Nehezen fog összejönni a 25 százalékos gázspórolás a hivatalokban
Két hetet kaptak arra a miniszterek, hogy eldöntsék, hogyan tesznek eleget annak a kormánydöntések, amit csütörtökön jelentett be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és aminek értelmében 25 százalékkal kell csökkenteniük a földgázfelhasználást hivatalukban, az ahhoz tartozó intézményekben és gazdasági társaságoknál.
Nem lesz egyszerű.
Ha bármi komolyabb energiahatékonysági beruházás nélkül, nulla forintból kell ezt megoldani, akkor jelentős fejtörést okozhat
– mondta Schum Gergely az Energiaklub projektvezetője a hvg.hu-nak, arra a kérdésre, hogy mennyire lesz nehéz dolog elérni az elvárt értéket.
A kormány mindenesetre saját intézményeiben legfeljebb 18 Celsius-fokos hőmérsékletet kíván tartani a fűtési szezonban, de Schum Gergely megjegyezte,
pusztán alacsonyabbra állított hőfokkal nem biztos, hogy összejön a 25 százalékos csökkenés,
bár valóban a fűtés visszafogása az energiatakarékosság legegyszerűbb módja. Csakhogy 2–3 fokos hőmérséklet-csökkentéssel is – épülettípustól függően – legfeljebb 9–12 százalékos energiamegtakarítást lehet elérni. A 25 százalékos spóroláshoz tehát további lépések is szükségesek lesznek.
A 25 százalékos spórolásra vonatkozó kormányzati tervet a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója, Koczóh Levente is értékelte hétfőn kiadott elemzésében. Szerinte a megtakarításhoz – ahol nincs a földgáznak alternatívája, és az állami épületeknél az esetek túlnyomó többségében nincs – valóban az egyetlen lehetőség a fűtés letekerése. Szerinte nagyjából 3 fokkal kell lejjebb venni a hőmérsékletet, és mellette kikapcsolni a melegvizet (utóbbi csak akkor segít, ha gázzal melegítik). Ha a melegvizet nem kapcsolják le (vagy elektromos árammal állítják elő), akkor a hőmérséklet 4–5 Celsius-fokos csökkentésre is szükség lehet a megcélzott mértékű gázspóroláshoz, vagyis a 18 fokos hőmérséklet reális elvárás.
Schum Gergely szerint, amikor egy a kormányzati spórolásban érintett vezető mérlegelni kezdi a lehetőségeket, nem fog nagy különbséget találni a lakossági fogyasztók számára javasolt tanácsokhoz képest:
További jelentős megtakarítást lehet még elérni azzal is, ha például heti egyszer home office-t rendelnek el (igaz, ekkor a munkatársak otthon, saját kontójukra fogják felhasználni ugyanazt az energiát). Koczóh Levente is jelezte, hogy észszerű megoldás lehet a heti 1–2 napos távmunka, amikor akár 10 fokon is lehetne tartani az üres épületek hőmérsékletét, az így megspórolt földgázzal pedig a többi napokon 18 foknál melegebbre fűteni azokat. Gulyás Gergely ugyanakkor arról beszélt csütörtökön, hogy a kormány nem támogatja a home office-t. A fentiek alapján viszont úgy tűnik, nem lesz más választása a kormánynak, mint hogy eldöntse, vagy home office nincs, vagy csak az elvártnál kisebb mértékben csökken a gázfelhasználás.
A Green Policy Center szakértője felhívta a figyelmet, hogy nem világos, hogy a kitűzött megtakarítást egyenként vagy összesen kell érteni, vagyis hogy például egyes létesítmények bezárása – ez felmerült például a múzeumok esetében – révén elért megtakarítást vajon más intézmény felhasználhatja-e.
Természetesen elérhető további számottevő megtakarítás is, de ehhez kisebb-nagyobb energiahatékonysági beruházásokra is szükség lesz Schum Gergely szerint. Ez persze nagyban függ attól, mennyire van rá pénz, hajlandóság, illetve hogy mit enged meg az adott épület: sok intézmény működik például műemlék ingatlanban, ami egy felújítási folyamatot jelentősen megnehezít.
Ha van rá pénz, akkor szóba kerülhet még a nyílászárók cseréje, a külső hőszigetelés, a fűtési rendszer korszerűsítése vagy legalább a kazán újabbra cserélése. Felszerelhetők különböző okoseszközök, amik például lekapcsolják a fűtést a nem használt helyiségekben, vagy ablakok állapotát figyelő érzékelők, amik nyitáskor hangjelzéssel figyelmeztetnek, és/vagy lekapcsolják a fűtést (nyáron a klímát).
Koczóh Levente szerint a gázspórolás klímavédelmi szempontból mindenképp előremutató, „még ha nem is szerencsés, hogy az ezúttal a komfort ilyen nagyfokú csökkenése útján valósul meg”. Ő is jelezte, hogy hosszabb távon mindenképpen az épületek energiahatékonyságának javítása és zöld fűtési rendszer kiépítése lenne az előremutató megoldás.
A hőmérséklet drasztikus csökkentése komoly hatással lehet a munka hatékonyságára. Schum Gergely emlékeztetett azokra a kutatásokra, amik kimutatták, hogy sem a túl magas, sem a túl alacsony hőmérséklet nem tesz jót az emberek munkahelyi teljesítményének. Túl melegben elbágyadunk, túl hidegben viszont – mivel testünk azon dolgozik, hogy melegen tartson minket – nem tudunk kreatív, hatékony szellemi munkát végezni. Nem véletlen tehát, hogy törvényben is szabályozva van, milyen hőmérsékletet kell biztosítani a munkahelyeken.
