Polt Péter szerint sem biztos, hogy szabályos volt a Vodafone-üzlet, de nem tud mit tenni
Sérti-e a nemzeti vagyonról szóló törvényt a 4iG leányvállalata az Antenna Hungária Zrt. és a magyar állam által tulajdonolt Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. által a Vodafone Magyarország Zrt. üzletrészének megszerzésére vonatkozó adásvételi szerződés, és ha igen, indít-e az ügyészség a közérdekben okozott sérelem miatt semmisségi pert a bíróságon?
Ezt a kérdést tette fel az MSZP-s Tóth Bertalan képviselő az állam és a 4iG duó által végrehajtott Vodafone-biznisz ügyében, melynek során a januári adásvételi szerződés szerint az állam kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrészt szerzett a Vodafone-ban mintegy 323 milliárd forintnyi közpénzért – azóta az állam ennek egy részét átadta a 4iG-nek, cserébe nőtt a tulajdonrésze a Yettelben.
Csakhogy az eredeti Vodafone-ügyletről készült szerződésnek nincs magyar nyelvű változata az ellenzéki képviselő szerint, ami piaci magánszereplők között nem lenne probléma, viszont állami érintettségnél ez problémás. Sőt jogsértő lehet, mivel a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint polgári jogi szerződésben a magyar nyelv alkalmazása előírás.
Ennek hiányában a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseibe ütköző szerződés semmis – vont mérleget Tóth Bertalan. Válaszában Polt Péter legfőbb ügyész ugyan sem azt nem cáfolta, hogy nincs magyar nyelvű szerződés, sem azt, hogy emiatt a szerződés a törvénybe ütközhet és emiatt semmis lehet. Mégis, a legfőbb ügyész arra jutott, hogy az ügyészség által indítható bírósági keresethez két dolog együttes teljesülése kell: a semmisség és a közérdek sérelme.
Polt válaszából az is következtethető, hogy ha a semmisség a magyar nyelvű szerződés hiánya miatt fenn is áll,
a nemzeti vagyon gyarapítására irányuló tranzakció alapján a közérdek sérelme nem merül fel, ezért ügyészi fellépésre nincs jogalap.”
