Orbán a Twitteren is szabadságharcos, csak nem úgy
„Csapjunk egy kis zajt!” – ezzel a mondattal, pontosabban ennek az angol megfelelőjével nyitott a Twitteren Orbán Viktor, október elején, amikor Németországba utazott, hogy Olaf Scholz kancellárral tárgyaljon. Az eredetileg rövid, szöveges üzenetek megosztására kitalált, hazánkban visszafogott népszerűségnek örvendő közösségi platformon a magyar miniszterelnök negyedik hete aktív. Kizárólag angolul posztol, és a profilján a külföldi közönségnek úgy mutatkozik be, mint „szabadságharcos, férj, apa, nagyapa és Magyarország miniszterelnöke” (szigorúan ebben a sorrendben).
Nem ez az első kommunikációs kísérlet, amellyel angolul igyekszik megszólítani a netezőket (korábban a Facebookon próbálkozott már kétnyelvű bejegyzésekkel). Ugyanakkor, mivel most elválik, hogy a hazai és a külföldi követőihez milyen csatornán szól, tanulságos megnézni, hogyan használja Orbán a Twittert, milyen képet közvetít itt magáról, és miben különbözik ez a kommunikációja a már jól bejáratott facebookostól.
Mit keres Orbán egyáltalán a Twitteren?
Aki nem egy kő alatt, internet hozzáférés nélkül élt az elmúlt években, annak biztosan feltűnt már, hogy a Twitterre újonnan megérkező Orbán összességében egyáltalán nem újonc a közösségi médiás politizálásban. Sőt, a hazánkban legnépszerűbbnek számító platformok közük többet is kifejezetten sikeresen használ a miniszterelnök (stábja):
Ha mégis szeretné növelni hazai elérését egy újabb platformon, akkor nemcsak a YouTube (7,27 millió) és a TikTok (2,17 millió), de még a Snapchat (1,1 millió) is lényegesen nagyobb magyar nyelvű közönséget biztosítana, mint a Twitter, amit hazánkban 448,4 ezer ember használ. Orbán azonban bevallottan külföldi netezőket akart megszólítani, amikor megjelent a Twitteren, sajtófőnöke,
Havasi Bertalan azt közölte, hogy elsősorban a nemzetközi közvélemény tájékoztatása a cél.
A kormányközeli Századvég elemzője az Euronews kérdésére azt emelte ki, Orbán kabinetje számára most a jogállamisági eljárások miatt is kulcsfontosságú, hogy az érvelését külföldön is széles körben megismertethesse. Márpedig, „a Twitternek jobb a lefedettsége az angolszász világban” – ezzel magyarázza Kiszelly Zoltán azt, hogy mit miért most jelent meg Orbán a Twitteren.
A Twitter „jobb lefedettsége” persze külföldön is vitatható, hiszen nem csak hazánkban, globálisan sem tartozik a legnépszerűbb közösségi platformok közé. Világszinten csak a 15. legnépszerűbb, de az USA-ban, az Egyesült Királyságban és egész Európát tekintve is kevesebben használják, mint a Facebookot vagy az Instagramot. Az ugyanakkor igaz, hogy a Twittert szokás angol nyelven a „legpolitikusabb” közösségi oldalnak tartani, nem véletlenül. Egy friss kutatás szerint minden harmadik Twitter-bejegyzés politikai témájú az USA-ban.
Milyen témákról posztol?
Orbán Viktor alig 22 órája twitterezett, amikor az összezavarodott Travolta-mémmel kereste "jó barátját", Donald Trumpot, mintha nem is hallott volna arról, hogy Capitolium ostroma után az USA korábbi elnökét örökre kitiltották a platformról. A Twitter korábban Donald Trump kedvenc online kommunikációs eszköze volt, már 2016-os elnökké választása előtt, a kampányában is szívesen használta. Az Egyesült Államok vezetőjeként pedig gyakran a Twitter-csatornáján jelentett be fajsúlyos politikai és személyi döntéseket. Azután tiltották ki, miután 2021-ben arra biztatta a követőit a platformon, ne fogadják el a minden létező hatóság és hivatalos szerv által hitelesített választási eredményt, amelyen elbukta az elnöki pozíciót Joe Bidennel szemben.
