Navracsics: Nincs akadálya annak, hogy jöjjenek az EU-források Magyarországra
Minden jel arra utal, hogy Brüsszelben az állandó képviselők egyezségre jutottak a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban, így minden célunk megvalósult, amit nyáron magunk elé tűztünk: vagyis a forrásvesztés elkerülése érdekében az év végéig meg kell egyeznünk, a Tanácsnak pedig ezt jóvá kell hagyniuk. Ez megtörténik, emellett az unió hétéves költségvetését érintő partnerségi megállapodás is aláírható - jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Gulyás Gergellyel közös sajtótájékoztatóján. Ennek időpontja egyelőre nem ismert - erősítette meg a politikus, ehhez Gulyás Gergely annyit tett hozzá: ez technikai kérdés (vagyis a politikai döntés erről megszületett már).
A két megállapodás összesen 2300 milliárd forintot jelent a helyreállítási alap keretében, ennek 48 százaléka zöld projektektek finanszírozására, további 30 százalék pedig digitális készségek fejlesztésére fog menni - sorolta a miniszter. A másik - partnerségi - megállapodás értelmében pedig 14 ezer milliárd forint áll majd rendelkezésre a hétéves költségvetésből. Ebből 4 ezer milliárdot már jóvá hagyott a bizottság (agrár- és vidékfejlesztési programok), most a többi lehívása is lehetőség nyílik - mondta Navracsics, aki arról nem tett említést, hogy a hétfői kompromisszum értelmében 6,5 milliárd eurót egyelőre zárolnak.
Az uniós országok EU-nagyköveteinek tanácsülésén hétfőn késő este született meg a megállapodás, amelynek része volt a Magyarországgal szembeni eljárás is. Elfogadták
A kompromisszum értelmében fenntartják a Magyarországgal szemben meghozott pénzügyi intézkedést, vagyis forrásbefagyasztást, ennek összegét azonban a három érintett operatív program keretének 55 százalékára csökkentették a 65 százalékról, elismerve a magyarok által elfogadott jogszabálymódosításokat. A zárolás feloldásához azonban elvárják azt, hogy a reformok kézzelfogható eredményekkel járjanak.
A globális mininumadóval kapcsolatban a hvg.hu kérdésére Gulyás Gergely megerősítette, hogy ez nem kényszeríti Magyarországot adóemelésre - a kompromisszum értelmében ez úgy lehetséges, hogy a helyi iparűzési adót is beleszámítják.
Ami a zárolást illeti, Navracsics szerint tartható a menetrend, amelyben a kormány azt vállalta, hogy a fennálló jogszabálymódosításokat március végéig elfogadják, így nem lesz akadálya, hogy akár április-májusban már feloldják a zárolást. Mindez a hétéves költségvetést érinti, a helyreállítási alap esetében úgynevezett szupermérföldköveket szabnak feltételül a folyósításhoz - ennek menetrendjéről Navracsics Tibor nem beszélt, azt viszont közölte, hogy március végéig 25 pályázati kiírás történhet meg.
A tanárok béremelésével kapcsolatban Gulyás Gergely azt közölte: amint megvan a megállapodás, és érkezik a pénz az EU-ból, ennek nincs akadálya. (Az emelés egy részét uniós forrásból, de annak nem a zárolt részéből tervezi a kormány.) Hozzátette: a béremelést 2030-ig vállaltuk fenntartani, és az első 2 év után már nemzeti forrásból.
Az Ukrajnának nyújtandó hitelről Gulyás annyit mondott: azt az álláspontot képviselték, hogy ha észszerű keretek között sikerül megoldást találni, akkor követik az unió közös véleményt. Most olyan megállapodás született, hogy a hitelt nem újabb hitelfelvétellel, hanem a korábban a NextGenerationEU programban (alapvetően a helyreállítási alap finanszírozására) felvett forrásokból finanszírozzák. (Más kérdés, hogy korábban a kormány ezt a verziót is elvetette, most tehát hozzájárultak ahhoz, hogy a pénzt unión kívüli országoknak is folyósíthassák. Az akkori aggodalom alapja az volt, nehogy a keretből a magyarok és lengyelek helyett kapjanak az ukránok.)
Ha valóban nem kötötték volna össze az ügyeket, akkor már sokkal korábban jóváhagyták volna a helyreállítási tervet - utalt egy másik kérdésre Navracsics Tibor arra, hogy a cseh elnökség az egyeztetések finisében, december elején úgy döntött, összeköti az ukrajnai hitel, a globális minimumadó kérdését és a magyar ügyeket, hogy ezzel elhárítsa a magyar kormány zsarolását.
Gulyás Gergely a 444 kérdésére arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizottság az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek teljesítését is előhozhatja. Ennek azért van jelentősége, mivel ebben az esetben elvárhatják a kormánytól - akárcsak Lengyelországtól - az európai bírósági ítéletek teljesítését. A miniszter úgy válaszolt: a bizottság élesen elválasztja a lengyeleket a magyaroktól, tudomásuk szerint ilyen feltételeket nem szabnak Magyarországgal szemben.
Navracsics Tibort kérdezték azzal kapcsolatban is, hogy döntött-e már a kormány a helyreállítási alap hitelrészének felvételéről. A politikus úgy válaszolt: erre hat hónapja van még, akkor döntenek majd a gazdasági helyzet értékelése alapján.
A sajtótájékoztatón Gulyás Gergely többször bírálta az Európai Parlamentet, ismételgetve azt, hogy hatmilliós fizetést kapnak a baloldali elvtársak - nem mulasztott el odaszúrni a parlamentet megrengető korrupciós botrány, a Katar-gate miatt sem.
"Én abban nem látok problémát, ha az Európai Unió védeni akarja a pénzügyi érdekeit, a probléma akkor van, ha ebbe politikai szempontokat hoznak be" - értékelte Navracsics a kondicionalitási eljárást, amelyet elsőként Magyarország ellen vetettek be. Emlékeztetett: amíóta támogatásokat osztanak az EGK-ban, vagy később az EU-ban, azóta vannak visszaélések. A baj akkor van, ha az Európai Bizottság politikai testületté válik, amely politikai alapon mond véleményt a tagállamokról. Az eljárás jövőjét az fogja meghatározni, mennyire tudják távoltartani a politikát tőle - tette hozzá.
Gulyást kérdezték azzal kapcsolatban is, hogy áll a finnek és a svédek NATO-csatlakozásának jóváhagyása is, felvetve azt, hogy ha a költségvetés módosítását el lehet fogadni rendelet formájában, miért nem él ezzel a módszerrel a kormány a NATO-bővítés esetében is, gyorsítva az eljárást. A miniszter azt mondta, a bővítésről rendes eljárás keretében dönthet majd az Országgyűlés februárban kezdődő ülésszakán.
