Nem mindegy, milyen típusú és mennyi ideig tart a menopauzára kapott hormonpótló kezelés
Még mindig nagy a zűrzavar
A korábbi gyakorlattal ellentétben ezt ma már nyíltan közlik is az érintett nőkkel, amivel egyúttal a kezükbe helyezik a döntés felelősségét is.
„Nem volt elegáns a változókortól, ahogy beköszöntött hozzám. A drasztikus tünetek annyira megkeserítették a mindennapjaimat, hogy muszáj volt orvoshoz fordulnom, aki hormonpótló kezeléseket ajánlott. A nőgyógyász nem kertelt, azt is mondta, hogy ezzel valamennyivel több az esélye a mellrák kialakulásának, de messze nem biztos, hogy érinteni is fog. Nehéz döntés volt, de végül bevállaltam” – meséli az 55 éves Hedvig, aki két éve szánta el magát a lépésre.
A hormonpótló terápia (HPT) a menopauza okozta súlyos tünetek kezelési lehetősége, ami valóban növelheti a mellrák esélyét. De a mellrák kockázata igen sok mindentől függ: hogy az érintett milyen típusú HPT-ben részesül és mennyi ideig, túlsúlyos-e vagy sem, dohányzik-e, vannak-e alapbetegségei, vagy hogy hány éves.
Egy jelentős felfutást követően az utóbbi időben erősen csökkent a hormonpótló kezeléseket igénybe vevő nők száma. Igen sokan a fitoösztrogének és más természetes megoldások felé fordultak, miután 2002-ben a Women's Health Initiative által végzett tanulmány azt írta, hogy a hosszan tartó hormonpótló kezelések jelentősen növelik az emlőrák kockázatát. Azóta újabb tanulmányok arra mutattak rá, hogy az ilyen típusú kezelések alacsonyabb kockázatokkal és több előnnyel járnak azoknál a nőknél, akik 60 éves koruk előtt, azaz a menopauzát követő 10 éven belül kezdik meg a kezelést. Azzal viszont számolni kell, hogy az idősebb vagy a több, mint 10 éve menopauzában lévő nők esetében a kockázatok valóban meghaladhatják az előnyöket.
A hormonpótló kezelések két fajtája
Iványi Orsolya menopauza aktivista épp az egymásnak ellentmondó információk miatt tavaly szeptemberben 500 nőt kérdezett meg arról, hogy szednének-e hormont. A hölgyek fele azt mondta, hogy nem, 56 válaszolt igennel, 170 pedig csak akkor vállalná ezt a kezelést, ha már semmi más nem segít. Mindössze 18 nő írta azt, hogy belevágott a hormonterápiába.
Jelenleg Magyarországon egyébként 1 millió érintettből 300 ezer fő szorulna hormonpótló kezelésre, Magyarországon mégis kevesebb mint 2 százalékuk részesül benne. Ahhoz, hogy jobban átlássuk a hormonterápia mibenlétét, meg kell nézni, mi az a két alternatíva, amelyet az orvos tanácsolhat:
Azt azért nem árt tudni, hogy a csak ösztrogént tartalmazó kezeléseknél a legalacsonyabb a mellrák kialakulásának rizikója. Persze itt sem mindegy, hogy azt milyen hosszú ideig kapja valaki, mert 10 év folyamatos hormonterápia után emelkedhet a kockázat. Viszont minél hosszabb idő telik el a kezelés abbahagyásától, a kockázat úgy csökken fokozatosan tovább. Ösztrogénpótlásnál ma a legnépszerűbb a tabletta és a tapasz, de a hormon hüvelygyűrű, gél vagy spray formájában is kapható.
A másik terápia, az ösztrogént és progeszteront is tartalmazó kombináció jóval magasabb kockázatú, de ennek mértékére vonatkozóan még a szakirodalomban is eltérő adatokat olvashatunk. A BreastCancer.org szerint a mellrák kialakulásának az esélye 75 százalékkal (!) nő azoknál, akik ebben a hormonpótló kezelésben részesülnek, de a kaliforniai Stanford Egyetem kutatói optimistább képet festenek, szerintük 50 százalékkal emelkedik a rizikó.