Orbán másodszor is úgy posztolt a korábbi amerikai elnökről, mint a „jó barátjáról”, amikor egy október 26-ai tweetben közölte, hogy levele jött Trumptól. A bejegyzéshez csatolt kép szerint az exelnök kinyomtatta a Fox News online megjelent cikkét (amiben Szijjártó arról beszélt, hogy Magyarországnak előnyére válna, ha Trump visszatérne a hatalomba), erre írta rá kézzel, hogy "Victor, annyira igaz!”. Orbán ehhez Trump választási szlogenjére utalva annyit fűzött hozzá, hogy „Tegyük újra naggyá az amerikai-magyar kapcsolatokat.”
Donald Trump felfüggesztett fiókját minden adandó alkalommal megjelölte Orbán a posztjaiban, de nem a republikánus politikus volt az egyetlen, akinek címzett üzeneteket:
Ezeknek megjelöléseknek abból a szempontból is van jelentőségük, mert egy friss Twitter-fiók esetében az új követők elérésének egyik eszköze lehet, ha már saját követőtáborral rendelkező profilokkal kerül interakcióba.
Új közönség elérésének az eszköze lehetne a hashtagek használata, de a magyar miniszterelnök ebből a szempontból nem tűnik kifejezetten tudatosnak vagy következetesnek. Egyrészt azért, mert a bejegyzései többségében (harmincötből húszban) egyáltalán nem szerepelt ilyen kattintható keresőszó. Másrészt azért, mert amiket használt, azok sem következetesek (utalt a háborúra a #RussianUkrainianWar és a #RussiaUkraineWar hastagekkel is), ráadásul gyakran túl általánosak (pl. verseny, szankciók, bővítés, diverzifikáció).
Az mindenesetre a hashtag-használatából is jól látszik, hogy eddig a leginkább EU-s ügyekben posztolt Orbán, aki a leggyakrabban az októberi EU-csúcsra utaló #EUCO szerepelt a posztjaiban.
Na de miben más ez, mint a Facebook?
Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem magyarul jól beszélő jogászprofesszora már Orbán twitteres feltűnésekor úgy vélte, hogy a magyar miniszterelnök a platform segítségével igyekszik kedvezőbb képet festeni magáról. Szerinte Orbánnak azért lenne fontos, hogy egy olyan normális európai konzervatívnak lássák, akit történetesen éppen támadnak az európai liberálisok, mert igencsak nagy gondokkal néz szembe, ha nem sikerül kicsalogatnia a remélt milliárdokat az EU zsebéből.
Ebből a megközelítésből beszédes, hogy milyen különbségeket lehet felfedezni abban, ahogyan az EU-csúcsról posztolt magyarul a Facebookon és angolul a Twitteren.
Előzetesen magyarul harcolni készült, és arról írt, nem fogja megengedni, hogy semmibe vegyék Magyarország érdekeit. Angolul viszont finomabb hangnemet ütött meg, nem csatába indult, csak „hatalmas vitára” készült. Arról mindkét platformon posztolt, hogy az uniós „gázársapka” hazánk számára „gázembargót” jelentene. De a hatósági áras benzinhez és csirke far-háthoz szoktatott magyar követőnek szánt verzióból valamiért kihagyta azt a Twitteren még egy mókás GIF-fel is illusztrált poént, hogy
az ársapka olyan, mintha a kocsmában a fogyasztó próbálná meg diktálni az árakat: nem fog megtörténni.
Az EU-csúcs eredményeit Orbán a Twitteren és a Facebookon is egyaránt sikerként kommunikálta. Az angolul olvasó követőit arról tájékoztatta, hogy „tisztességes alkut” kötött Brüsszelben, amire a kívánatos uniós együttműködés példájaként hivatkozott. Magyarul viszont arról írt, hogy „fair megállapodást” ki kellett harcolni, de hosszú csatában sikerült megvédeni a magyar érdekeket.
Szintén felfedezhető némi különbség abban, hogy az új olasz miniszterelnök választási győzelméhez gratulálva magyarul azt emelte ki Orbán, hogy Meloni olyan nő, aki soha sem adja fel, angolul inkább azt emelte ki, hogy ez az európai jobboldal "nagy napja" volt.
