Novák Katalin két régi rekordot is megdöntött kegyelemadásban
Kétféle kegyelmi kérvényből is rekordszámút hagyott jóvá hivatala első, nem teljes évének csaknem 8 hónapjában Novák Katalin köztársasági elnök – derül ki a már a tavalyi teljes évet is tartalmazó, a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapjára még nem, de a kormányzat egy eldugott, igazságügyi aloldalára már felkerült éves adatsorból. Ez alapján a két legfontosabb megállapítás:
Az évről évre kiadott hivatalos statisztikában hagyományosan csak az első csoportba tartozó végrehajtási kegyelmeket tüntetik fel, hiszen ez a gyakoribb. Túl nagy számok azért ebben a kategóriában sincsenek: évente a néhánytól legfeljebb a néhány tucatig terjed a jóváhagyott kérelmek száma, és a pozitív döntések aránya jellemzően bőven 5 százalék alatti.
Hullámzó a benyújtott kérelmek száma is: az elmúlt 20 évben átlagosan évi 800 körüli szokott lenni, de egyes évek között háromszoros különbség is előfordul: a legtöbb, 1378 darab 2007-ben érkezett, a legkevesebb kérvény pedig egészen tavalyig a 2018-as 456 volt, de a 2022-es év negatív rekordot döntött a még ennél is kevesebb, mindössze 367 darabbal.
Az éven belüli bontást, így a Novák Katalinhoz köthető ügyeket úgy tudtuk kiszámolni, hogy a hvg.hu tavaly kikérte az elődje, Áder János hivatali idejére eső, május 10-ig szóló adatokat. Eszerint:
Ha a most is közzétett, az elmúlt 20 évet felölelő statisztikánál régebbieket is előveszünk, látszik, hogy Novák Katalin a maga 5,67 százalékos jóváhagyási arányával nagyon régi rekordot döntött meg. Ugyan egy évről, 1998-ról nem lelhető fel hivatalos adat, de 1990 óta minden más évből megvannak a számok. Ezek pedig azt mutatják, hogy Novák 5,67 százalékos arányára 25 éve nem volt példa.
Utoljára 1997-ben volt 5 százaléknál magasabb a pozitív elbírálások aránya: akkor Göncz Árpád a kérelmek 6,62 százalékát hagyta jóvá, 861-ből 57-et. Ő volt amúgy a legtöbb kegyelmi kérvényt jóváhagyó államfő: a legszigorúbb évében, 2000-ben is 2,5 százalékos arányt mutatott fel, a legmegengedőbb pedig első évében, 1990-ben volt, amikor a kérelmek 22,4 százalékát hagyta jóvá.
Novák Katalin ráadásul nemcsak az elmúlt 25 év pozitív rekordját döntötte meg a végrehajtási kegyelmeknél, hanem egy másik fajta eljárást, az eljárási kegyelmet érintő rekord is az övé, hiszen hivatala első évében egyszerre 7 eljárási kegyelmet is adott, márpedig ez az államfői kegyelmi jogkör annyira ritka, hogy az elmúlt 10 évben nem is volt rá példa.
Mivel az eljárási kegyelem nem szerepel az évről évre közzétett statisztikákban, az is csak a hvg.hu tavalyi közérdekű adatigényléséből derült ki, hogy Áder János 10 éves elnöksége alatt például egy ilyet sem hagyott jóvá, noha ez idő alatt összesen 25 kérelem érkezett hozzá. Novák Katalin pedig – kivételes módon – decemberben maga hozta nyilvánosságra, hogy 7 ilyen kérelmet engedélyezett.
A hvg.hu is beszámolt arról, amikor az államfő a Budaházy-ügy vádlottjai közül hétnek kegyelmezett meg. Novák indoklása szerint a másodfokon zajló per kisebb bűncselekményekkel vádolt, első fokon felmentett vádlottjait így is „alaposan megpróbálta” a 13 éve folyó büntetőügy. A terrorizmus vádjával folyó eljárást érintő kegyelmi döntését sokan bírálták, a büntetőügy politikai tartalma miatt:
A kegyelmi ügyeknél – személyiségi jogok miatt – hivatalosan sosem közlik az érintettek körét, legfeljebb kiszivárognak erről információk. Mivel az eljárási kegyelmi kérvény amúgy is egy kis számban előforduló, speciális eljárást takar, ezeknél még ritkább, hogy kikerül róluk információ. Arra pedig talán nem is volt még példa, hogy maga az államfő tegye közzé ilyen döntését.
A Novák döntését megelőzően nyilvánosságra került egyetlen eljárási kegyelmi ügy egyébként Göncz Árpád nevéhez kötődik. 1998 márciusában az államfő megszüntette a Farkas Flórián – akkor az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke – ellen gazdasági bűncselekmények miatt indított eljárást, így el is maradt a későbbi Fidesz-szövetséges már kitűzött bírósági tárgyalása.
A Göncz-időszak amúgy nem csak a sok jóváhagyott kegyelmi kérvény miatt volt egyedi. Az első, még ideiglenes elnökként Göncz által aláírt törvény az ’56-os események forradalom és szabadságharccá nyilvánítása volt, de aznap írta alá első kegyelmi határozatát is, az utolsó halálraítélt büntetését enyhítette életfogytiglanra. Mint mondta, “amíg én leszek, nem lesz kivégzés Magyarországon”.
A végrehajtási kegyelmi statisztikákból egyébként az is kiderül, hogy Áder Jánosé a rendszerváltás utáni évtizedek negatív rekordja: 2014-ben csak 4 kérelmező köszönhette neki a szabadságát a 753-ból, ami 0,53 százalékos arány. Hasonlóan alacsony számra az elmúlt bő 30 évben még egyszer volt példa: 0,57 százalékra 2010-ben, amikor Sólyom László és Schmitt Pál váltotta egymást államfőként.
A kegyelmi kérvényt elutasítás után újra be lehet nyújtani. Először hiába kért kegyelmet Geréb Ágnes is Schmitt Páltól, miután négy otthonszüléses ügyével összefüggésben két év börtönre ítélték. Később Schmitt utódjához, Áderhez is benyújtott kérvényt, és bár először nála sem járt sikerrel, újra beadta hozzá, majd 2018-ban már megkapta tőle a kegyelmet, így nem kellett börtönbe vonulnia.
Áder dönthetett még tavaly az öt év börtönre ítélt volt balmazújvárosi polgármester végrehajtási kérvényéről is, így neki sem kellett börtönbe mennie, a perújítási indítványát pedig visszavonta. A 24.hu írta meg, hogy Veres Margitot 2018-ban hivatali vesztegetés elfogadása miatt ítélték el, ám – a hamarosan szintén bíróság elé álló Völner Pál államtitkár döntése nyomán – szabadlábon várhatta ki az államfő kegyelmi döntését.
(Nyitóképünk illusztráció)
