Polgári engedetlenség akkor még létezett, amikor Orbán Viktor és a Fidesz-vezérkar csinálta
Országos tanárakciókról – és a velük szolidáris diákok, szülők, állampolgárok kiállásáról – szólt október 5-e, a pedagógusok világnapja Magyarországon. Még úgy is, hogy a tavaszi tiltakozáshullám után a kormányzat kiüresítette a pedagógusok sztrájkjogát – a sztrájk hatását érzékelhetetlenné tevő “szolgáltatási szintet” megszabva –, az ehelyett alkalmazott polgári engedetlenséget pedig egyszerűen nem ismerik el, sőt erre hivatkozva tanárokat rúgtak ki az állásukból Budapesten és Miskolcon is – alighanem jogszerűtlenül, de majd a bíróság eldönti. Más tanárokat egyelőre csak figyelmeztetnek – fenyegetnek a kirúgással –, mellettük pénteken is kiálltak a diákok, szülők a Karinthy Frigyes Gimnáziumban és a Szent László Gimnázumnál is.
A polgári engedetlenség tehát, amivel egyébként 2016-ban a pedagógusok még retorzió nélkül, büntetlenül élhettek, hat évvel később, 2022-ben elbocsátási okká vált Magyarországon. A kormányzat ellentmondásos logikája szerint éppen azért, mert hivatalosan ilyesmi nem is létezik. Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár is kijelentette, hogy szerinte a polgári engedetlenség a hatályos jogban ismeretlen tiltakozási eszköz, és azok a tanárok, akik ezt támogatják, erkölcsileg megkérdőjelezhetők, a diákoknak pedig rossz példát mutatnak.
Jogot végeztem, nem ismerem ezt a kifejezést
– ezt pedig Pintér Sándor, az oktatásért is felelős belügyminiszter mondta, és bár az 1980-as években, amikor a harmincas éveiben járó Pintér elvégezte az ELTE jogtudományi karát, talán valóban csak az érdeklődőbb diákok hallottak a polgári engedetlenségről, mégis nehéz vitatkozni vele:
a polgári engedetlenség valóban nem szerepel a jogban (bár lehet kapni érte büntetést).
Ugyanakkor a polgári engedetlenségnek több száz éves hagyománya van – talán már a bibliai időkben is volt példa ilyen szabályszegésre. De nem kell ilyen régre, sőt még ilyen messzire sem menni:
Magyarországon is régóta létező és alkalmazott tiltakozási forma a polgári engedetlenség.
Ezt Tamás Gáspár Miklós filozófus a rendszerváltás környékén úgy fogalmazta meg, hogy a polgári engedetlen – ha önzetlen érdekből, a büntetést vállalva megtagadja az engedelmességet a törvényes hatalomnak lelkiismereti okok miatt egy kormányzati döntés ellen tesz, azt elszabotálja, vagy tiltakozik ellene – az alkotmány barátja.
A magyar ember olyan fajta, hogy kiáll az igazáért, ha kell. Sőt harcol is érte, ha muszáj, de nem keresi feleslegesen a bajt. Tudja, gyakran többre juthat béketűréssel, mint kardrántással"
– ezt viszont már Orbán Viktor mondta, méghozzá 2016. március 15-i beszédében. Ekkor, a kormányfői szónoklattal egyidőben pedig éppen a tanároktól kapott Orbán ultimátumot, ami Pukli István, a “kockásinges” gimnáziumi igazgató tolmácsolásában úgy hangzott: ha a hatalom nem kér bocsánatot, és nem tárgyal érdemben, sztrájk vagy – ha az törvényesen lehetetlen – polgári engedetlenség jön.
1990 – Taxisblokád
Ahogy egyébként jött már korábban is. A legjobb példa erre Tamás Gáspár Miklós idézett írását ihlető 1990-es taxisblokád. A rendszerváltás utáni első ilyen akció rögtön a leghangosabb, legerősebb volt, kicsit még a rendszerváltó idők hangulatát hordozta magán. A kormány 1990. október 25-én váratlanul bejelentette, hogy 65 százalékkal emeli a benzin árát, a taxisok pedig, miután hasztalan próbáltak a hatalommal tárgyalni, blokádot szerveztek: először Budapestet, majd több nagyvárost is lezártak autóikkal, nem engedték a ki-bemenő forgalmat.
