Nem jó, de nem is tragikus – elkészítette első jelentését a Korrupcióellenes Munkacsoport
Aki nagy leleplezéseket, konkrét korrupciós esetek elemzését, vagy éppen hangzatos megállapításokat várt az uniós nyomásra létrehozott Integrációs Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport első jelentésétől, annak csalódnia kell. A 2022-es évre vonatkozó jelentés ugyan részletesen vizsgálja a hazai közbeszerzési rendszert, az uniós támogatások felhasználását, kitér a közadatok átláthatóságára és hosszan sorolja a korrupciós bűncselekmények statisztikáit is, mégis nehéz belőle a magyarországi korrupció nagyságára, pláne a politikai szférába való beágyazottságára vagy éppen a felderíthetőségére következtetni, holott nyilván ezek lennének a közvélemény számára a legérdekesebb kérdések. Összességében a jelentést olvasva
úgy tűnhet, hogy persze bizonyos mértékű korrupció van, ahogy az ez elleni fellépés eszközei is adottak, de a helyzet nem drámai, és aki nem ismeri a számtalan korábbi eset és botrány nyomán a magyarországi viszonyokat, akár azt is hihetné, hogy a jelentés mondjuk Ausztriáról szól.
A kormányzati és civil tagokkal decemberben alakult Korrupcióellenes Munkacsoport alig 3 hónap alatt készítette el a 196 oldalas jelentését, négy almunkacsoportjával négy területre fókuszálva: közbeszerzések, uniós és nemzeti támogatási programok, közadatok nyilvánossága és transzparencia, valamint büntető(eljárás)jog. Alább néhány adat, konkrétum a jelentésből:
A munkacsoport jelentése javaslatokat is megfogalmaz a hatékonyabb korrupcióellenes küzdelem érdekében. Azonban arról a hvg.hu is írt már a testület megalakulásakor, hogy érdemi jogosítványok nélkül az Integritás Hatóság munkáját segítő munkacsoport még a hatóságnál is súlytalanabbnak ígérkezik, mert véleménye lehet, de nem biztos, hogy bárkit érdekel.
Az Integritás Hatóság ugyan a munkacsoport jelentését az éves elemző integritásjelentés elkészítésekor “figyelembe veheti, de ahhoz nincs kötve és nem köteles figyelembe venni”. Továbbá a munkacsoport az éves jelentését megküldi a kormánynak, amely a javaslatokat 2 hónapon belül megvitatja, de nem köteles azokat megfogadni, bár a javaslat végre nem hajtását indokolni kell.
Akárhogy is, a Korrupcióellenes Munkacsoport az éves jelentésben megfogalmazott egy sor javaslatot. A jelentésben 32 konszenzusos, tehát a civil és állami tagok által is támogatott javaslatot fogalmaztak meg a kormány számára, és minden területen volt több olyan javaslat is, amit a civil delegáltak fogalmaztak meg, de azok az állami tagok ellenállása miatt nem váltak konszenzusossá.
A Korrupcióellenes Munkacsoport elnöki posztját is betöltő Biró Ferenc, aki magának az Integritás Hatóságnak is a vezetője, a vg.hu-nak a munkacsoport jelentéséről úgy nyilatkozott: most a kormányon a sor, hogy a megfogalmazott javaslatokból mit fogad meg. Az elnök úgy vélte, hogy bizonyos kérdésekben, mint a vagyongyarapodási vizsgálatok köre, várható jogszabály-módosítás.
Az elnök által említett vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó javaslat arra irányul, hogy az ilyen vizsgálatok alkalmazási körét bővítsék, például a vesztegetés, befolyással üzérkedés bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetére is. Jelenleg ilyen vizsgálatra viszonylag “szűk körben van lehetőség, így a korrupcióellenes küzdelemre gyakorolt hatása egyelőre csekély.”
A Korrupcióellenes Munkacsoport 2022-es teljes jelentése ezen a linken érhető el és olvasható.
