Novemberre csökkenhet tíz százalék alá az infláció a Bankholding elemzői szerint
6-7 százalék közé lassulhat az év végére az infláció, egy számjegyűre novemberre csökkenhet a fogyasztói árak drágulásának mértéke – mondta el Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a hvg.hu kérdésére a társaság sajtóbeszélgetésén. A szakértő júniusra várja azt, hogy 20 százalék alá esik be a pénzromlás szintje, ezt követően indulhat be egy gyorsuló áresés, amelyet hajt a tavaly júliusban bevezetett adók beépülése az árszintbe, illetve az is, hogy a szintén tavaly júliusban megemelt energiaáraknál akár csökkenést sem lehet kizárni.
Amíg az inflációs prognózis valamivel rosszabb, mint amit három hónappal ezelőtt vártak az elemzők – akkor 17,5 százalékos átlagos éves szintet jósoltak, most 18,5 százalékosat –, a GDP-növekedés esetében javítottak prognózisukon 0,8 százalékról 1 százalékra. Ezt Suppan Gergely elsősorban azzal indokolta, hogy az akut energiaválság elmaradt: a gáztárolók feltöltöttsége még mindig magas és az árak esése is tartós. Így az ősszel várt nagy mértékű leállás végül kisebb mértékű lett például a vendéglátásban, és az újranyitás is elindult, ez a folyamat pedig egyre több ágazatra terjedhet ki. Ami a fogyasztást illeti, ott az első negyedévben még zsugorodásra számítanak, de ez a második negyedévben már változhat, a harmadikban pedig – az infláció csökkenésével párhuzamosan – érdemi javulás várható Suppan Gergely szerint.
A GDP növekedésében jelentős szerepe lehet a mezőgazdaságnak, amely a tavalyi történelmi aszály miatt a Bankholding elemzői szerint önmagában 1,2 százalékponttal gyengíthette a magyar gazdaság teljesítményét. Itt egyelőre kedvező jeleket látnak, de a kritikus időszak természetesen a nyár lesz – a tavalyi alacsony bázisra mindenesetre mindenképpen jelentős növekedéssel lehet számolni.
Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy az uniós forrásokat érintő megállapodás mennyiben húzhatja előre a gazdaságot, Suppan arra hívta fel a figyelmet, hogy bár bizonyos szempontból javíthat a helyzeten – a beígért pedagógus-béremelés például önmagában javíthat a bérstatisztikán, ahol erre az évre 4,5 százalékos reálbércsökkenést várnak –, az érdemi hatás azonban elhúzódhat, ahogy a beígért pénzek lehívása sem megy egyik napról a másikra. Kuti Ákos, a Magyar Bankholding Stratégiai Elemzés Központjának vezetője azt mindenesetre kiemelte, hogy a forintárfolyamnál egy megállapodás 5 százalékos javulást hozhat rövid távon.
Az euró árával kapcsolatban is javítottak korábbi prognózisukon az elemzők. Amíg januárban még 390 forintos árfolyamot prognosztizáltak az év végére, most már 378-cal számolnak – érdemes megjegyezni, hogy ez valamivel gyengébb, mint a mostani, 370 forint körüli szint.
A mostani szinthez nyilvánvalóan hozzájárul az is, hogy a jegybank jelenleg 18 százalékos irányadó kamatot tart fenn – ez a magas kamatszint azonban korlátja lehet a növekedésnek. Ez látható főleg az építőiparban, elsősorban a lakáspiacon, ahol a magas kamatok miatt az aktivitás jelentős visszaesése és az árak csökkenése egyszerre tapasztalható. Nincs ez azonban így a kereskedelmi ingatlanoknál – ez leginkább arra vezethető vissza, hogy itt a finanszírozás elsősorban euróban, eurókamatokkal történik – jegyezte meg Suppan.
Az elemzők arra számítanak, hogy az év végére 10,5 százalékra csökkenhet a jelenleg 13 százalékos jegybanki alapkamat, ezt megelőzően azonban fontosnak látják azt, hogy az irányadó kamat is 13 százalékra essen vissza, hiszen a 18 százalékos szint nemcsak a lakáspiacon, de a gazdaság egészét is korlátozza már.
A munkaerőpiaccal Horváth András, a társaság vezető elemzője azt emelte ki, hogy a magyar ellenállónak bizonyult részben az aktivitás emelkedése, részben pedig egy szektoriális átrendeződés miatt is (például az energiaválság miatt bezárt vendéglátóhelyeken dolgozók máshol találtak maguknak állást). A kormány által célul tűzött 500 ezres növekedés szerintük úgy lenne elérhető, ha a magyar munkaerőpiacban reálisan meglévő 180-200 ezres tartalék mellé 300 ezer vendégmunkás érkezne. A vendégmunkások magas száma akár lassíthatja a béremelkedést, ebben az évben azonban ezzel nem számolnak: 2023-ban 14,5 százalékos béremelkedést prognosztizálnak.
Ami a tágabb kitekintést illeti, a Magyar Bankholding elemzői 2024-től 4 százalékot meghaladó GDP-növekedésre számítanak, 370 forintos euróárfolyam mellett. Az infláció – egy 2024 januári jelentősebb esés után – jövőre 3,6, 2025-ben 3,2 százalékos szintre süllyedhet, ami már a jegybank toleranciasávjában van.