Ekkor Antall József kormányfő kórházban volt, a kabinet nem állt a helyzet magaslatán, Göncz Árpád államfő pedig az áremelés visszavonását sürgette. Végül három nappal később megegyeztek abban, hogy az áremelés nem lesz olyan drasztikus. A közvéleményt megosztotta a blokád, de rengetegen szimpatizáltak a taxisokkal. A blokád után megindult volna a jogi felelősségre vonás, mivel a taxisok nem jelentették be a demonstrációt, és közérdekű üzem működését bénították meg. Végül az államfő közkegyelemet hirdetett, így mindenki megúszta a büntetést.
2002 - Hídfoglalás
“Erzsébet hídi csataként” él a köztudatban, hogy 2002. július 4-én reggel tüntetők egy csoportja autókkal lezárta az Erzsébet hidat, megbénítva a fél várost. A radikális jobboldali tüntetők a Fidesz által elveszített parlamenti választás szavazatainak újraszámlálását követelték, mondván: csalással nyertek a szocialisták. A rendőrség megpróbálta helyreállítani a rendet, több tüntető is megsérült.
Néhány órányi tétlenség után végük a rendőrök csatárláncot alkotva letolták a hídról a tiltakozók tömegét, amely addigra 3-500 főnyire duzzadt, és megjelent körükben Makovecz Imre építész is. Délben végül megindult a forgalom a hídon. Az ügy nyomán eljárás indult, amely 2008-ban fejeződött be, a bűnösöket 30 nap közérdekű munkára ítélték, mert nem jogszerűen tiltakoztak.
2004 – Csata a Zengőn
Sólyom László volt államfő egyik legemlékezetesebb kiállása arra az időszakra tehető, amikor még nem is volt köztársasági elnök, csak a Védegylet civil zöldszervezet aktivistája. 2004-ben civilek több száz fős csoportja mászott fel a Mecsekben lévő Zengő-hegyre, hogy megakadályozzák egy korszerű NATO-radarállomás felépítését.
Az építtető fakivágásra készült a természetvédelmi területen, ahol a híres bánáti bazsarózsák nyílnak, és volt is rá engedélye, de a civilek körbevették a fákat, és megvédték a virágokat. Az ellenállás hatására a honvédelmi minisztérium le is mondott erről a helyszínről, de Sólyom László államfőként a második számú helyszín, a Tubes kiválasztását is bírálta. Egy újabb vereség a civilektől egyik kormánynak sem hiányzott, a radarállomás ezért végül a Tolna megyei Medinán épült fel.
2007 - Kordonbontás
Ha másnak nem, a képviselőknek példát kell mutatniuk demokráciavédelemből"
– mondta Orbán Viktor 2007. február 2-án, amikor a Fidesz-frakció nekiállt, és lebontotta a Parlamentet körülvevő kordont, amivel a rendőrség a 2006. őszi zavargások hatására védte az épületet, műveleti területté nyilvánítva a Kossuth teret. Az adminisztratív intézkedés azonban egyértelmű politikai szándékokat fedett el, nevezetesen, hogy ne lehessen újra a 2006 őszihez hasonló "gördülő tüntetést" folytatni a téren.
A közéleti vita szintet lépett azzal, hogy a Fidesz parlamenti frakciója megjelent a kordonoknál, és Orbán Viktorral az élen nekiállt lebontani a kerítést. Orbán közölte, ha kell, lemondanak a mentelmi jogukról. A képviselők ellen rendzavarás miatt indult eljárás, végül a bíróság megszüntette azt, nem látván bizonyítva a szabálysértést.
Továbbá a bíróság úgy látta, a képviselők tulajdonképpen az egyet nem értésüket fejezték ki, ráadásul az aktus békés és károkozástól mentes volt. Vagyis a bíróság a polgári engedetlenség tényét értékelte. Megjegyzendő, hogy akkor
Sólyom László államfő jogellenesnek minősítette a fideszes akciót, viszont egyúttal alkotmányosan kifogásolhatónak nevezte a kordont is.
2011/12 – Leláncolások
Amikor 2011 végén az Orbán-kormány egy sor új jogszabályt tervezett elfogadtatni a Parlamenttel, az LMP-sek és mások is tiltakozásul odaláncolták magukat a bejárathoz. A rendőrség többeket – Gyurcsány Ferenc exkormányfőt is – előállított. Később az Országgyűlés eljárási kegyelmet adott nekik, ám ők ebből nem kértek, és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.
