Orbán volt minisztere, az orosz "kémbank" igazgatósági tagja: Magyarország Oroszország szövetségese
A kormánypárti médiában viszonylag felkapott megmondóembernek számító Boros Imre közgazdásznak (képünkön) eredetileg a hurráoptimista gazdasági hangulatra rácáfoló inflációs számokat kellett volna megmagyaráznia, ám a köznyelvben kémbankként elterjedt Nemzetközi Beruházási Bank ellen hozott amerikai szankciók ezt felülírták – legalábbis ez jön le a felületes szemlélőnek, ha megtekinti a Hír Tv szerdai Napi Aktuális című műsorát.
Persze az első Orbán-kormány hajdani PHARE-miniszterét nem kellett félteni, Boros ugyanis manapság Bayer Zsolt és Bogár László társaságában igazítja el a nagyérdeműt rendszeresen a világ dolgairól, így most is tett nem egy, hanem rögtön két erős állítást. Egyrészről a KGST mementójaként hátramaradt Nemzetközi Beruházási Bank (Mezsdunarodnij Invesztyicionnij Bank) szankcionálásával szerinte
az USA úgy próbálja Oroszországot ütni, hogy közben az oroszok egyik szövetségesét, Magyaroszágot támadja.
Ez a kijelentés azért figyelemreméltó, mert Boros nem csak egy a kormányzati megmondóemberek közül (mondtak ők vadabbakat is, a magyar–szovjet barátságról az állampárti diktatúra idején több cikkben is lelkesen áradozó Bencsik András például már rég hadat üzent volna az USA-nak), hanem tagja a kémbank igazgatótanácsának is, annak a testületnek, melynek orosz elnökét, Nyikolaj Koszovot és magyar alelnökét, Laszlóczki Imrét is szankciókkal sújtotta Washington.
Boros rögvest el is mondta, hogy a banknak Magyarország az első számú részvényese. Ez megint csak egy nem gyenge kijelentés, mert bár az igaz, hogy az oroszokon és rajtunk kívül már mindenki otthagyta a pénzintézetet – legutoljára a bolgárok és a románok szálltak ki – és az orosz részesedés csökkenésével, valamint a többi tag távozásával növekszik a magyar tulajdonrész, ám
azt, hogy mi váltunk volna a bank főrészvényeseivé, eddig nyíltan senki nem mondta ki.
Persze ha ez igaz, akkor arra is remek magyarázat lehet, hogy miért igyekszik mindenféle racionalitással szembemenve a kormány kitartani a bank mellett, bár ugyancsak tény, hogy a pénzintézet a saját adósságainak menedzselésén kívül nem nagyon csinál már mást a háború kitörése óta, és ezáltal egyre közelebb kerül a csőd állapotához.
Boros Imre egyébként más szempontból is szakértőnek tekinthető a kérdésben, ugyanis a 2002-ben nyilvánosságra került dokumentumok alapján a kommunista állambiztonság SZT-tisztjeként működött. Ezt megjelenésekor Boros tagadta, ám 2007-ben már arról beszélt, hogy a VW-ügy miatt volt kapcsolata a magyar népköztársaság rendőrségével, végül pedig a 2011-ben Ungváry Krisztiánék által nyilvánosságra hozott adatbázisból is az derül ki, hogy Boros Imrét bizony a Belügyminisztérium Személyzeti Osztálya SZT-tisztként tartotta nyilván, sőt, még fizetést is folyósított neki ezen a címen (ráadásul nem is megvetendőt, hiszen Boros alapilletménye + az SZT, illetve a nyelvtudási pótlékok együttesen 16 500 forintot tettek ki 1989-ben, amikor a KSH szerinti bruttó átlagkereset 10 571 forint volt). Boros állítása szerint ugyanakkor ezek az iratok hamisítványok. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy egyszerű, mezei ügynökök esetében is kivitelezhetetlen volt a hamisítás, ahogyan arra Ungváry Krisztián egy korábbi, portálunkon publikált írásában is rámutatott, így ez valószínűsíthetően méginkább így volt az SZT-tisztek esetében.