A kombinált kezelés – amely leginkább filmtabletta formájában elérhető – azért is kockázatosabb, mert tapasztalatok szerint már előrehaladottabb stádiumban, azaz nem idejekorán diagnosztizálják a mellrákot, ami növeli a halálozás valószínűségét. Ennek az oka, hogy a hormonpótló kezelés a mell sűrűségét is fokozhatja, ami a mammográfiás vizsgálatokon megnehezítheti a daganatos elváltozás észlelését. Egyébként azoknál a legnagyobb a mellrák kockázata, akik a hormonterápia mellett dohányoznak és fogamzásgátlót is szednek. (Ez utóbbi speciális eset).
Mielőtt döntenénk, tájékozódjunk
A mai napig viták folynak arról, hogy a hormonpótló terápiák előnyei mennyire haladják meg az esetleges veszélyeit, amelyek nem csak a mellrák kockázatáról szólhatnak. Ezért mindenképpen tanácsos olyan nőgyógyásszal beszélni, akiben megbízunk, ugyanis számtalan egymásnak ellentmondó információ kering a közbeszédben.
Például egyes tanulmányok szerint mind az ösztrogén-, mind a kombinált terápia megemeli a petefészekrák kockázatát, más kutatások szerint az ösztrogén monoterápia esetén nagyobb erre az esély.
Állítólag az egykomponensű (csak ösztrogéntartalmú) HPT növelheti az endometriumrák (azaz méhrák) kockázatát is, miközben 2016-ban 28 tanulmány jutott arra, hogy a terápiák mindegyike növelheti az endometriumrák kockázatát, ezért a hormonpótlást olyan nők számára javasolják, akiknek már nincs méhük.
Más vizsgálatok eredményei szerint a tabletta és tapasz formátumú HPT a vérrögök és a szélütés kialakulásának kockázatát is növeli, ami a 60 év felettiek esetében lehet a legmagasabb, vagy azoknál, akiknél több mint egy évtizede következett be a menopauza.
Egyes források szerint az epehólyag-betegség kockázata is nagyobb lehet a hormonpótlásra rábólintó nőknél, mert az ösztrogén növeli a koleszterin koncentrációját az epehólyagban, ami epekő kialakulásához vezethet, főleg, ha 5 évnél hosszabb ideje alkalmazzák a terápiát.
A kockázatok mellett az előnyeiről sem szabad megfeledkezni
Hedvig mégis azt meséli, hogy a számtalan, riasztó információktól hemzsegő tanulmány ellenére mennyire megbízik az orvosában, aki szigorú kontroll alatt tartja és folyamatos vizsgálatokkal kíséri a terápiáját. Azt is megbeszélték, hogy maximum három évig hajlandó a hormonkezelésre, amelynek jelenleg élvezi az előnyeit. Leginkább azt, hogy a rossz értékeket mutató csontritkulása egyre inkább helyrejön.
„Nagyon sokat sportolok, az orvosom szerint mindenfajta testmozgás gátolja a csonttömegvesztést, ami nálam kiemelten fontos az öröklött gének miatt. Nekem az úszás és a víz alatti gyógytorna vált be, és jóval többet kirándulok, mint régen. Sok fekete és zöld teát iszom, néha pitypangból, zsurlóból és csalánból összeállított gyógynövényteát is fogyasztok, mert a bennük található flavonoidoknak csontvédő hatásuk van” – teszi hozzá a még mindig aktívan dolgozó hölgy.
A hormonterápia előnyei között lehet még említeni a tipikus változókori tünetek, a hőhullámok vagy a hüvelyszárazság enyhítését, de védelmet nyújt a szív- és érrendszeri betegségek ellen, csökkenti a depresszió kialakulásának esélyét, segíthet megelőzni az Alzheimer- és a Parkinson-kórt, és megakadályozza az izomtömeg elvesztését is.
Egy biztos: a döntés nem tűnik könnyűnek, ezért azoknak a nőknek, akik súlyos változókori tünetektől szenvednek, érdemes minél több információ birtokában, így az alternatív lehetőségekről is tájékozódva határozniuk.
