Nem volt rá szükség, ezért nem terveztek porátfúvás elleni védelmet az M1-es autópályára
Az autópálya üzemeltetőjét azután kerestük meg, hogy március 11-én, szombaton lokális porátfújás miatt nullára csökkent látótávolság és valószínűleg emberi hiba okozott tömegkarambolt az M1-es autópályán Herceghalom térségében. A balesetben 32 személygépkocsi, öt kisteherautó és hat kamion rohant egymásba, egy 44 éves sofőr meghalt, több tucat ember pedig, köztük tíz gyermek is, súlyosan vagy életveszélyesen megsérült.
Bár a porvihar nem volt előzmény nélküli, a pályán mégsem kényszerítette ki senki az időjárási viszonyoknak megfelelő sebesség betartását. A rendőrség büntetőeljárást indított a baleset körülményeinek kivizsgálására, ennek eredménye azonban egy ideig még biztosan nem várható.
Azt az MKIF Zrt. is megerősítette, hogy az M1-es autópálya érintett szakaszán, és a baleset helyszínén is volt védmű – egészen pontosan egy növénysáv –, annak feladata azonban nem por- és szélátfúvás, hanem a hófúvás megakadályozása.
Az, hogy a porvihar ellen nem telepítenek védműveket, nem csak az M1-esre jellemző, írja válaszában az autópályakezelő: Magyarországon sehol nincs ilyen akadály, mivel
a hazai időjárási viszonyok ezek betervezését, telepítését eddig nem tették szükségessé.
A múlt szombaton kialakult helyzetet sem megszokott, hanem extrém időjárási körülmények okozták – tették hozzá.
Ha a már rendelkezésre álló vagy jövőbeli tervek azt írták volna, hogy telepítsenek ilyen védműveket, akkor természetesen megteszik. Mint írták, „amennyiben a tervek tartalmaznak ilyen előírásokat, vagy hatósági hozzájárulások ilyen kötelezettséget előírnak, úgy azoknak eleget kell tenni”.
Lehetőség jelenleg télen, mobil hóvédművek telepítésére van, ezeket olyan útszakaszok mellé építik, ahol nincs véderdő sáv, jellemzően az úttól körülbelül 30 méter távolságra.
Az MKIF Zrt. ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a hóvédművek nem azonosak a por-, vagy szél elleni védelemmel. Márpedig szélfogó berendezés jelenleg nem áll rendelkezésre.
A tömegbalesettel kapcsolatban sokáig azt sem lehetett tudni, hogy az MKIF küldött-e autókat a helyszínre a baleset előtt, hogy felmérjék, szükség van-e korlátozásra, mint ahogy az sem világos, létezik-e egyáltalán protokoll homokvihar esetére. Lapunknak most azt válaszolták, hogy – amint azt rendelet is kimondja – a pályaszakaszokon az útellenőrzést naponta kétszer végzik, előre meghatározott körzetbejárási terv alapján. Ezenkívül az autópálya hálózaton elhelyezett kamerák képei alapján is végeznek megfigyelést.
A közút forgalmi rendjét pedig az 5 évenkénti rendes forgalmi rend felülvizsgálatok során értékeli a közút kezelője.
Ha valahol váratlan esemény lép fel a pályán – például hóátfúvás, baleset vagy szennyeződés –, arról bárki tehet bejelentést az érintett hatóságoknak (rendőrség, tűzoltóság, mentők) vagy értesítheti a közútkezelőt is.
„Minden bejelentésre azonnal reagálunk” – írták.
Ez azt jelenti, hogy tájékoztatják róla a területileg illetékes mérnökség diszpécserszolgálatát, aki az ügy jellegétől függően intézkedik az útellenőr és/vagy más szervezetek (így különösen a rendőrség, tűzoltóság, mentők) értesítéséről.
Az, hogy mennyi idő alatt érnek ki egy helyszínre, az a távolságtól és a forgalmi viszonyoktól is függ. Normál esetben ez még a legtávolabbi hely esetében sem több, mint fél óra, de a szombati tömegszerencsétlenségnél sok nehezítő tényező is közrejátszott.
Ott a „kialakult közlekedési helyzet és torlódás olyan jellegű és mértékű volt, amely akadályozta a helyszín megközelítését mindenki, még a megkülönböztető kék villogó jelzés használatára jogosultak számára is” – írták. Az MKIF emlékeztetett rá, hogy az üzemeltetők nem használhatnak megkülönböztető jelzést.
Azt, hogy az autópálya üzemeltetője megfelelően végzi-e a munkáját – az ellenőrzött feladat jellegétől függően –, a közlekedési hatóság és a közlekedésért felelős mindenkori minisztérium ellenőrizheti.
