„Nem mi kezdtük, a svédek hazudoztak” – ez a kormányzati indok a NATO-bővítés halogatására
Örömteli, hogy végre, több mint nyolc hónappal az erről szóló kormányzati indítvány benyújtása után a parlament szavaz végre Finnország NATO-csatlakozásáról – mondta a parlamentben napirend előtt az estére várható svéd szavazásról Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke.
Az ellenzéki politikus egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a kezdettől együtt kezelt finn és svéd csatlakozás ügyét a kormányzat, illetve a Fidesz–KDNP nemrég szétválasztotta, és amíg a finnek kérelméről hétfőn szavaznak, addig a svéd csatlakozás ratifikációja továbbra is kérdéses, nincs konkrét időpontja.
A hvg.hu is írt arról, hogy hétfőn szavaznak a finnekről, ahogy arról is, hogy Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója próbálta megmagyarázni, mi a baj a svédekkel. Ahogyan arról is, hogy ugyanez Gulyás Gergely miniszternek nem igazán sikerült. A hivatalos álláspont elég gyakran változik:
Napirend előtt Tóth Bertalan biztosította a kormánypártokat, hogy az ellenzék kész a svéd csatlakozást megszavazni (kivéve a Mi Hazánkat – a szerk.), vagyis az érvényes szavazáshoz a Fidesz–KDNP-nek a 135-ből csak 46 olyan képviselőjét kellene kiállítania, akik hajlandóak támogatni a NATO-bővítését Svédországgal, és „máris szavazhatunk”. Megjegyezte:
talán a külügyi tárcának van a legjobb futsalcsapata, de a diplomácia nem focimeccs”.
Válaszában Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára először is egyértelművé tette, hogy „nem igaz, hogy futsalcsapat működik a minisztériumban (…), sajnálatosan mindannyian kiöregedtünk ebből”.
Ami pedig a NATO-bővítést illeti, Menczer jelezte: érdemes volt „tisztázó beszélgetést” folytatni „finn és svéd barátainkkal”, ennek eredményeképpen a finnek esetében megszületett a döntés a csatlakozásuk támogatására, mert úgy tűnik, „a történelmi barátság és a konzultációk eredményeként a kölcsönös tisztelet alapján állhatunk egymáshoz”.
Az államtitkár szerint azonban egészen más a helyzet a svédekkel. „A történetet nem mi kezdtük” – mondta, mivel szerinte a svédek „folyamatosan hazudoztak”, rágalmazták Magyarországot, a kormányt. Kiemelte a legfájdalmasabbnak tartott svéd kritikát is, amelyet úgy fordított le:
Svédország náci fasiszta váddal hozza összefüggésbe azt, hogy a migrációt a kormány elutasítja, a családokat támogatja, ahogy a vágyott gyermekek megszületését is.”
A témát ellenzéki oldalról felhozta napirend előtti felszólalásában a Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc is. Úgy vélte, a svéd csatlakozás előtt a Fidesz–KDNP politikusai annyi téma miatt lehettek volna különvéleményen, de eddig 13 éve egyszer sem mentek szembe „az állampárttal”.
Gelencsér úgy vélte, a téma húzódása „a terrorista Oroszországnak és Vlagyimir Putyinnak segít”, és a kormányzat „bábjátékkal hülyíti az embereket”. Válaszában Dömötör Csaba államtitkár jelezte: a külpolitikát nem más országok elvárásaihoz, hanem a magyar emberek érdekeihez igazítják.
