„Ostobaság, öngól", ha a kormány fenyegetve akarja rávenni az orvosokat az ügyeletre
Az új háziorvosi ügyeleti rendszert eddig három vármegyében (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron) vezették be, áprilistól pedig Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye is bekerült az új szabályozás alá. A változtatások lényege, hogy ezekben a vármegyékben a háziorvosi ügyelet működtetése fokozatosan, megyéről megyére haladva átkerül az önkormányzatoktól az Országos Mentőszolgálathoz (OMSZ), illetve kevesebb ügyeleti központ lesz, tehát nő az egy orvosra jutó betegszám, a páciensek pedig adott esetben többet kell utazniuk a legközelebbi ügyeleti helyre, mint korábban. A kormány havi két háziorvosi ügyeletet vár el az orvosoktól, amelyek hétköznap 16–22 óra, hétvégén és ünnepnapokon pedig 8–14 óra között lennének.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) kezdettől fogva kritizálta az új rendszert, de persze a kormány és az OMSZ rendre pozitív hangnemben nyilatkozik róla, bár a pilotként Hajdú-Biharban tesztelt rendszer eredményeiről nincsenek részletes és nyilvános adatok. Sok háziorvos nem is hajlandó aláírni a szerződését az OMSZ-szel, pedig Győr- és Szabolcs megyékben több háziorvost is arra figyelmeztettek a járási tiszti orvosok, hogy ha nem írják alá a szerződésüket, akkor súlyos pénzbírság, és akár a működési engedély visszavonása lehet a következmény. Takács Péter egészségügyi államtitkár egy jogszabályra hivatkozva nemrég azt állította, hogy az állam kötelezheti is a háziorvosokat az előírt havi két ügyelet vállalására.
Ezt a kényszerítést azonban egy jogi ellentmondás teszi lehetetlenné, így látja Daróczy-Gaál Ágnes, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) orvos és jogász végzettségű alelnöke, mivel a jogszabályban szereplő és a szabálysértéssel vádolt jogalany nem egyezik. „A jogszabály a háziorvosoknak – mint természetes személyeknek – ír elő kötelező ügyeletet, a kormányhivatal azonban cégeknek küldte ki a jogszabálysértésről szóló határozatot” – mondja, utalva azokra a háziorvosokra, akik társas vállalkozás formájában tevékenykednek.
A szakszervezeti alelnök szerint ebből következően a fenyegető határozat jogellenes. „A jogszabály ugyanis senkinek a kft-jét vagy bt-jét nem kötelezi semmire, így szankcionálni sem lehet azokat” – teszi hozzá Daróczy-Gaál. A megfenyegetett háziorvosok pedig semmilyen jogviszonyban nem állnak az OMSZ-szel, szerződés nélkül pedig nem lehet számonkérni rajtuk semmit – véli a szakember. Szerinte ez olyan, mintha egy magáncég alkalmazott buszsofőrjeit az állam arra kényszerítené, hogy havonta kétszer dolgozzanak be a BKV-nak, mert kevés a buszvezető. A MOSZ vezetője ennek alapján azt állítja, hogy jogszerűen nem érheti szankció azokat a háziorvosokat, akik nem akarnak szerződni az OMSZ-szel, de pertársaságba sem lépnének be.
Mire jó a pertársaság?
A MOSZ és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is azt tanácsolja azoknak a háziorvosoknak, akik nem akarnak a megváltozott feltételek mellett ügyelni, hogy alakítsanak pertársaságot és ebben a formában kérjenek jogvédelmet.
Pertársaságot akkor szoktak alakítani, amikor sok jogalanyt nagyon hasonló jogsérelem él, a jogsértés pedig egyetlen ellenérdekelt által történik. A közigazgatási szerv (jelen esetben a kormányhivatal) határozata azonnal végrehajtható, kivéve ha a határozatot kifogásoló jogalany (a háziorvosok) közigazgatási pert indít és rögtön a keresetlevelében kérelmezi a végrehajthatóság felfüggesztését.
Amíg a felfüggesztés tart, addig a háziorvosokat nem lehet sem kötelezni munkavégzésre, sem pedig pénzbírsággal sújtani őket, vagy elvenni tőlük a működési engedélyüket. „Az sem tragédia, ha nem függesztik fel a közvetlen végrehajthatóságot, és közben megbírságolják a háziorvost, mert ha időközben megindul a közigazgatási per, és valamikor fél vagy háromnegyed év múlva megállapítják, hogy jogellenes volt a bírság kiszabása, vissza kell fizetnie az államnak a pénzt a háziorvos számára” – magyarázza Daróczy-Gaál.
A MOSZ alelnöke szerint vannak háziorvosok, akik szerződés és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által kiadott engedély nélkül álltak neki ügyelni, legalábbis neki erről számoltak be orvoskollégái.
„Munkajogi szempontból ez a lehető legveszélyesebb formáció, arról nem beszélve, hogy ez önmagában egy jogsértő magatartás. Bármiféle szerződéses alap és NNK engedély nélkül orvosi tevékenységet végezni teljes nonszensz. Ha az orvos hibázik, akkor ő fizetheti majd a saját sebéből a több tízmilliós kártérítést. Aki egy hangyányit is foglalkozik a saját jogbiztonságával, az biztosan nem megy ebbe bele”
– vélekedik a MOSZ alelnöke.
