"Néha ilyen párbeszédet kell lefolytatni. Bűzlik, de meg kell tenni" – Ferenc pápa az orosz-ukrán háborúról
Ferenc pápa szeptember közepén Nur-Szultánban részt vett a Világvallások és Hagyományos Vallások Vezetőinek 7. Kongresszusán. A kazah fővárosból hazafelé tartva a pápai repülőgép fedélzetén újságírói kérdésekre válaszolva többek között arról beszélt, hogy morálisan elfogadható, ha egyes országok fegyvereket küldenek Ukrajnának, hogy megvédje magát az orosz agresszióval szemben.
A Kongresszuson közel 60 ország több mint 100 delegációja vett részt, a kétnapos összejövetel végén a vallási vezetők egy közös nyilatkozatot fogadtak el, amely többek között a diszkrimináció, a terrorizmus, a vallási üldöztetés és a spirituális és politikai vezetők együttműködésének kérdését is érinti. A nyilatkozat az ENSZ Közgyűlés 77. ülésszakán hivatalos dokumentumként kerül majd kiosztásra. Az ENSZ New York-i székházában megrendezett diplomáciai esemény érdemi része szeptember 20-án kezdődik; a magyar delegációt egyébként Novák Katalin köztársasági elnök vezeti.
Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője, és az orosz–ukrán háború hangos támogatója (akinek a kiszemelt utódja jelenleg épp Budapesten tölti az idejét) előző hónapban mondta le a részvételét a Kongresszuson, miután Ferenc pápa kijelentette, hogy nem hajlandó vele az összejövetel farvizén találkozni. Kirill jelenlévő követe ennek ellenére azt mondta, lehetséges egy találkozó a két világvallási vezető között, de azt jó előre el kell tervezni. Ferenc pápa többször is hangot adott háborúellenes álláspontjának az orosz invázió kezdete óta, augusztus 30-án pedig hivatalos nyilatkozatban ítélte el a Vatikán a háborút, és először nevezte agresszornak Oroszországot.
Ferenc a pápai repülőgép fedélzetén arra biztatta Kijevet, hogy legyen nyitott az Oroszországgal való esetleges párbeszédre, akkor is ha „bűzlik”, és nehéz az ukrán oldalnak. A pápa az olasz "puzza" (bűzlik vagy szagos) szót használta, és pont olyasvalamit ír le, mint magyarul: amit valaki inkább nem tenne. "Nem zárnám ki a párbeszédet egyetlen olyan hatalommal sem, amely háborúban áll, még akkor sem, ha az agresszorról van szó. Néha ilyen párbeszédet kell lefolytatni. Bűzlik, de meg kell tenni" – mondta. "Ez (a párbeszéd) mindig egy lépés előre, kinyújtott kézzel, mindig. Mert különben bezárjuk a béke egyetlen észszerű ajtaját" – tette hozzá a katolikus egyházfő.
A sajtótájékoztatón egy riporter azt is megkérdezte, hogy erkölcsileg helyes-e, hogy egyes országok fegyvereket küldenek Ukrajnába. "Ez egy politikai döntés, amely lehet erkölcsös, lehet erkölcsileg elfogadható, ha erkölcsös feltételek mellett történik" – mondta Ferenc. Kifejtette a római katolikus egyház "igazságos háború" elveit, amelyek lehetővé teszik a halálos fegyverek arányos használatát önvédelem céljából egy agresszor állammal szemben. "Az önvédelem nemcsak jogszerű, hanem a haza iránti szeretet kifejezése is. Aki nem védi meg magát, aki nem védi meg azt, amit szeret, az nem is szereti azt" – mondta.
Ferenc kifejtette a különbséget aközött, amikor erkölcsös és aközött, amikor erkölcstelen fegyvert szállítani egy országnak: "Ez lehet erkölcstelen, ha a szándék további háborút provokál, vagy ha olyan fegyvereket adunk el, vagy olyan fegyvereket adunk át, amelyekre (az adott országnak) már nincs szüksége. A motiváció az, ami minősíti ennek a cselekedetnek az erkölcsösségét."
Ferenc pápa, sajnálkozva azon, hogy világszerte háborúk dúlnak, felidézte, hogy 1945-ben, 9 éves korában megtanulta a béke értékét, amikor Buenos Airesben elterjedt a hír, hogy véget ért a második világháború: "Még ma is látom édesanyámat és a szomszédot sírni örömükben, mert a háború véget ért. Egy dél-amerikai országban voltunk, messze. De ezek az emberek, ezek a nők tudták, hogy a béke nagyobb minden háborúnál. És örömükben sírtak, amikor a béke megszületett."
