Orbánét közelítő fizetés, de sok lemondás is vár Lánczi Tamásra a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként
Kevés olyan jó állás van a magyar állam- és közigazgatásban, mint amibe most készül Lánczi Tamás, akit a miniszterelnök a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének javasol az államfőnek. Nem minden a pénz, de nem sok helyen lehet megkeresni 9-10 ember bérét egyedül. A friss “szuverenitásvédelmi” törvény szerint az ellenzék félelmei és a kormánypártok fenyegetőzése alapján is politikai furkósbotként használható hivatal elnökeként igen, hiszen Lánczi fizetése havi 5 millió felett lesz.
Orbán egy lépéssel mindig előtte lesz
A fizetését is szabályozó törvény szerint az elnök havi illetménye a Magyar Nemzeti Bank elnöke bérének 80 százaléka. A Matolcsy Györgyre “ráerőszakolt”, idén 6 milliós bér is máséhoz, az Állami Számvevőszék vezetőjének fizetéséhez kötött, ami pedig az előző évi átlagkereset 12-szerese. Idén – ha marad az eddigi trend a tavalyihoz képest 15 százalékos növekedéssel – az alap 590 ezer forint lehet. Ennek a 12-szerese 7,08 millió, és ennek kell a 80 százalékát venni.
Így Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként februártól bruttó 5,66 millió forintot keres majd, amivel csaknem beéri Orbán Viktor miniszterelnök 5,72 millióját, meghaladja viszont Novák Katalin köztársasági elnök 4,59 millióját. Igaz, ez csak egy hónapig lesz így, mert márciustól az állam- és a kormányfő bére, ahogy az összes országgyűlési képviselőé is, a törvény szerint kötelezően megint nő: Orbáné várhatóan havi bruttó 6,5 millióra, Nováké pedig 5,2 millióra.
Akárhogy is, Lánczi jó cserét csinál, mivel a havi bő 5,5 milliós bruttója több mint duplája a jelenlegi keresetének, hiszen most a közmédia egyik főállású vezetője. Az MTVA online igazgatóságát irányítja havi bruttó 2,16 millióért. Ez nemrég derült ki, miután a Demokratikus Koalíció kiperelte a vezetők fizetési adatait. Hogy Lánczi kap-e külön díjazást, amiért az M1-en futó 48 perc című politikai háttérműsort is vezeti, nem tudni, mindenesetre attól és közmédiás főállásától is el kell búcsúznia.
Az új karrier lemondásokkal is jár
A “szuverenitásvédelmi” törvény elnökre vonatkozó szabályai hasonlóak, mint amelyek más kiemelt, de a hivatallal szemben jogkörében és nevében is hatóságnak számító szervezet ugyanennyit kereső vezetőjére, például a médiahatóság vagy az Integritás Hatóság első emberére vonatkoznak. Ilyen, hogy nem lehet az elnöknek más kereső tevékenysége, és csak oktatói, tudományos tevékenységet folytathat, amibe aligha fér bele egy politikai háttérműsor házigazdájának lenni az állami tévében.
Mivel a törvény szövege nem tesz különbséget az elnökre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályoknál a magyarországi és külföldi gazdasági érdekeltség között, így arra kell gondolnunk, hogy mindkettőt kizárja. A hazaival nincs is gond, mivel Lánczi Tamás az elérhető cégbírósági adatok szerint jelenleg egyetlen magyar vállalkozásban sem szerepel tulajdonosként vagy tisztségviselőként, bár korábban, 2015–2018 között volt például a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. felügyelőbizottsági tagja.
Ami a külföldi gazdasági társaságokat illeti, ott Lánczi már érintett, hiszen kezdettől, 2015 óta ügyvezetője a londoni székhelyű Danube Business Consulting Ltd.-nek – erről valószínűleg le kell mondania. A negatív kampányairól ismert és hírhedt Arthur J. Finkelstein amerikai politikai tanácsadó halála óta a vállalkozás kizárólagosan az addigi társtulajdonos Habony Árpádé, aki egyre kevésbé rejtőzködik, sőt itthon a kaszinóbizniszbe is beszállt, rögtön 5 milliárdos profitot szakítva.