2012 júliusában ellenzéki képviselők láncolták le magukat a Közgépnél, tiltakozva amiatt, hogy Simicska Lajos cége százmilliárdos nagyságrendben nyer állami tendereket (ez még az összeveszős G-nap előtt volt, amikor Simicska még nyeregben volt). A tüntetőket elvitték a rendőrök, és 100 ezer forintos büntetéseket rótt ki, a bíróság viszont a Közgép által indított perekben felmentette őket.
2016 – Tanárdemonstrációk
A már említett 2016. március 15-i ultimátum után a Pukli István vezette kockásinges pedagógusok tényleg polgári engedetlenségbe fogtak. Hat évvel ezelőtt, március 30-án a mostanihoz hasonló élőlánccal és más akciókkal is tiltakoztak országszerte a pedagógusok – nagyon hasonló okokból, mint most.
Csakhogy – akkor még – ezért nem járt kirúgás. Palkovics László akkori államtitkár közölte, hogy a tanároknak nem kell félniük, nem lesz tömeges fegyelmi, legfeljebb a kimaradt tanórákat kell pótolni. Sőt, Sipos Imre helyettes államtitkár is megerősítette, hogy nem éri retorzió a pedagógusokat, amiért részt vesznek a polgári engedetlenségi akcióban, amit ő ráadásul "közösségi programnak" nevezett.
2017 – Civil ellenállás
“Számomra nem ismeretes a polgári engedetlenség, azt a jog sem ismeri” – közölte 2017 júniusában Trócsányi László igazságügyi miniszter arra reagálva, hogy több civil szervezet bejelentette: nem tesznek eleget a frissen átírt civiltörvénynek, és nem regisztrálják magukat “külföldről finanszírozott” szervezetként.
Kovács Zoltán kormányszóvivő az állami riogatásnál is tovább is ment: szerinte a polgári engedetlenség nem jogi, hanem “politikai kategória”, és főleg a "Soros-szervezetek" azok, amelyek "megpróbálnak ellenállni". (Alig egy évvel később a civilek megbélyegzésében a csúcsra ért a Figyelő-listával a “Soros-ügynökökről” – erről nemrég mondta ki első fokon a bíróság, hogy “jogsértő és félelemkeltő” volt.)
A civil ellenállásról akkor Orbán Viktor is elmondta a magáét: szerinte “a magyar jogrendszerben polgári engedetlenség nincsen”. Pedig ugyanő volt, aki 11 évvel korábban, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006 őszén a Magyar Nemzet hasábjain még arról írt, hogy
a nyílt ellenállás formáit is ismerjük az elmúlt tizenhat évből és a nyugati demokráciák példáiból: sztrájkok, tüntetések, útlezárások, engedetlenségi mozgalmak”.
Ugyanitt Orbán azt is írta: “Egyértelművé kell tennünk, hogy az előttünk álló válságért, a fenyegető békétlenségért a demokratikus kötelékeit ledobó, az emberek véleményére fittyet hányó kormányzatot terheli a felelősség.” (Ezt a civiltörvényt az Európai Bíróság elmarasztaló ítélete nyomán végül 2021-ben a parlamentnek vissza kellett vonnia.)
Összeállításunkból jól látható, hogy miként változott a Fidesz és Orbán Viktor hozzáállása a polgári engedetlenség műfajához, és mennyire befolyásolja ezt az, hogy kormányon vagy ellenzékben vannak-e éppen. Onnantól tehát, hogy ellenzékben, a taxisblokád idején a Fidesz még úgy nyilatkozott, hogy “támogatja a tiltakozó mozgalmat, amely nem lépi túl az állampolgári engedetlenség bevett formáit és az alkotmányosság kereteit”, azon át, hogy 2007-ben Orbán maga állt egy polgári engedetlenségi akció, a kordonbontás élére, lassan eljutottak oda, hogy kormányon, 2017-ben ezt a fogalmat már nem is ismerik, 2022-ben pedig a hatalom tanárokat rúg ki emiatt.
(Nyitóképünkön Orbán Viktor kordont bont a Kossuth téren 2007 februárjában)
