Nyolc ábrán, mit tett a háború és a Fidesz a magyar gazdasággal
Alaposan a feje tetejére állt Magyarország, mióta egy ével ezelőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát. Számos gazdasági mutató enyhén szólva nem pozitív irányba változott - a hatásokat nehéz, ha nem lehetetlen szétválogatni: természetesen a háború meghatározó tényező, de általánosságban kijelenthető, hogy a magyar kormány félrekezelte/félrekezeli a válságot, ezzel tovább súlyosbítva a problémákat. Ilyen probléma az infláció: az élelmiszerekért péládul idén januárban már mésfélszer annyit kellett fizetni, mint egy évvel korábban.
A kormány az egészet igyekszik Brüsszelre kenni, de ez nyilván fals érvelés, a magyar infláció immár messze a legmagasabb az egész EU-ban. A kormányzati intézkedések legfeljebb elodázni voltak képesek az infláció begyorsulását, cserébe, amikor a hazai infláció felpörgött, gyorsabban és magasabbra nőtt, mint bárhiol máshol.
Az infláció persze nem csak Magyarországon nőtt drasztikusan, az áremelkedések egyik oka az energiahordozók, a gáz és annak nyomán az áram mindenbe beépülő drágulása.
Az inflációt pörgető saját, hazai tényező a forint drasztikus leértékelődése, ami minden importot megdrágított.
A forint zuhanórepülését végül a jegybanknak sikerült megállítania, ám ezért az ország hatalmas árat fizet: a 18 százalékos irányadó kamat fenntartása a jegybanknál százmilliárdos veszteséget okoz. Továbbá megemeli azokat a referenciakamatokat, amelyek a lakossági és vállalati hiteltermékek árazásában meghatározóak. A hitelek megdrágulása miatt tavaly év végére a lakossági jelzáloghitelezés például szinte teljesen lefulladt.
Az importra visszatérve, az elszállt energiaárak és a gyenge forint együtt történelmi mélységekbe lökték az ország külkereskedelmi egyenlegét, és azáltal folyó fizetési mérlegét.
A drága energia, a drága import, a drága hitelek miatt végül a gazdasági növekedés leállt Magyarországon, 2022 utolsó két negyedévében a gazdasági technikai recesszióban volt, vagyis a GDP csökkent a megelőző negyedévhez képest. A kormány optimista, azt reméli 2023 közepétől visszapattanás következik, s az egész évet tekintve elérhető a 1,5 százalékos növekedés.
Végül, de nem utolsó sorban van egy statisztika, ami rendkívül szemléletesen mutatja a háború hatását: az orosz és ukrán vendégéjszakák alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, szállodákban, panziókban. Az ukrán vendégek esetében a szót nyugodtan idézőjelbe tehetjük: nagy többségben vélhetően háborús menekültek szálltak meg, nem turisták.
