Navracsics Tibor: Nem fordulhat elő, hogy nem kapjuk meg az EU-pénzeket
Tizenhét vállalást tett a magyar kormány az Európai Bizottság felé, ezzel lezárult egy több hónapig tartó „nagyon intenzív és nagyon konstruktív folyamat” - közölte Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter.
A politikus azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy vasárnap délelőtt Johannes Hahn, a Bizottság költségvetésért felelős tagja bejelentette: a testület egyhangú döntés alapján arra tett javaslatot, hogy a Magyarország felé, a hétéves költségvetési keret három operatív programjában tett kötelezettségvállalások 65 százalékát függesszék fel, ami körülbelül 7,5 milliárd eurós, vagyis 3000 milliárd forintos pénzelvonást jelenthet.
Az elvonásról a tagállamok szakminiszterei dönthetnek minősített többséggel, Navracsics Tibor szerint azonban idáig nem jut el az ügy, „a kormánynak ugyanis esze ágában sincs, hogy ne teljesítse a vállalásokat”, a bizottság pedig – menetrend szerint november 19-én – vissza fogja vonni a javaslatait.
A miniszter úgy látja, erre az lesz a garancia, hogy a tárgyalások során tett vállalásokat be fogja tartani a kormány, új vállalásokat pedig nem támaszthat a bizottság, az erről szóló egyeztetés ugyanis lezárult – emelte ki. Azt is hozzátette: a vállalások teljesítésével felgyorsulhatnak nem csak a 2021-2027-es költségvetésről szóló egyeztetések, de a helyreállítási alapról szóló tárgyalások is, és úgy látja, mindkettő lezárható az év végéig. (A helyreállítási alap esetében ennek azért van jelentősége, mivel annak az időbeli kerete rövid, ha 2023-ra csúszik a jóváhagyás, akkor a források 70 százaléka pusztán a késlekedés miatt is elvész Magyarország számára.)
A tizenhét vállalás közül Navracsics szerint a legfontosabb az úgynevezett integritási hatóság létrehozása, ez alapvetően az uniós forrásokból megvalósuló projektek közbeszerzési eljárásait fogja vizsgálni, és közbeléphet, ha olyan szabálytalanságot észlel, amely az uniós források nem megfelelő felhasználására ad lehetőséget. A független hatóság felállításáról egy szeptember 5-i keltezésű kormányhatározatban tett ígéretet a kormány, de az erről szóló törvényjavaslatot is benyújtják, a tervek szerint jövő pénteken, és november második felében meg is kezdheti a működését a szervezet. A független hatóság vezetőjéről nyílt pályázaton döntenek majd, az elbírálással kapcsolatban Navracsics úgy fogalmazott: szeretnének a kiválasztáshoz olyan személyeket találni, akik megfelelő garanciát jelentenek a bizottság számára is.
A második vállalás a korrupcióellenes munkacsoport felélesztéséről szól, ellentétben azonban az eredeti, a 2010-es évek eleji felállástól, annak felügyeletét nem a kormány látja majd el, hanem paritásos alapon kormányzati és nem kormányzati tagok ülnek majd benne.
A korrupcióellenes keretrendszer további része lesz a vagyonnyilatkozatok rendszerének a reformja – ez elsősorban a szankciók szigorítását hozhatja el –, illetve a közfeladatot ellátó közalapítványok esetében az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása.
Ez az uniós szabályok átvételét jelenti a gyakorlatban, amelyek alapján összeférhetetlenséget jelenthet a kuratóriumi tagok esetében politikai szimpátia is.
Az első nagyobb törvénycsomag tehát jövő hétfőn várható, az azt követő pedig szeptember 23-án, a miniszter ugyanakkor egy év végéig tartó menetrendet is felvázolt a 17 vállalás teljesítéséről, ebben például szerepelt az adóhatóságról szóló törvény módosítása is, amellyel az EU csalásellenes szervezetével, az OLAF-fal való együttműködést igyekeznek erősíteni.
De beterjesztik a büntetőeljárási törvény módosítását is, amely lehetővé teszi, hogy a bíróság felülbírálja az ügyészség döntését egy eljárás megindításának vagy folytatásának az elutasításáról. És - Gulyás Gergely júliusi ígéretének megfelelően - törvénymódosítással készülnek garantálni azt, hogy a törvények elfogadását társadalmi egyeztetés előzze meg - erősítette meg a hvg.hu kérdésére Navracsics.
A vállalások alapvetően az uniós források védelmét szolgálják – mondta el a politikus, kiemelte azonban, hogy bizonyos esetekben ennél tágabb garanciát szolgálnak a közpénzek elköltésénél. Ilyen például az a vállalás, amely szerint az egyszereplős közbeszerzések arányát a hazai forrásból megvalósuló projektek esetében is 15 százalékra szorítják vissza (bár szakértők szerint ezt könnyű kijátszani azzal, ha álcából ketten indulnak a közbeszerzésen, de világos, hogy ki fog nyerni).
Ami a tárgyalásokat illeti, Navracsics szerint a kezdeti szakaszban volt egy alapvető bizalmatlanság a kormány és az Európai Bizottság között, „ezt követően értünk el egy olyan szintre, hogy ha elfogadják a mostani vállalásokat, akkor azzal már normalizálódhatnak a viszonyok” - tette hozzá. Ennek érdekében az egyeztetések azért folytatódnak, a miniszter legközelebb szerdán tárgyal Johannes Hahnnal.
A politikus arra a kérdésre, a sok vállalás nem lett volna-e kiváltható azzal, ha Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, úgy válaszolt: nem azért nem jöttek a pénzek mert nem csatlakoztunk az Európai Ügyészséghez. Hozzátette: volt olyan biztos, aki szóba hozta a csatlakozást, de a hivatalos tárgyalások során nem jött elő. Laura Codruta-Kövesi, a hatóság vezetője pedig jónak tartja az együttműködését a magyar ügyészséggel – jegyezte meg.
Azt a felvetést, mi történik, ha a bizottság nem tartja kielégítőnek a magyar vállalások teljesítését, és mégis elvonják azt a 3000 milliárdot, Navracsics nem kívánta kommentálni, mondván, ilyen nem fordulhat elő. Azzal kapcsolatban pedig, hogy mikor érkezhet pénz az uniós kasszából, azt mondta, a kormány abban bízik, hogy amint – még az idén – aláírják a partnerségi nyilatkozatot a költségvetésről és a helyreállítási alapra vonatkozó magyar tervet, már tudják küldeni az eddig elindított pályázatokra beérkező számlákat Brüsszelbe.
