Pintérék IQ-tesztnek vetik alá az állami gondoskodásban élő gyerekeket
A Belügyminisztérium kérésére IQ-tesztet kell végezni a magyarországi állami gondoskodásban élő, 6-18 év közötti gyerekeken – tudta meg a hvg.hu. Hasonlóan értesült a 444.hu is. Az úgynevezett „pályaalkalmassági/IQ felmérést” egy orosz nyelvű honlapon szereplő teszt magyar fordítása alapján kell elvégezni, a gyermekvédelmi gyámok közreműködésével. Az utasítás a „normál szükségletű” gyermekekre vonatkozik, tehát a tartós beteg, vagy sajátos nevelési igényűekre (SNI) nem.
A minisztérium felkérése augusztus 10-én, levélben érkezett az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz (OGYSZ). A felmérés végrehajtásáról szóló utasítás Erdei Sándor, az OGYSZ igazgatója küldte ki a 19 megyei TEGYESZ vezetőinek.
A tesztelés két szakaszban történik, első körben a 6 és 12 év közötti gyermekeken, másodikban pedig a 13 és 18 év közöttieken végzik, a gyermekvédelmi gyámok közreműködésével. Ha a gyám valami miatt nem tudja elvégezni a tesztet, akkor a nevelőszülő, vagy a gyermekotthon/lakásotthon nevelője is bevonható, ahol a gyermek él.
A kitöltés végén a gyermek kap egy egyedi azonosítót, a gyámnak ezzel együtt kell megküldenie az eredményt a megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálat részére. Ők az adatokat összesítik, majd elküldik az OGYSZ központjának augusztus 25-ig. Ez azt is jelenti, hogy
a teljes felmérésre, adatszolgáltatásra és összesítésre 15 napot kaptak az érintettek.
Hasonlóan rövid a határidő a 13 és 18 év közötti gyermekek esetében.
Furcsa orosz háttér
A belügyminisztériumi útmutatóban maga a teszt linkje is szerepel, ami az orosz nyelvű testometrika.com honlapra mutat. A Testometrika egy teljesen ismeretlen cég, honlapjukon az intelligenciateszttől a szórakoztató feladványokig összesen 309 teszt található – mindez oroszul. A mögötte lévő üzemeltetőkről azonban hiába próbálnánk bármilyen információhoz jutni, se székhely, se e-mail-cím sincs feltüntetve, csak egy automatikus rendszeren keresztül küldhetünk be kérdéseket. Lapunk ezen keresztül megkereste a céget, akik nem sokkal később válaszoltak is.
Mint írták, a Testometrika egy „új generációs” vállalat, amelynek nincsenek irodái.
A teszteket amerikai, orosz, ukrán és fehérorosz szakértők fejlesztik.
Az viszont nem világos, hogy az adatokkal mi történik. Az oldal adatkezelési tájékoztatója mindenesetre azt írja, hogy a látogatók feltétel nélkül hozzájárulnak személyes adataik kezeléséhez.
A Belügyminisztérium útmutatójában szereplő konkrét teszthez az oldalra nem kell regisztrálni. Lényege, hogy a kitöltők egy három képből álló sorozatot látnak, és a felajánlott lehetőségek közül ki kell választaniuk azt az ábrát, ami illik a sorozat végén szereplő üres négyzetbe. (Az utasítás szerint egyébként az első négy kérdésre a gyám és a gyerek közösen válaszol, hogy a kicsik megértsék a feladat lényegét, de ezeket nem számolják bele a gyermek IQ-jának kiszámításakor.)
A honlapon a tesztek csak orosz és angol nyelven elérhetőek, ezt a szakszolgálat meglehetősen ad-hoc módon, egy Word-dokumentumban fordította le magyarra.
A hvg.hu által megkérdezett gyermekvédelemben dolgozó szakemberek teljesen értetlenül állnak a feladat előtt, és ők sem kaptak arról semmilyen tájékoztatást, hogy miért van erre szükség. Volt, aki jogi aggályokat is felvetett, hiszen ilyen utasítást számukra csak a gyámhivatal adhat. Úgy tudjuk, hogy bár a legtöbb megyei gyermekvédelmi szakszolgálat azonnal el is kezdte a tesztek elvégzését, 1-2 helyen, köztük a fővárosban információt kértek az OGYSZ igazgatójától.
Problémát jelent az is, hogy egy-egy gyámhoz akár 30 gyermek is tartozhat, velük egyenként kellene leülniük kitölteni a tesztet, amire sokszor idejük sincs.
A levéllel kapcsolatban kerestük a Belügyminisztériumot és az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot is. Arra voltunk kíváncsiak, milyen célból van szükség a gyermekvédelmi szakellátásban élők IQ-felmérésére, kihez kerülnek a megkapott adatok, mire használják azokat, és miért pont a Testometrika.com tesztjeit választották.
Nincs is értelme
Az utasítás azért is meglehetősen furcsa, mert egy-egy ilyen intelligenciatesztből nem sok mindenre lehet következtetni. A hasonló tesztek többségét csak felnőtteknek ajánlják, ha egy gyermeknek mégis tesztet kell készítenie, az általában a tanulási képességei meghatározására szolgál, hogy azonosítsák, mik az erősségei és miben van szüksége fejlődésre. Ettől persze Magyarországon is sok helyen alkalmazzák őket, például iskolai felvételiknél is.
A hiányosságokra a Testometrika honlapja is felhívja a figyelmet, de ők azt állítják, hogy tesztjüket külön úgy fejlesztették ki, hogy az gyermekek számára is megfeleljen. Külön érdekesség, hogy a cég honlapján a belügyminisztériumi utasításban szereplő, 36 kérdéses tesztet 7 és 16 év közöttieknek ajánlják, míg a magyarországi felmérés első szakaszában 6 és 12 év közötti gyerekekről van szó.
A hvg.hu által megkérdezett pszichológus szakértők azt is kiemelték, hogy intelligenciából nem egy, hanem kilencféle létezik (például zenei, matematikai, művészi vagy éppen mozgással kapcsolatos), melyek felmérése nagyon komplex feladat. Lehet, hogy valaki egyben nagyon rossz eredményeket mutat fel, de a többiben kiemelkedő.
Az utasításban szereplő felmérés egy úgynevezett performációs, azaz cselekvéses teszt, ami legfeljebb a gyermek néhány részképességét vizsgálja.
„Egyféle intelligencia mérése semmit nem diagnosztizál. Legfeljebb annyit tudunk meg belőle, hogy ennek a gyereknek ezen a napon így sikerült a tesztje” – mondta róla egy pszichológus.
Úgy vélte, egy IQ-tesztnek akkor van értelme, ha az eredményből kiderül, mi az, amiben egy gyermek átlagos, miben kiemelkedő és miben átlagon aluli. Ez alapján akár már lehetne következtetni arra, hogy miben van szüksége fejlesztésre, és milyen módszereket lehet nála alkalmazni.
Arról nem is beszélve, hogy csak azt lehet intelligenciatesztnek nevezni, amit validáltak, vagyis nagy, megbízható mintán teszteltek. Hogy ez a Testometrika esetében megtörtént-e, nem tudni, erről sincs semmilyen információ a honlapon, és a cég sem válaszolt az erről szóló kérdésünkre.