Egyébként a háziorvosok kb. harminc-negyven százalékának van másik szakvizsgája, és az 5x8 órás háziorvosi rendelésén kívül jellemzően ezekben a szakmákban dolgoznak a túlóráikban, tehát például egy háziorvos bejár túlórában ügyelni intenzíves szakorvosként a helyi kórházba. Ezek az orvosok így jellemzően ki is merítik az összes túlórakeretüket. A törvény szerint az egészségügyben heti végezhető munka abszolút felső maximuma 60 óra. „Ezeket az orvosokat plusz ügyeletre kötelezni teljesen jogszerűtlen és súlyosan veszélyeztetné a betegbiztonságot, vagy meg kellene kérni az illetőt, hogy ne ügyeljen ott, ahol eddig esetleg több pénzért tette ezt. Ilyen mértékben nem lehet korlátozni a munkavállalók szabadságát” – állítja Daróczy-Gaál.
Aláírni a bosszútól tartva
„Megmondom őszintén, hajlok arra, hogy aláírjam, mert félek. Nem attól félek, amit a levélben írtak le, hanem attól, amit nem írtak le. Ha akarnak találnak fogást az embereken, félek, hogy kicsinálnak. A mostani garnitúra, akik kormányon vannak, olyan rosszindulatúak és bosszúállóak, hogy bármire képesek”
– mondja egy hvg.hu-nak nyilatkozó mátészalkai háziorvos. Náluk eddig volt egy ügyeleti központ, ami 27 települést, durván 70 ezer embert látott el. „Hétvégén három orvos ügyelt, 2 felnőttorvos, akik közül az egyik helyszínre ment, a másik pedig az ügyeleti helyen volt, illetve rendelkezésre állt egy gyermekorvos is. Az új rendszerben csak egy orvos lesz, plusz egy mentőtiszt, aki – úgy tudom –, nyár közepétől lesz jogosult halottszemlére, tehát addig elég problémás lesz a halottvizsgálat” – magyarázza a háziorvos. A gyakorlatban mindez azt jelenti majd, hogyha az ügyelő orvosnak 40–50 km-re kell kimennie halottvizsgálatra, akkor abban a 2–3 órában nem lesz orvos az ügyeleti helyszínen.
Egy általunk megkérdezett, hátrányos helyzetű településen dolgozó háziorvos azonban határozottan állította, hogy ő nem fogja aláírni a szerződést, de úgy tudja, sokan viszont már aláírtak, mert félnek.
„Van egy melléklet, amely kijelöli a munkavégzés helyét, ebbe pedig a teljes megye beletartozik. A legtávolabbi település 100 km-re van tőlem, nem tudom, hogy oda hogyan érnék át délután négyre”
– mondja a tiltakozó háziorvos, aki peres útra kívánja vinni az ügyet, ha nem lesz más lehetősége. Beszélgetőpartnerünk egy ideje egyébként sem vállal ügyeletet, mert kisgyermeke van, az új ügyeleti rendszer azonban nem ad felmentést számára, ahogyan az idősebb kollégák számára sem. „Az a mondás, hogy aki képes a munkavégzésre rendelési időben, az alkalmas az ügyeletre is” – teszi hozzá.
„Elegánsan ügyeletnek nevezi az állam ezt a munkát, de valójában nem az. Az ügyelet fontos kritériuma, hogy az ügyeleti időnek maximum a fele telhet munkavégzéssel – ezt a munka törvénykönyve mondja ki – abban a pillanatban, hogy az ügyeleti idő több mint felében dolgozni kell, akkor az már műszak” – magyarázza a MOSZ alelnöke. Az ügyelet alól eddig azért mentesültek a kisgyermekes és idősebb kollégák, mert bizonyos védett foglalkoztatotti csoportokat a munka törvénykönyve felmenti az éjszakai munkavégzés és a hétvégi munkavégzés alól. Csakhogy az éjszaka a jogalkotó megállapítása alapján este tízkor kezdődik, nem véletlen, hogy a kormány által bevezetett új ügyeleti időszak délután négy és este tíz között van.
Ha a kormány szankcionálja az orvosokat, abból nagy baj lehet
Visszatérve a kormányhivatal fenyegető leveleire, úgy tudjuk, hogy egyes orvosokat már telefonon is hívogatnak a hivataltól és afelől érdeklődnek, hogy aláírták-e már a szerződésüket. Nagy kérdés, hogy meddig megy el a kormány a tiltakozó orvosokkal szemben, tényleg képes lenne-e meglépni azt, hogy akár működési engedélyeket is bevonjon.
„Egy negyedévvel ezelőtt azt mondtam volna, hogy ekkora ostobaságra biztosan nem vetemedne a magyar kormány, de látva az eddigi lépéseiket, már máshogy gondolom. Ennél nagyobb öngólt el sem tudnék képzelni, tekintettel arra, hogy a betöltetlen praxisok aránya az országban 25–30%”
– mondja a MOSZ alelnöke.
