Orosz-ukrán háború: most mindenki a Fekete-tengerre figyel
28 millió tonna ukrán gabonát sikerült exportálni a Fekete-tengeren keresztül múlt július óta, amikor érvénybe lépett a nehezen kialkudott szerződés. Most Moszkva azzal fenyegetőzik, hogy visszaállítja a teljes tengeri blokádot, amely hónapokon keresztül lehetetlenné tette az ukrán gabona exportját a Fekete-tengeren keresztül.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a jövő héten tárgyal a szerződésről az ENSZ főtitkárával New Yorkban. Miért vele? Mert Isztambulban az ENSZ és Törökország közvetítésével hozták létre a szerződést, amely lehetővé tette az ukrán gabona exportját a kikötőkön keresztül. Az orosz külügy úgy nyilatkozott, hogy „az előjelek nem jók.” Moszkvából fenyegető levelet küldtek az ügyben, melyet megszerzett a brüsszeli Politico. Ebben arról írnak, hogy „elkerülhetőek lennének a kereskedelmi veszteségek és a biztonsági kockázatok május 18 után is.”
Nemrég meghosszabbították ugyan a szerződés határidejét, de csak 60 nappal, holott lehetett volna 120-szal is. Ráadásul az oroszok igyekeznek lassítani az ukrán hajók kijutását a török vizekre.
Moszkva ki akarja használni a gabonaválságot
Moszkvában árgus szemekkel követték az ukrán gabona és más mezőgazdasági cikkek exportja kapcsán kialakult válságot, melynek következtében többek közt Magyarország is leállította az ukrán importot a helyi gazdák érdekeinek védelmére hivatkozva. Heves viták után megegyezés született ugyan Lengyelország és Ukrajna között, de Kijev tárgyalási pozíciója érezhetően meggyengült.
Erdogan török elnök – a szerződés egyik garantálója – sincs könnyű helyzetben, hiszen májusban a választók elé kell állnia, és az előrejelzések szerint egyáltalán nem lehet biztos a győzelmében. Az ENSZ főtitkárával kapcsolatban pedig kiderült a Pentagon-papírokból, hogy Guterrest sokszor érte szemrehányás Washingtonból, mert „túlságosan elnéző Oroszországgal és Kínával kapcsolatban”.
Milyen feltételekkel lenne hajlandó Oroszország meghosszabbítani a gabonaszerződést? A legfontosabb követelés az, hogy vegyék vissza az orosz agrárbankot a Swift-rendszerbe, ahonnan azután ebrudalták ki az orosz bankokat és pénzintézeteket, hogy Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát. Orosz követelés még, hogy néhány Putyinhoz közeli oligarchát a Nyugat vegyen le a szankciós listáról. Például Dmitrij Mazepint, az orosz műtrágyakirályt. Oroszország a világ legnagyobb műtrágyaexportőrei közé tartozott a háború előtt. Az orosz diplomácia már régóta küzd ezért, de „nincs haladás ezen a téren” – panaszkodott Oroszország ENSZ-nagykövete. Nem is lesz – véli a Politico, mert az USA és szövetségesei ragaszkodnak ehhez a szankcióhoz is.
Mit gondol az orosz fenyegetésről a piac, ahol az ukrán gabonának fontos szerepe van Észak-Afrika és a Közel-Kelet ellátásában? „Egyelőre mindenki kivár. Persze, ha az csakugyan megvalósul, akkor a piac mindenképp reagálni fog” – nyilatkozta Joseph Glauber amerikai szakértő, aki nemrég az agrárminisztérium vezető közgazdásza volt Washingtonban.
Kijevben érzik, hogy az oroszok próbálják kiaknázni a vitát, amely Ukrajna és néhány uniós tagállam között kialakult az agrárexport ügyében.
Mi a helyzet most a Fekete-tengeren? Az oroszok belülről szabotálják a szerződést. Négy fél ellenőrzi az ukrán gabonaszállító hajókat: Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ. Az oroszok mindent megtesznek, hogy lassítsák az ukrán gabonaexportot a Fekete-tengeren. Tavaly átlagosan 10 hajó ment át az ellenőrzésen naponta, most áprilisban már csak kettő, de volt olyan nap, amikor egy sem.
Hétfőn az ukránok emiatt tiltakoztak, erre az oroszok kedden közölték: újra részt vesznek az ellenőrzésben. A bizonytalanságnak pedig nagy hatása van mind Ukrajnára, amelynek egyik legfőbb exportcikke a gabona, mind pedig a világra, ahol sok országban várják az ukrán gabona szállítmányokat, esetleg hiába.
