt Peszkov hétfői kijelentése is, amely szerint az otthon „különleges hadműveletnek” hívott háború mindaddig folytatódik, amíg minden célját el nem éri.
