Pápaválasztó többsége lett a konklávéban Ferenc pápa bíborosainak
Augusztus 27-én, szombaton konzisztóriumot tartottak a Vatikánban. A Bíborosok Kollégiumának hivatalos ülésén Ferenc pápa húsz új bíborost kreált, közülük tizenhatan 80 év alattiak, márpedig egy esetleges pápaválasztó konklávén ez a részvételi korhatár.
A legutóbbi, 2020-as konzisztórium után a konklávéban szavazójoggal bíró bíborosok közül már 73 olyan volt, akit Ferenc pápa jelölt ki, így az akkor 128 fős testület több mint felét ő adta, 16-ot II. János Pál, 39-et pedig XVI. Benedek.
A mostani konzisztórium nyomán a Ferenc pápa által kiválasztott szavazójoggal rendelkező bíborosok száma 83 a 132 bíboros közül. Ez majdnem eléri a kétharmadot, amennyi egy új pápa érvényes megválasztásához szükséges.
Az új bíborosok között van brazil, nigériai, szingapúri és kelet-timori is.
Az eseményt követő napon Ferenc az Appenninek közepén fekvő L’Aquila városába látogatott, a hivatalos tájékoztatás szerint azért, hogy misét pontifikáljon a városban, ahol még mindig zajlik az újjáépítés egy 2009-es földrengés után, ami 305 ember életét követelte. A pápa lemondásáról szóló találgatásokat fűtötte a látogatás, ugyanis a városban lévő Santa Maria di Collemaggio Bazilikában van eltemetve V. Szent Celesztin 13. századi pápa, az első XVI. Benedek előtt, aki önszántából mondott le hivataláról.
A The Guardian beszámolója szerint Ferenc pápa a város főterén tartott szentbeszédében megemlítette, hogy az Isteni színjátékban Dante nevetség tárgyává tette Celesztint, amiért gyáván lemondott pápai tisztségéről, és a döntést "a Nagy Visszautasítás" néven emlegette. Ferenc pápa inkább Celesztin alázatosságát méltatta, mint mondta: "Az emberek szemében az alázatosak gyengének és vesztesnek tűnnek, de valójában ők az igazi győztesek, mert ők az egyetlenek, akik teljesen bíznak az Úrban és ismerik az Ő akaratát." A pápa elődje bátorságát is kiemelte, mert "semmilyen hatalmi logika nem volt képes bebörtönözni vagy irányítani őt".
Ferenc szavait sokan a lemondása előkészítésének vették, a nemsokára 86 éves egyházfőnél csak XIII. Leó szolgált idősebb korban, ő 93 éves koráig ült Szent Péter trónján. A pápa térdproblémái miatt az utóbbi időben tolószékbe kényszerült, és ugyan többször is elutasította a lemondásáról szóló pletykákat, azt is hangsúlyozta, hogy egy pápának elfogadható lehetőség kell legyen a lemondás, ha már úgy érzi, hogy nem tudja megfelelően vezetni a világ több mint 1,3 milliárd katolikus hívét.
A vatikáni politikára különösen jellemző szimbolikus gesztusok és rejtélyes utalások sorába illeszkedik, hogy Ferenc L’Aquilában arról is beszélt, hogy a helikopternek, amely oda repítette, a sűrű köd miatt a város felett kellett köröznie, mielőtt végül rést talált. Azt mondta, ez rávilágít arra, hogy az embereknek ki kell használniuk a megnyíló lehetőségeket, amikor kínálkozik ilyen.
A l’aquilai látogatást követően háromnapos bíborosi tanácskozást tartanak a Vatikánban, hogy megvitassák a Római Kúria – a katolikus egyház hivatali apparátusa – reformját, amit sokan Ferenc újítási törekvéseinek legfontosabb állomásának tartanak. A reformterv a Praedicate Evangelium, azaz Hirdessétek az Evangéliumot címet viseli, és itt írtunk róla bővebben.
Egy, a Washington Postnak nyilatkozó marokkói bíboros szerint azonban a tanácskozás arra is lehetőséget ad, hogy a bíborosok kicsit jobban megismerjék egymást, hiszen ők lesznek azok, akik a következő pápát a soraikból kiválasztják. Az augusztus rendszerint csendes hónap a Vatikánban, konzisztórium összehívására, vagy rendkívüli bíborosi tanácskozásra ebben az időszakban régóta nem volt példa. A tanácskozáson egyébként részt vesz Erdő Péter bíboros is, a legmagasabb rangú magyarországi egyházi méltóság.
Korábbi sajtóértesülések szerint a rendkívüli tanácskozáson szó lesz a lemondott egyházfők helyzetének rendezéséről is, ami egyelőre nagyrészt kidolgozatlan, lévén hogy nem nagyon volt rá példa az utóbbi közel 2000 évben. Különös helyzetet eredményezett, hogy XVI. Benedek a lemondása után nem változtatta vissza a nevét Joseph Ratzingerre, „emeritus pápaként” továbbra is a törpeállamban él – így jelenleg két pápa van a Vatikánban.
A pápával a napokban találkozott Novák Katalin köztársasági elnök, a katolikus egyházfő pedig a magánaudiencián megerősítette, hogy jövőre ismét Magyarországra látogathat.
