Orbán igen szavazatával olyat tett az Országgyűlés, amit még sosem: Alkotmánybíróságon támadott meg egy törvényt
Orbán Viktor miniszterelnök igen szavazatával átment kedden az Országgyűlésen – 133 igen, 12 nem szavazattal, 34 tartózkodás mellett – a kormány által hétfőn benyújtott határozati javaslat, amellyel a parlament az Alkotmánybírósághoz fordul, előzetes normakontrollt kérve egy már elfogadott törvényjavaslatról. Ez a jogi lehetőség kezdettől benne volt a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvényben, de
az elmúlt 10 évben egyszer sem fordult elő hasonló eset, vagyis, hogy egy törvényt annak előterjesztője vagy a kormány javaslatára az Országgyűlés az Alkotmánybíróságon támadjon meg.
Ahogy arról a hvg.hu is írt, a kormány maga javasolta az Országgyűlésnek, hogy a hétfői ülésnapon elfogadott egyik “EU-békítő”, vagyis az Európai Bizottsággal való megegyezést és így az uniós pénzek Magyarországnak folyósítását célzó saját – hétfőn el is fogadott – törvényjavaslatának Alaptörvénnyel való összehangját vizsgálja meg a taláros testület.
Ez a törvény azért fontos, mert az Európai Bizottság kifejezett kérésére bevezet egy új jogintézményt, a „vádkikényszerítést”, melynek lényege, hogy a kiemelt, súlyosabban minősülő korrupciós jellegű ügyekben bárki felléphet majd a most is létező, de csak az érintettek által kezdeményezhető pótmagánvádhoz hasonlóan.
Az új jogintézmény – amelyről itt írtunk – a „vádkikényszerítés” lehetőségét a magánszemélyek mellett jogi személyeknek is lehetővé teszi. Éppen ezt tartja aggályosnak a kormány, mert mint a normakontrollt kérő, most elfogadott javaslatukban írták, vizsgálni kell, hogy „az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt”, azaz a változtatás nem sérti-e az Alaptörvényben megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvét.
A normakontrollt kérő javaslat megszavazása előtt éppen erről folyt a vita a Parlamentben. A témát előzőleg, hétfői ülésén megtárgyalta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága is, ahol 27 igen és 2 tartózkodás mellett támogatták a normakontrollt célzó kormányzati előterjesztést. Ugyanakkor a parlamenti vitában felszólalt Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, aki nem értett egyet a kormánnyal, mert szerinte nem sérti az új törvény az Alaptörvényt.
Felszólalt a Demokratikus Koalícióból (DK) Sebián-Petrovszki László is, aki jelezte: a DK nem szavazta meg hétfőn magát a törvényt sem, mert “a kormány nem gondolja komolyan a korrupcióellenes harcot, csak a pénzeket akarják kiénekelni Brüsszel szájából, és utána pontosan úgy ellopnák ezt a pénzt, ahogy az elmúlt 12 évben tették”.
Úgy vélte, a normakontroll csak színjáték, mert ha az Ab igazat ad abban, hogy a vádmonopólium sérül, akkor “Orbán Viktor sajnálkozva tárja majd szét a karját, hogy a független Alkotmánybíróság és az Alaptörvény megköti a kezét”, és nem lehet megoldani, hogy Polt Péter többé ne jelentsen védelmet senkinek korrupciós ügyekben, ne legyen megkerülhető. Sebián-Petrovszki szerint
teljesen világos, hogy a javaslat alaptörvény-ellenes, így lett megírva, ez volt a célja, az Alkotmánybírósággal kaszáltatná el Orbán a törvényt, amely a hatalmának végét jelenthetné”.
A DK-s politikus a vitában elmondta azt is: ha komolyan gondolná a Fidesz és a kormány, hogy Polt Péter megkerülhető legyen, és valódi korrupcióellenes törvényt szeretnének, akkor módosíthatnák az alaptörvényt akár tizenkettedszer is ennek érdekében. Jelezte: a DK be is nyújt egy Alaptörvény-módosítást ennek érdekében, hogy lássák: megszavazzák-e, vagy csak a színjáték megy.
A DK-s felszólalásra válaszul a KDNP-s Nacsa Lőrinc nem köszönte meg az ellenzéki párt jogi segítségét, sőt: “gyurcsányista verőembernek” nevezte a DK politikusát, aki csak azért “teper, mert kimaradt a DK árnyékkormányából”. Hozzátette a korrupcióról szólva, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzása idején volt a 4-es metró ügye, ami Brüsszel szerint korrupciós eset volt (az egyébként nem állami, hanem fővárosi beruházás volt – a szerk.).
Válaszában az igazságügyi államtitkár Répássy sem hagyta ki a gyurcsányozást. A politikus szerint eddig egy miniszterelnök ellen volt ügyészségi eljárás, bár megszüntették utóbb, ez Gyurcsány Ferenc volt. Így “az ügyészség vádmonopóliuma szerinte eddig csak Gyurcsányt védte”, mert akkoriban nem fordulhatott bárki az ügyészséghez “vádkikényszerítéssel”, mint majd most. Megjegyezte:
szó sincs arról, hogy eljátszatná a kormány az Alkotmánybírósággal ezt a törvénybuktatást, akkor nem mi nyújtottuk volna be, megtette volna más.
A normakontroll-javaslat szavazására közben benyújtotta a DK a jelzett Alaptörvény-módosítót – sorrendben a tizenkettediket. Ez “felhatalmazást ad arra, hogy az ügyészségen kívül más személynek is legyen joga arra, hogy vádat emeljen a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény, illetve az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmény esetén a bíróság előtt”.
