Népszava: Államosítanák a magyarországi járóbeteg-ellátást
A hétvégéig kell nyilatkozniuk az önkormányzatoknak arról, hogy átadják-e a szakrendelőiket az államnak, közben az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) már január óta gyűjti a 136 nem állami tulajdonban lévő járóbeteg ellátó intézmény gazdálkodási és egyéb adatait – írja a Népszava.
Az Országgyűlés december végén fogadta el az egészségügy átalakításáról szóló törvényt, ez tette lehetővé, hogy az OKFŐ hivatala adatokat kérjen, hogy előkészíthesse a még nem állami fenntartású szakrendelők államosítását.
Az önkormányzatoknak most kiküldött tájékoztató levélben úgy fogalmaztak, hogy „a szakrendelők állami átvétele lehetőséget jelent járóbeteg-szakellátási feladatok hatékonyságának növelésére, a betegutak egységesítésére és a várakozási idők rövidítésére.”
Szeptemberben Takács Péter államtitkár egy szakmai fórumon elismerte, hogy a szakrendelők államosításának ötlete az övé, de arra hivatkozva igyekezett hűteni a kedélyeket, hogy nem fogja erőltetni az államosítást, ha az önkormányzati szakrendelők építészeti, műszaki, betegforgalmi és kihasználtsági felméréséből az derülne ki, hogy az nem jó ötlet.
Tavasszal döntenek Orbánék a szakrendelők államosításárólSzerdán a Fővárosi Közgyűlés mondta ki, hogy hagyják meg az intézményeket az önkormányzatoknál. Most a belügyi államtitkár beszélt arról, hogy még nincs döntés.
A Fővárosi Közgyűlés tavaly év végén egyhangúlag megszavazta, hogy a szakrendelők átadásáról a kerületeknek maguknak kell dönteniük. Havasi Gábor, a Fővárosi Önkormányzat tanácsnoka a Népszavának azt mondta, Budapestnek három szakrendelése van, valamennyi a hajléktalanellátásban. A városvezetés elzárkózik az államosítástól, azokat maga szeretné a továbbiakban is fenntartani. A Fővárosi Közgyűlés jövő héten szerdán dönthet az ezzel kapcsolatos előterjesztésről. Az államosítás ellentmond a főváros-kormány 2019-es megállapodásának, melynek az volt a célja, hogy a budapestiek érdekében fejlesszük az alap- és a járóbetegellátást.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Újpesten rendkívüli képviselő-testületi ülést is tartottak ebben az ügyben, ott egyhangú döntés született arról, hogy nem akarják átadni az államnak a szakrendelőt.
Soproni Tamás szerint „buta döntés lenne a központosítás”, amellyel forrást is kivonnának az ellátórendszerből. Terézváros ellenzéki polgármestere azt mondta, hogy a szakrendelő működési költségeinek, eszközbeszerzéseinek mintegy 15 százalékát most az önkormányzat biztosítja. Terézvárosban a hónap végén döntenek arról, hogy elfogadják-e az államosítást, Soproni azt fogja képviselni, hogy az önkormányzat fenntartásában maradjon a Csengeri utcai rendelőintézet.
A Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség tavaly nyáron 12 pontban gyűjtötte össze az államosításnak ellentmondó érveit. Ebben többek között szerepelt, hogy a központosítással romlana a betegek hozzáférése az ellátásokhoz, elvesztenék az ott most még munkavállaló orvosokat, szakdolgozókat.
Korábban, 2013-ban minden magyar önkormányzatnak volt már lehetősége önként átadni a szakrendelőjét az államnak, ezzel akkor az önkormányzatoknak mindössze öt százaléka élt.
A kórházakhoz akkor hozzácsatolt szakrendelők a Medicina2000 szerint elveszették önállóságukat. Például a Gönci Szakrendelőt, amit a sátoraljaújhelyi kórházhoz integráltak, azt azóta bezárták, és remény sincs az újraindítására.
