Nem Oroszország lőtte Lengyelországot, mégis Moszkvát tartja felelősnek a Nyugat
Előbb Andrzej Duda lengyel államfő, majd nem sokkal később Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára mondta azt, hogy a vizsgálatok első eredményei szerint „valószínűleg” az ukrán légvédelem által kilőtt két Sz-300-as rakéta tévesztett célt, és okozott tragédiát Lengyelországban. „Nincs jele annak, hogy a lengyelországi robbanás szándékos akció eredménye, és annak sincs jele, hogy Oroszország agressziót készítene elő a NATO ellen” – mondta Stoltenberg. A norvég politikus azt is hangsúlyozta, hogy a katonai szövetség teljes szolidaritást vállal Lengyelországgal, majd üdvözölte, hogy a NATO-tagországok és a nyugati szövetségi rendszer más tagjai újabb légvédelmi eszközöket adnak át Ukrajnának. Szerinte a háború előbb-utóbb egy békemegállapodással ér véget, ám hogy ez mikor történik, az attól függ, hogyan teljesít a hadszíntereket az ország szuverenitását védelmező ukrán hadsereg.
Bár Duda és Stoltenberg is azt hangsúlyozta, hogy a hatóságok folytatják a vizsgálódást, az is kiderült, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete, február 24-e óta folyamatosan a közeli légtérben szolgáló amerikai felderítő gépek észlelték a rakétát. Minden bizonnyal a repülők személyzete egyből észlelhette, hogy a rakétákat nem az oroszok lőtték ki, hiszen a röppályából megállapítható volt, hogy az indítás ukrán területen történt. Ezzel egyébként azt is érthetővé vált, hogy miért nem aktivizálódtak a NATO Lengyelországban állomásozó NATO légvédelmi erői, ahogy Stoltenberg fogalmazott, a rakéta röppályája „nem mutatott szándékos támadásra utaló jeleket”. A főtitkár szerint a szövetség folyamatosan nyomon követi az Ukrajnában zajló eseményeket, és amennyiben szükséges, újabb erőket vezényel a NATO keleti szárnyára.
Mégis Moszkva
Ugyan a NATO nem tette közvetlenül felelőssé Moszkvát az incidens miatt, a Nyugat szerint a rakéták becsapódása az orosz politika következménye. „Ami történt, nem Ukrajna hibája. Oroszország felelős azért, ami tegnap Lengyelországban történt, mert Moszkva az, amely háborút kezdett szomszédja ellen, s rakétazáport zúdított Ukrajnára” – magyarázta. A NATO ugyanakkor levette a napirendről azokat a konzultációkat, amelyeket a szervezet alapszerződésének 4. cikkelye alapján akkor kell megtartani, ha veszélybe kerül valamely tagország biztonsága. Stoltenberghez hasonlóan vélekedett Olaf Scholz német kancellár és Rishi Sunak brit miniszterelnök is. A G20-ak tanácskozásán résztvevő két politikus azt hangsúlyozta, mindez nem történt volna meg, ha Oroszország nem támadja meg Ukrajnát. „Ez a putyini háború durva és kegyetlen valósága. Amíg tart a háború, veszélyben vagyunk, és veszélyben van szövetségeseink biztonsága is” – mondta a brit miniszterelnök.
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára közölte, Kijev kész arra, hogy átadja a nyugatiaknak azokat a bizonyítékokat, amelyek az mutatják, a lengyelországi incidensben érintett Oroszország. „Várjuk szövetségeseinktől azokat az információkat, amelyek alapján azt állapították meg, hogy az ukrán légvédelem rakétája csapódott be lengyel területen. Ukrajna azt kéri, hogy haladéktalanul tegyék lehetővé, hogy szakértői meglátogassák az incidens helyszínét” – írta Danilov. Ukrajna azt igyekszik bebizonyítani, hogy nem egy eltévedt ukrán rakéta zuhant le Lengyelországban: Kijev szerint egyszerre csapódtak be egy ukrán légvédelmi rakéta és a vele eltalált orosz rakéta roncsai.
Ukrán "sandaság"?
Moszkvában Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő „visszafogottnak” minősítette az incidenssel kapcsolatos nyugati reakciót, Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház, az Állami Duma elnöke viszont azt mondta, itt az ideje annak, hogy a Nyugat véget vessen Ukrajna felfegyverzésének. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a nyugati politikusok ne csak meghallják, hanem meg is értsék, hogy a kijevi rezsim mindent elkövet annak érdekében, hogy kiszélesítse a konfliktust” – mondta, közvetve azzal vádolva Ukrajnát, hogy szándékosan lőtt át rakétákat nyugati szomszédja területére. Az ügy érdekessége, hogy tőle szokatlan módon egyelőre nem szólalt meg Vlagyimir Putyin államfő, aki moszkvai híresztelések szerint azt tervezi, hogy tíz év óta először nem tartja meg szokásos éves „virtuális beszélgetését” az ország polgáraival.
Oroszország egyébként azt is cáfolta, hogy amikor kedden mintegy száz rakétával, illetve drónnal támadta a hadsereg Ukrajnát, Kijev is célpontok között lett volna. „A romba döntött lakóházakról bemutatott felvételeken látható károkat a városban elhelyezett légvédelmi rakéták lezuhanása és az önmegsemmisítő rendszer működésbe lépése okozta” – állította az orosz védelmi minisztérium.
Közben az is kiderült, hogy nem robbant fel a Lengyelország területén becsapódott rakéta robbanófeje, a detonációt állítólag az eltalált traktorban lévő üzemanyag begyulladása okozta. Az incidens közvetlen környezete továbbra is zárva van, a helyszínen katonák és rendőrök vizsgálódnak.