Említésre méltó az is, hogy Orbán Viktor november 4-éről ugyanazzal a félárbocra eresztett, magyar zászlótól készült képpel emlékezett meg a Facebookon és a Twitteren is, mindkét esetben anélkül, hogy a szovjet megszállásról konkrétan írt volna. Magyarul csak ennyit posztolt: „1956 mártírjaira emlékezünk”. Angolul egy hosszabb bejegyzést tett közzé:
Ma nemzeti gyásznap van. Ők 1956-ban leverték a forradalmunkat, azonban a szabadság és a szuverenitás iránti szeretetünk máig is él.
Ezután lett mém Ukrajnában abból, hogy Orbán nem meri leírni, ki vonult be Magyarországra november negyedikén.
Magad uram, ha propagandistád nincsen?
Az nem meglepő, hogy Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökeként gyakrabban posztol magyarul a Facebookon (ahol a napi átlaga 2 poszt felett van), mint angolul a Twitteren (ahol eddig kb. napi egy poszt az átlaga), mint ahogy az sem, hogy Orbán a hazai közönségnek szánt platformokon (ideértve az Instagramot is, ahol jellemzően a képes/rövid videó bejegyzéseit recitálja) nem sokat foglalkozik külpolitikai hírekkel.
Az ugyanakkor figyelemre méltó, hogy amíg a Facebookon szinte soha nem oszt meg külső tartalomra mutató linkeket, addig a Twitteren posztolt már hírcikkeket saját kommentárral a Bloombergtől, az Euronewstól, a Politicótól, a német Budapester Zeitungtól és a francia Le Point-tól is.
Ennek a különbségnek az egyik magyarázata lehet, hogy a Facebookon a viralitásra törekedve mellőzi Orbán oldala a híroldalak linkjeit, mivel ennek az platformnak az algoritmusa nem kedvez a külső tartalmakra mutató bejegyzéseknek. De azt is érdemes megfontolni, hogy a Orbán a szakértők szerint a nyugati média főáramát megkerülve igyekszik nyugati közönséget építeni magának, hiszen külföldön nem számíthat Orbán egy hozzá lojális médiabirodalomra úgy, mint itthon. Ha innen nézzük, a kormány a külföldi hírfogyasztók esetében csak úgy tudja (át)értelmezni a híreket, ha kommentálja azokat, mivel nincsenek olyan nagy elérésű platformjai, ahol a kormánykommunikációhoz igazított formában jelennek meg a hírek.
Kiket követ Orbán?
Orbán Viktort négy héttel a felbukkanása után több mint 96 ezren követik a Twitteren, de ennél fontosabb üzenete van annak, hogy maga a miniszterelnök kiket követett be elsőként, mivel ez is egy jól látható eleme a a Twitter-profiloknak. Két nap után a 444 szedte össze az első 42 olyan twitterezőt, akikkel Orbán ebben a formában virtuálisan egy platformra helyezkedett. Akkor a külföldi, javarészt jobboldali politikusok és a külföldi konzervatív/nacionalista értelmiségiek (filozófusok, újságírók, politikai kommentátorok) uralták a listát. Bekövette néhány fideszes kollégáját (Novák Katalint, Deutsch Tamást, Varga Juditot, Orbán Balázst és Kovács Zoltánt) is, de focihoz köthető oldal még nem jelent meg a profilján.
Az azóta eltelt időben Orbán még néhány újabb jobboldali politikus/politikai gondolkodó mellett bekövette a két legnagyobb focis szervezet (FIFA és UEFA) oldalát és a nyugati országok kereszténydemokrata pártjai tömörítő Centrista Demokrata Internacionálét, illetve a National Conservatism nevű nemzetközi mozgalmat is.
Az Orbán által bekövetett emberek között egyébként felülreprezentáltak az amerikai arcok, ez pedig azt sejteti, hogy a miniszterelnök nemcsak az EU-s küzdelemben igyekszik újrapozicionálni magát. Összességében mindenesetre úgy tűnik, hogy
Orbán, aki idehaza évek óta hangosan vonul csatába Brüsszel ellen, a Twitteren eltöltött első hónapja alapján ott egy visszafogottabb szabadságharcos képét sugározza, aki az együttműködés fontosságát gyakran hangsúlyozza, uniós ügyekre koncentrál és a tárgyalóasztal mellett győz.
