Navracsics: 1,5–2 milliárd eurót szánna az oktatás fejlesztésére a kormány, ha megjönnének az EU-s pénzek
Tizenhét vállalást tett Magyarország az Európai Unió felé, hogy meginduljon a beragadt pénzek folyósítása, és ezekkel a vállalásokkal időarányosan jól állunk, legalábbis Navracsics Tibor szerint, aki a 24.hu-nak adott interjút.
Mint hogy a megkérdezett a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter, a beszélgetés java része az EU-s pénzek sorsáról szólt. A vállalásokról Navracsics azt is elmondta, hogy mindegyiket nem lehet egyszerre, illetve az ismert határidőig, november 19-ig teljesíteni, mert a korrupcióellenes stratégia és a csalásellenes stratégia elfogadása szerinte átnyúlik a következő évre. A Helyreállítási Alapnál Navracsics szerint most inkább az igazságszolgáltatás függetlenségéről, illetve az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal közötti hatáskörmegosztással kapcsolatos kérdésekről folyik a vita.
A 24.hu megkérdezte, hogy amikor a kormányoldalon arról beszélnek, hogy a pedagógusok béremelése az uniós támogatások hazahozatalától függ, akkor pontosan mely forrásokra gondolnak? Navracsics azt mondta, kisebb mértékben a Helyreállítási Alapban, nagyobb mértékben az operatív programokban vannak olyan intézkedések, amelyek részben az oktatási rendszer modernizációjával együtt, a pedagógusok béremelését is magukban foglalják. Ilyenek az eszközrendszer ellátása, intézményi korszerűsítés, és ennek része a pedagógusok béremelése is. Elmondta, hogy a Helyreállítási Alaphoz való hozzáféréshez elvárás még a szakpolitikai reform végrehajtása is, de a reform koncepciója még nincs véglegesítve.
Navracsics szerint a kormány összességében 1,5–2 milliárd eurót szánna az oktatás fejlesztésére, de a megállapodások aláírásáig biztos számot nem tud mondani.
A kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy az EU a Helyreállítási Alapról való megegyezés feltételei közé emelte a családvédelmi törvény visszavonását vagy módosítását. Navracsics szerint azonban családvédelemmel kapcsolatos ügy a tárgyalásokon nem került elő. Ő júniusban csatlakozott be a tárgyalásokba, és onnantól kezdve ő ideológiai kérdésekkel nem találkozott.
Elhangzott korábban az is, hogy ha nem sikerül megegyezni a Helyreállítási Alapokról, akkor a magyar kormány akár meg is vétózhatja az alaphoz szükséges új uniós forrásokról szóló megegyezést. Navracsics ezt érdemben nem tudta kommentálni, mert elmondása szerint az Európa-politika nem hozzá tartozik.
Szóba került az interjúban az is, hogy miért ült át a Fidesztől a KDNP-be. Azt mondta, nem azért, mert így könnyebb tárgyalni Brüsszelben, hanem azért, mert a KDNP tagja maradt az Európai Néppártnak, és mert ez neki identitás kérdése, ő az európai kereszténydemokrácia részének tartja magát. Szerinte a Fidesz részéről hiba volt kilépni az Európai Néppártból.
