Nincs könnyű csoport, de van, aminél csak jobb lehet – így várja az Eb-sorsolást a magyar válogatott
Véget ért a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokság selejtezősorozata kedden este, így a 24 kiadó helyből 21 gazdára talált. A teljes mezőny majd csak március végére alakul ki, amikor lezárul a Nemzetek Ligája pótselejtezőnek számító rájátszása: 21-én és 26-án tizenkét csapat küzd majd meg egymással a bejutásért.
Az Eb csoportbeosztásának sorsolását azonban már a jövő szombaton megejtik, a húzás előtt pedig a csapatokat a selejtezősorozatban elért eredményeik alapján hatosával kalapokba rendezték. Ezzel azt érik el, hogy a legjobbak ne kerüljenek már a csoportkörben össze. A június 14-én kezdődő tornán majd hat, négycsapatos csoportban kezdődnek meg a küzdelmek, ahonnan az első két helyezett, valamint a harmadikok közül a legjobb négy jut a nyolcaddöntőbe.
A 18 órakor kezdődő hamburgi sorsolást komoly reményekkel várhatja a magyar válogatott és a drukkerek. Marco Rossi szövetségi kapitány csapata öt győzelemmel és három döntetlennel megnyerte a G selejtezőcsoportot, és a teljes összevetésben a hatodik helyen zárt. Ezért a 2. kalap első helyére került. Az 1. kalapba kerültek a legerősebb csapatok, köztük Németország a házigazda jogán.
A válogatott 2016 és 2021 után sorozatban harmadszor jutott ki az Eb-re, és összességében ötödször vehet majd részt rajta. Először 1964-ben szerepelt az akkor még teljesen más lebonyolítási rendszerben, és mindössze a második alkalommal megrendezett kontinenstornán a csapat, ahol a bronzmeccsen 3-1-re győzte le Dániát. Legközelebb 1972-ben fordultak meg az európai porondon, amikor 2-1-re kikaptak a belgáktól, így a negyedik helyen zártak.
A mostani kijutás azért is különleges, mert egyenes ágon sikerült elérni. Az előző két alkalommal pótselejtezőre kényszerült az együttes: 2015-ben a norvégok ellen (összesítésben 3-1) vívta ki a részvételt a csapat, 2020-ban pedig – Szoboszlai Dominik emlékezetes góljával – Izland ellen fordítva. Ez azt jelentette, hogy előbb a harmadik kalap utolsó helyére csúszott be a válogatott, utóbb pedig a negyedik kalapban a harmadikra.
Ehhez képest is, de önmagában is jelentős fegyvertény a második kalapos pozíció, ha megnézzük, mely csapatok kerültek az elsőbe:
Németország, Portugália, Franciaország, Spanyolország, Belgium, Anglia.
A továbbiak így alakulnak:
A pótselejtezők lehetséges párosításai:
Végül az egyes párosítások győztesei játszanak majd egymás ellen, s ott dől el, hogy kik vehetnek részt az Eb-n.
Az azonos kalapba került csapatokat nem sorsolják egymás mellé, így az biztos, hogy Szoboszlaiék a törökökkel, a románokkal, a dánokkal, az albánokkal és az osztrákokkal nem kerülhetnek azonos csoportba.
Hogy mi lenne a legkönnyebb csoportösszeállítás a magyar válogatott számára, arról egy ideje már tart a polémia, az eddig ismert potenciális ellenfelek közül a FIFA-ranglista alapján a németekkel, a szlovénokkal és a szerbekkel lenne a legjobb összekerülni. A legrosszabb eshetőség pedig az, ha a vb-második franciákkal, a vb-harmadik horvátokkal és a címvédő olaszokkal kell majd a továbbjutásért megküzdenie a csapatnak.
A szövetségi kapitány a hét elején mindenesetre úgy nyilatkozott: bárkit is kapunk, kemény lesz az Eb. A selejtezősorozat tanulságairól is beszélt Rossi második életrajzi könyvének bemutatóján: szerinte sokat kell még fejlődni a játék olvasásában. „A körülményektől függően, anélkül, hogy kockázatoknak tennénk ki magunkat, meg kell tanulnunk gyorsítani vagy lassítani a játékot. A miénknek olyan csapatnak kell lennie, amely képes a ritmusa fölött játszani, ehhez viszont komoly erőnlét és erős személyiség szükséges. Ez néhány játékosunkban megvan, másoknak azonban még előre kell lépniük ilyen szempontból.”
Rossi hozzátette, hogy mindez már a felkészülési meccsekre is igaz, amelyeket erős csapatok ellen akar megvívni. Ilyen találkozókból négy lehet még az Eb kezdete előtt, kettő a március 18. és 26. közötti válogatott szünetben, kettő pedig valamikor június elején, amikortól már együtt tud készülni az együttes.
A válogatottat 2016-ban és 2021-ben is tömegek kísérték a külföldi meccseikre, és ez várhatóan jövőre sem lesz másként. Már az első, október végén zárult körben összesen több mint 10 millió jegyigénylés futott be az európai futballszövetséghez (UEFA). A következő igénylési ablak december 4-én nyílik, vagyis akik akkor próbálnak majd belépőhöz jutni, már tudni fogják, mely csapatok meccsére pályáznak. A szabályok szerint egy ember legfeljebb négy belépőt igényelhet, az UEFA pedig sorsolással dönti el, ki vásárolhat. A jegyek ára 30 eurótól indul, a legdrágább belépők 1000 euróba kerülnek. Mivel a tíz rendező város között meglehetősen nagyok a távolságok, a szurkolók naponta csak egy meccsre kaphatnak belépőt.