Szinte érinthetetlen, akár örökké
Ha már a jövedelem szóba került, akkor fontos, hogy a törvény szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének is vagyonnyilatkozatot kell tennie. Méghozzá a törvény szerint a kinevezését követő 30 napon belül, és olyat, mint amilyet az országgyűlési képviselőknek, vagy éppen az Integritás Hatóság elnökének is kell kitölteni. Utóbbival ellentétben viszont érdekesség, hogy a törvény nem írja elő, hogy azt közzé is kellene tenni, és azt sem, hogy a vagyonnyilatkozat-tételt évente meg kellene ismételni.
Emlékezetes, mekkora botrány volt abból, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a 2028-ban lejáró mostani, újabb 9 éves ciklusa után is a hivatalában maradhat, amíg kétharmaddal mást nem tud választani a helyére a törvényhozás, és lemondatni is csak kétharmados többséggel lehet. Nos, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke méginkább “kirobbanthatatlan”. Bár mandátuma csak 6 évre szól, a törvény szerint korlátlan számban újra jelölhető és újra kinevezhető. Ráadásul
ha simán csak lejár az elnök 6 éves mandátuma, akkor is kap kéthavi “végkielégítést”, még akkor is, ha újra is jelölik.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét ráadásul a kormánypárt szándékainak megfelelően az utolsó pillanatban átírt törvény szerint az Országgyűlés Polthoz hasonlóan csak kétharmaddal mentheti fel. Továbbá különleges védelem is megilleti: az országgyűlési képviselőkével megegyező mentelmi jogot kapott. Ilyen még a kormánytagoknak sem jár – hacsak egyúttal nem képviselők is –, csak a képviselőknek, bíráknak, ügyészeknek és az államfőnek vagy az Állami Számvevőszék elnökének.
Távol kell maradni a pártpolitikától
A törvény azt is kimondja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke nem lehet párt, pártalapítvány tagja, tisztségviselője, továbbá “pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat”. Kérdés, ezt hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, Lánczi Tamás ugyanis korábban politológusként, a Századvég szakértőjeként, a Figyelő főszerkesztőjeként és a XXI. Század Intézet igazgatójaként is a NER “beszélő feje” volt, amire persze lehet azt mondani, hogy technikailag nem párt nevében vagy érdekében szerepelt, csak elmondta véleményét a politikai helyzetről.
Az 1978-as születésű leendő hivatali elnök Lánczi András kormánypárti filozófus fia. Az Orbán-kormány alatt töltött már be közvetlen politikai tisztséget is, amikor 2010-2011 között a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára és Navracsics kabinetfőnöke volt. Aztán 2012-től az állami megbízásokkal kitömött Századvég-csoportnál volt vezető elemző, és ekként a közmédia különböző csatornáinak, a jobboldali-kormánypárti sajtónak a megmondóembere.
Karrierjének fontos állomása volt 2017-ben, hogy elfoglalta a Figyelő főszerkesztői posztját. Már ezután, a 2018-as választásokat követően tette közzé az azóta megszűnt Figyelő a „Soros-listát”, több száz, általuk hazaáruló “Soros-zsoldosként” feltüntetett személy – magánemberek, oktatók, újságírók – és civil szervezet nevével. Utóbb bírósági ítélet mondta ki, hogy hamis, szükségtelen és félelemkeltő is volt ez a lista – idén, 5 év után kértek miatta bocsánatot.
Ha a szereplési korlátozást szigorúan értelmezzük, és Lánczi Tamásnak a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként hamarosan távol kell magát tartania a politikai megmondástól, akkor ehhez hasonló erős állításokkal leszünk szegényebbek:
Lesz Lánczi felügyelte kutatóintézet is
Érdekesség, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal mellett hamarosan munkához lát annak saját kutatóintézete is, hiszen a törvény egy, a hivatal elnöke alá rendelt ilyen szervezeti egységet is létrehozni rendel, amely majd a jogszabály alapján “önálló tudományos tevékenységet végez”: a Hivatal működésének támogatására kutatási és elemzési feladatokat lát el, kiadványokat készít, konferenciákat szervez, és megbízással “külső szakértőket is igénybe vehet”.
Ahogy arról a hvg.hu már írt, ez a hivatal és az azon belüli intézet immár a sokadik kurzusintézménye lesz az Orbán-kormánynak, és nagy a verseny, ha az a kérdés, melyik működik legkevésbé tudományos és leginkább politikai alapon, vagy épp kifizetőhelyként. Azzal mindenesetre aligha lövünk mellé, ha azt jósoljuk, hogy ebben erős versenyző lesz a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet is.
